
2015. augusztus 17., 07:422015. augusztus 17., 07:42
Mintegy 48 magas rangú állami tisztségviselő fizetését emelte meg nagymértékben a kormány augusztus elsejétől, köztük az állam- és kormányfőét, a parlament két házelnökéét és a hírszerzési főnökökét. A soron kívüli béremelést a román sajtó egy része „brutálisnak”, az Adevărul című napilap „szemtelennek”, illetve „arcátlannak” nevezte.
Több kelet-európai intézmény vezetőinek a jövedelmét összevetve, hamar kiderül, hogy a legtöbb helyen az állami tisztségviselők fizetése az illető gazdaság átlagos béreihez igazodik. Úgy tűnik, a Balkán 21. századi szokásai a törzsi társadalmak viselkedéséhez hasonlítanak, ahol a nagy emberek mindig gondoskodtak az erőforrásoknak a rokonok számára kedvező újrafelosztásáról.
Az izgalmas béremelésről a kormány még július elején döntött, amikor Victor Ponta kormányfő Törökországban lábadozott, és Gabriel Oprea ideiglenes miniszterelnök támogatta az ötletet. Az időközben hazatért Ponta – aki még nem értesült arról, hogy számára már elkészült a selyemzsinór –, bejelentette, hogy fizetésemelésre csak azután kerülhet sor, ha valamennyi közalkalmazott bérét is megemelik. A Szociáldemokrata Párt (PSD) elnökségről időközben lemondott Victor Ponta utódja, Liviu Dragnea – aki mögött egy év felfüggesztett börtönbüntetés áll –, úgy vélekedett, az augusztusi béremelést nem kell elhalasztani. Hiszen csak úgy állítható helyre az egyensúly a hatalmi ágak között, hogy az elnök és a kormányfő, valamint a parlament házelnökeinek fizetését a legfelső bíróság elnökének bérszintjére emelik!
Ellenzője nem lévén, a béremelésről szóló rendelet augusztus 1-jétől hatályba lépett, így az államfő az eddigi 6700 lej helyett nettó 15 ezer lejes havi juttatást kap, miközben a romániai nettó átlagbér változatlanul 1800 lej.
Az inkriminált béremeléssel Románia az első helyre kerül azon a toplistán, ami az elit és az átlagpolgár fizetése közötti arány alapján áll össze. A 2015/14-es kormányrendelet értelmében majdnem kilenc átlagbér összege folyik be havonta az elnök és a kormányfő számlájára. A példátlanul magas fizetésemelést Gabriel Oprea azzal indokolta, hogy korábban „az állam legfontosabb emberei” alig kaptak 1500 eurónyi fizetést, ami Európában a legalacsonyabbak közé tartozott. Oprea szerint a döntéshozókat uniós szinten kell javadalmazni, mert ahhoz mérjük magunkat. „Kompetens emberekre van szükségünk, és ezzel tudjuk megelőzni a korrupciót” – fogalmazott a kormánypárti politikus.
Az Adevărul elemzése szerint a tisztségviselők javadalmazását az átlagbér szerint, az ország gazdasági kapacitásához kellene igazítani. A statisztikai hivatal adatai szerint a román bruttó átlagbér 2500 lej, vagyis 563 eurónak felel meg. Augusztus elsejéig az elnök és a kormányfő fizetése körülbelül háromszorosa volt az átlagbérnek, az emelés után 8,7-szerese lett. A dobogó második helyezettje is Európa szegényeinek egyike: Bulgária. Ott az elnök illetménye 2950 euró, a kormányfőé 2280, ami 6,8-szoros, illetve 5,2-szeres átlagbérnek felel meg. Dobogós még Magyarország, ahol a kormányfő 4910 eurót kap, az átlagbér 6,2-szeresét.
A gazdaságilag padlón fetrengő Görögországban Ciprasz kormányfő 7123 eurót keres, az átlagbér több mint ötszörösét.
Szorosabbra húzzák a nadrágszíjat a gazdag országokban. Franciaországban az elnök és a kormányfő fizetését 2012 óta 30 százalékkal csökkentették, most havi 14 836 euró a bérük, az átlagbérnek mintegy hatszorosa. Merkel kancellár 5,1 átlagbért, azaz 18 ezer eurót keres, míg a brit kormányfő, David Cameron 16 870 eurót, ami 5,6 átlagbérnek felel meg. A spanyol és a norvég kormányfő az átlagbér háromszorosát viheti haza.
A zene nemcsak hangszertudást adhat a gyerekeknek: megtaníthatja őket figyelni, kitartani, alkotni, kiállni mások elé és hinni önmagukban. Erre a szemléletre építve hozta létre a Sound Garden Zenei Egyesületet Vigh Emőke széki orgonaművész, pedagógus.
Bár az ütemtervnek megfelelően halad a fekete-tengeri gázkitermelés előkészítése, jelentős biztonsági kockázatokkal kénytelen szembesülni az európai léptékben mérve is óriási román beruházás.
Három hét Sanghajban egy kínai egyetemen, ahol a színészképzés egészen más alapokra épül, mint Európában. Kasler Viktor és Benkő Boróka számára a nyári egyetem nemcsak különleges szakmai lehetőség, hanem valódi kulturális kaland is volt.
Romániában fokozatosan az elektronikus személyazonosító igazolvány válthatja fel a jelenlegi egészségbiztosítási kártyát. Az átállás azonban nem egyik napról a másikra történik: a két okmány egy ideig párhuzamosan használható.
Az alkotmánybíróság ítélete, amellyel alkotmányosnak minősítette a feddhetetlenségi törvény módosítását, komoly kérdéseket vet fel a visszamenőleges hatály miatt.
A Kolozsvári Református Egyházmegye mintegy negyven gyülekezetből álló közössége idén is saját nyílt nappal kapcsolódott be a Kolozsvári Magyar Napok rendezvénysorozatába.
Pénteken tetőzik a hőség Erdélyben, amikor a nappali csúcshőmérséklet elérheti a 37 Celsius-fokot. A HungaroMet előrejelzése szerint a szerdai záporok után csütörtökön és pénteken sok napsütésre számíthatunk, majd a hétvégén labilisabbá válik a légkör.
Ha az erdélyi lakásárakat vesszük górcső alá, Kolozsvár továbbra is verhetetlen, és egyben toronymagasan a legdrágább romániai nagyváros. Érdekes aspektus azonban, hogy Nagyszebenben, Nagyváradon és Temesváron is gyorsabban emelkedtek a lakásárak.
Mintegy ötvenmillió uniós polgár tartozik valamely őshonos etnikai vagy nemzeti kisebbséghez, az Európai Unióban még sincs egységes jogi keret e közösségek helyzetének rendezésére. A világ őslakos népeinek nemzetközi napja alkalmából az Európai Bizott
Mesterséges intelligenciával készített álhír nyomán támadtak mentőautóra Kolozs megyében – legalábbis az interneten terjedő beszámolók szerint. Az eset arra figyelmeztet: az MI már nemcsak megkönnyítheti az életünket, hanem veszélyes fegyverré is válhat.
szóljon hozzá!