
2015. augusztus 17., 07:422015. augusztus 17., 07:42
Mintegy 48 magas rangú állami tisztségviselő fizetését emelte meg nagymértékben a kormány augusztus elsejétől, köztük az állam- és kormányfőét, a parlament két házelnökéét és a hírszerzési főnökökét. A soron kívüli béremelést a román sajtó egy része „brutálisnak”, az Adevărul című napilap „szemtelennek”, illetve „arcátlannak” nevezte.
Több kelet-európai intézmény vezetőinek a jövedelmét összevetve, hamar kiderül, hogy a legtöbb helyen az állami tisztségviselők fizetése az illető gazdaság átlagos béreihez igazodik. Úgy tűnik, a Balkán 21. századi szokásai a törzsi társadalmak viselkedéséhez hasonlítanak, ahol a nagy emberek mindig gondoskodtak az erőforrásoknak a rokonok számára kedvező újrafelosztásáról.
Az izgalmas béremelésről a kormány még július elején döntött, amikor Victor Ponta kormányfő Törökországban lábadozott, és Gabriel Oprea ideiglenes miniszterelnök támogatta az ötletet. Az időközben hazatért Ponta – aki még nem értesült arról, hogy számára már elkészült a selyemzsinór –, bejelentette, hogy fizetésemelésre csak azután kerülhet sor, ha valamennyi közalkalmazott bérét is megemelik. A Szociáldemokrata Párt (PSD) elnökségről időközben lemondott Victor Ponta utódja, Liviu Dragnea – aki mögött egy év felfüggesztett börtönbüntetés áll –, úgy vélekedett, az augusztusi béremelést nem kell elhalasztani. Hiszen csak úgy állítható helyre az egyensúly a hatalmi ágak között, hogy az elnök és a kormányfő, valamint a parlament házelnökeinek fizetését a legfelső bíróság elnökének bérszintjére emelik!
Ellenzője nem lévén, a béremelésről szóló rendelet augusztus 1-jétől hatályba lépett, így az államfő az eddigi 6700 lej helyett nettó 15 ezer lejes havi juttatást kap, miközben a romániai nettó átlagbér változatlanul 1800 lej.
Az inkriminált béremeléssel Románia az első helyre kerül azon a toplistán, ami az elit és az átlagpolgár fizetése közötti arány alapján áll össze. A 2015/14-es kormányrendelet értelmében majdnem kilenc átlagbér összege folyik be havonta az elnök és a kormányfő számlájára. A példátlanul magas fizetésemelést Gabriel Oprea azzal indokolta, hogy korábban „az állam legfontosabb emberei” alig kaptak 1500 eurónyi fizetést, ami Európában a legalacsonyabbak közé tartozott. Oprea szerint a döntéshozókat uniós szinten kell javadalmazni, mert ahhoz mérjük magunkat. „Kompetens emberekre van szükségünk, és ezzel tudjuk megelőzni a korrupciót” – fogalmazott a kormánypárti politikus.
Az Adevărul elemzése szerint a tisztségviselők javadalmazását az átlagbér szerint, az ország gazdasági kapacitásához kellene igazítani. A statisztikai hivatal adatai szerint a román bruttó átlagbér 2500 lej, vagyis 563 eurónak felel meg. Augusztus elsejéig az elnök és a kormányfő fizetése körülbelül háromszorosa volt az átlagbérnek, az emelés után 8,7-szerese lett. A dobogó második helyezettje is Európa szegényeinek egyike: Bulgária. Ott az elnök illetménye 2950 euró, a kormányfőé 2280, ami 6,8-szoros, illetve 5,2-szeres átlagbérnek felel meg. Dobogós még Magyarország, ahol a kormányfő 4910 eurót kap, az átlagbér 6,2-szeresét.
A gazdaságilag padlón fetrengő Görögországban Ciprasz kormányfő 7123 eurót keres, az átlagbér több mint ötszörösét.
Szorosabbra húzzák a nadrágszíjat a gazdag országokban. Franciaországban az elnök és a kormányfő fizetését 2012 óta 30 százalékkal csökkentették, most havi 14 836 euró a bérük, az átlagbérnek mintegy hatszorosa. Merkel kancellár 5,1 átlagbért, azaz 18 ezer eurót keres, míg a brit kormányfő, David Cameron 16 870 eurót, ami 5,6 átlagbérnek felel meg. A spanyol és a norvég kormányfő az átlagbér háromszorosát viheti haza.
Radikális lépésre szánta el magát Erdély egyik legvonzóbb pontja: Brassó a tömegturizmus helyett inkább a minőségre fókuszál, 2034-től a „Kárpátok fővárosaként” reklámozza magát. Íme a nagyszabású, multikulturalizmusra is építő stratégia.
A szerdai kellemes, napos időt csütörtöktől kiadós esőzés és jelentős lehűlés váltja fel Erdélyben. Pénteken mindössze 13 Celsius-fokig emelkedik a hőmérséklet, a hétvégére azonban javul az idő, és ismét előbújik a nap.
Akár húszmillió ukrán menekült is Európába indulhat, ha Ukrajna vereséget szenved – figyelmeztetett Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a múlt heti brüsszeli uniós csúcstalálkozón. A lehetséges menekülhullámról kérdeztük az Európai Bizottság szóvívőjét.
Tarr Zoltán társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszter erdélyi körútja során eléggé élesen kirajzolódott, miként is viszonyul egymáshoz a romániai magyar közösség és az anyaország új kormánya.
A tiltás mindenkire vonatkozott, a terheket az érintettek mégsem egyformán viselték: akinek pénze vagy kapcsolata volt, biztonságosabb utat talált, a falusi és munkásasszonyok viszont sokszor az életükkel fizettek.
Az Egyesült Államok élőben közvetítheti Nidal Hasan kivégzését, akit 2009-ben 13 ember meggyilkolásáért ítéltek halálra a texasi Fort Hood katonai bázison. A volt katonai pszichiátert december 3-án kivégzőosztaggal tervezik kivégezni.
Változékony felhőzet, időnként napsütés, helyenként záporok jellemzik Erdély időjárását a következő egy hétben. Jelentős lehűlés egyelőre nem várható: a változékony időjárásban a nappali csúcshőmérsékletek többnyire 14–16 Celsius-fok körül alakulnak.
A gyenge PISA-eredmények hátterében több tényező áll, de a tanárképzés átalakítása, a több iskolai gyakorlat és a személyiségfejlesztés megkerülhetetlen. Birta-Székely Noémivel, a BBTE Pszichológia és Neveléstudományok Karának oktatójával beszélgettünk.
Immár két évtizede tevékenykedik a szatmárnémeti Aranykapu Kulturális Egyesület, amely a magyar népi hagyományok, kézműves mesterségek és az előző nemzedékek tudásának továbbadását tűzte ki célul.
A hét közepén még 23–24 Celsius-fokig emelkedhet a hőmérséklet Erdélyben, a hétvégére azonban véget ér az októberi meleg: eső, záporok és jelentős lehűlés érkezik.
szóljon hozzá!