
2015. augusztus 17., 07:422015. augusztus 17., 07:42
Mintegy 48 magas rangú állami tisztségviselő fizetését emelte meg nagymértékben a kormány augusztus elsejétől, köztük az állam- és kormányfőét, a parlament két házelnökéét és a hírszerzési főnökökét. A soron kívüli béremelést a román sajtó egy része „brutálisnak”, az Adevărul című napilap „szemtelennek”, illetve „arcátlannak” nevezte.
Több kelet-európai intézmény vezetőinek a jövedelmét összevetve, hamar kiderül, hogy a legtöbb helyen az állami tisztségviselők fizetése az illető gazdaság átlagos béreihez igazodik. Úgy tűnik, a Balkán 21. századi szokásai a törzsi társadalmak viselkedéséhez hasonlítanak, ahol a nagy emberek mindig gondoskodtak az erőforrásoknak a rokonok számára kedvező újrafelosztásáról.
Az izgalmas béremelésről a kormány még július elején döntött, amikor Victor Ponta kormányfő Törökországban lábadozott, és Gabriel Oprea ideiglenes miniszterelnök támogatta az ötletet. Az időközben hazatért Ponta – aki még nem értesült arról, hogy számára már elkészült a selyemzsinór –, bejelentette, hogy fizetésemelésre csak azután kerülhet sor, ha valamennyi közalkalmazott bérét is megemelik. A Szociáldemokrata Párt (PSD) elnökségről időközben lemondott Victor Ponta utódja, Liviu Dragnea – aki mögött egy év felfüggesztett börtönbüntetés áll –, úgy vélekedett, az augusztusi béremelést nem kell elhalasztani. Hiszen csak úgy állítható helyre az egyensúly a hatalmi ágak között, hogy az elnök és a kormányfő, valamint a parlament házelnökeinek fizetését a legfelső bíróság elnökének bérszintjére emelik!
Ellenzője nem lévén, a béremelésről szóló rendelet augusztus 1-jétől hatályba lépett, így az államfő az eddigi 6700 lej helyett nettó 15 ezer lejes havi juttatást kap, miközben a romániai nettó átlagbér változatlanul 1800 lej.
Az inkriminált béremeléssel Románia az első helyre kerül azon a toplistán, ami az elit és az átlagpolgár fizetése közötti arány alapján áll össze. A 2015/14-es kormányrendelet értelmében majdnem kilenc átlagbér összege folyik be havonta az elnök és a kormányfő számlájára. A példátlanul magas fizetésemelést Gabriel Oprea azzal indokolta, hogy korábban „az állam legfontosabb emberei” alig kaptak 1500 eurónyi fizetést, ami Európában a legalacsonyabbak közé tartozott. Oprea szerint a döntéshozókat uniós szinten kell javadalmazni, mert ahhoz mérjük magunkat. „Kompetens emberekre van szükségünk, és ezzel tudjuk megelőzni a korrupciót” – fogalmazott a kormánypárti politikus.
Az Adevărul elemzése szerint a tisztségviselők javadalmazását az átlagbér szerint, az ország gazdasági kapacitásához kellene igazítani. A statisztikai hivatal adatai szerint a román bruttó átlagbér 2500 lej, vagyis 563 eurónak felel meg. Augusztus elsejéig az elnök és a kormányfő fizetése körülbelül háromszorosa volt az átlagbérnek, az emelés után 8,7-szerese lett. A dobogó második helyezettje is Európa szegényeinek egyike: Bulgária. Ott az elnök illetménye 2950 euró, a kormányfőé 2280, ami 6,8-szoros, illetve 5,2-szeres átlagbérnek felel meg. Dobogós még Magyarország, ahol a kormányfő 4910 eurót kap, az átlagbér 6,2-szeresét.
A gazdaságilag padlón fetrengő Görögországban Ciprasz kormányfő 7123 eurót keres, az átlagbér több mint ötszörösét.
Szorosabbra húzzák a nadrágszíjat a gazdag országokban. Franciaországban az elnök és a kormányfő fizetését 2012 óta 30 százalékkal csökkentették, most havi 14 836 euró a bérük, az átlagbérnek mintegy hatszorosa. Merkel kancellár 5,1 átlagbért, azaz 18 ezer eurót keres, míg a brit kormányfő, David Cameron 16 870 eurót, ami 5,6 átlagbérnek felel meg. A spanyol és a norvég kormányfő az átlagbér háromszorosát viheti haza.
Egy „mini nyugdíjjal” indult Balin, dán repülőjegy-lemondással folytatódott, és végül Ausztráliában kapott új irányt a sepsiszentgyörgyi fiatal házaspár története.
A március elején megszokott átlagokhoz képest néhány fokkal melegebb, enyhe, tavaszias idő várható az előttünk álló hét napban; csupán az éjszakai hőmérsékletek süllyednek fagypont alá.
Szabó Szilárd táncpedagógus-koreográfus feleségével, Németh Ildikó néptáncművész-oktatóval a Fejér vármegyei Tordason lakik. Az erdélyi táncok kiváló ismerőjeként és oktatójaként a házaspár gyakran megfordul Erdélyben is. Velük beszélgettünk.
Négy évnyi háború után kijelenthető: Ukrajna egyre rosszabb állapotban van, Oroszország hadereje és gazdasága is jókora veszteséget szenvedett, és Európa is súlyosan megsínylette a konfliktust.
A méhészetből származó jövedelmének jelentős részét szenvedélyére fordítja egy hármasfalusi gazda: több mint egy évtizede régiségeket gyűjt, és otthona egyik szárnyát valóságos kiállítótérré alakította.
Egy gombolyag fonal, csendes téli esték és nemzedékeken át öröklődő tudás – innen indult, mára pedig saját, szeretettel teli alkotói világgá formálódott. A horgolt figuráktól Szabó Anita beszélt az Erdélyi Naplónak.
Közel négy év elteltével is homály fedi, ki vagy kik perzseltek meg, majd dobtak ki levélszavazatokat Maros megyében, a 2022-es magyarországi választások előtt nem sokkal. A Maros megyei ügyészségtől megtudtuk, a tetteseket nem sikerült azonosítani.
Miközben az éjszakák még téliesen fagyosak maradnak, péntektől látványosan melegednek a nappalok, hétvégére akár 15 °C-os csúcshőmérséklet is várható. A tavasziasan meleg időjárás kitart a jövő hét első felében is.
Csapatmunkára és kommunikációra épülő, intenzív és figyelemlekötő játékra számíthatnak azok, akik a Szatmár Megyei Múzeumban járva „lemerészkednek” a pincébe is. Itt ugyanis Románia első, nemrég újranyílt szabadulószobája fogadja őket.
Folyamatos lehűlés, valamint esőben, havasesőben és hóban gazdag csapadék jellemzi az előttünk álló hetet. A télies hidegek elmúltával a jövő héttől számíthatunk enyhülésre.
szóljon hozzá!