
2015. augusztus 17., 07:422015. augusztus 17., 07:42
Mintegy 48 magas rangú állami tisztségviselő fizetését emelte meg nagymértékben a kormány augusztus elsejétől, köztük az állam- és kormányfőét, a parlament két házelnökéét és a hírszerzési főnökökét. A soron kívüli béremelést a román sajtó egy része „brutálisnak”, az Adevărul című napilap „szemtelennek”, illetve „arcátlannak” nevezte.
Több kelet-európai intézmény vezetőinek a jövedelmét összevetve, hamar kiderül, hogy a legtöbb helyen az állami tisztségviselők fizetése az illető gazdaság átlagos béreihez igazodik. Úgy tűnik, a Balkán 21. századi szokásai a törzsi társadalmak viselkedéséhez hasonlítanak, ahol a nagy emberek mindig gondoskodtak az erőforrásoknak a rokonok számára kedvező újrafelosztásáról.
Az izgalmas béremelésről a kormány még július elején döntött, amikor Victor Ponta kormányfő Törökországban lábadozott, és Gabriel Oprea ideiglenes miniszterelnök támogatta az ötletet. Az időközben hazatért Ponta – aki még nem értesült arról, hogy számára már elkészült a selyemzsinór –, bejelentette, hogy fizetésemelésre csak azután kerülhet sor, ha valamennyi közalkalmazott bérét is megemelik. A Szociáldemokrata Párt (PSD) elnökségről időközben lemondott Victor Ponta utódja, Liviu Dragnea – aki mögött egy év felfüggesztett börtönbüntetés áll –, úgy vélekedett, az augusztusi béremelést nem kell elhalasztani. Hiszen csak úgy állítható helyre az egyensúly a hatalmi ágak között, hogy az elnök és a kormányfő, valamint a parlament házelnökeinek fizetését a legfelső bíróság elnökének bérszintjére emelik!
Ellenzője nem lévén, a béremelésről szóló rendelet augusztus 1-jétől hatályba lépett, így az államfő az eddigi 6700 lej helyett nettó 15 ezer lejes havi juttatást kap, miközben a romániai nettó átlagbér változatlanul 1800 lej.
Az inkriminált béremeléssel Románia az első helyre kerül azon a toplistán, ami az elit és az átlagpolgár fizetése közötti arány alapján áll össze. A 2015/14-es kormányrendelet értelmében majdnem kilenc átlagbér összege folyik be havonta az elnök és a kormányfő számlájára. A példátlanul magas fizetésemelést Gabriel Oprea azzal indokolta, hogy korábban „az állam legfontosabb emberei” alig kaptak 1500 eurónyi fizetést, ami Európában a legalacsonyabbak közé tartozott. Oprea szerint a döntéshozókat uniós szinten kell javadalmazni, mert ahhoz mérjük magunkat. „Kompetens emberekre van szükségünk, és ezzel tudjuk megelőzni a korrupciót” – fogalmazott a kormánypárti politikus.
Az Adevărul elemzése szerint a tisztségviselők javadalmazását az átlagbér szerint, az ország gazdasági kapacitásához kellene igazítani. A statisztikai hivatal adatai szerint a román bruttó átlagbér 2500 lej, vagyis 563 eurónak felel meg. Augusztus elsejéig az elnök és a kormányfő fizetése körülbelül háromszorosa volt az átlagbérnek, az emelés után 8,7-szerese lett. A dobogó második helyezettje is Európa szegényeinek egyike: Bulgária. Ott az elnök illetménye 2950 euró, a kormányfőé 2280, ami 6,8-szoros, illetve 5,2-szeres átlagbérnek felel meg. Dobogós még Magyarország, ahol a kormányfő 4910 eurót kap, az átlagbér 6,2-szeresét.
A gazdaságilag padlón fetrengő Görögországban Ciprasz kormányfő 7123 eurót keres, az átlagbér több mint ötszörösét.
Szorosabbra húzzák a nadrágszíjat a gazdag országokban. Franciaországban az elnök és a kormányfő fizetését 2012 óta 30 százalékkal csökkentették, most havi 14 836 euró a bérük, az átlagbérnek mintegy hatszorosa. Merkel kancellár 5,1 átlagbért, azaz 18 ezer eurót keres, míg a brit kormányfő, David Cameron 16 870 eurót, ami 5,6 átlagbérnek felel meg. A spanyol és a norvég kormányfő az átlagbér háromszorosát viheti haza.
A francia Nemzetgyűlés első olvasatban elfogadta a Korzika autonómiájáról szóló alkotmánymódosítást, amely élénk politikai vitát váltott ki Franciaországban és az Európai Parlamentben is.
A szerdai átmeneti felfrissülés után ismét erősödik a hőség Erdélyben. Csütörtöktől napos, száraz idő várható, a hétvégére pedig több helyen 33 fokig emelkedhet a hőmérséklet. A jövő hét elején a kánikula tovább fokozódhat.
Néhány nap leforgása alatt másodszor vallott kudarcot a román államfő kormányalakítási kísérlete, ami a válság mélyülésén túlmenően lesújtó képet nyújt az elnök makulátlannak hitt politikai-erkölcsi felfogásáról is.
Miközben az Egyesült Államok a futball-világbajnokságra érkező játékosokat, bírókat és szurkolókat példátlan szigorral szűri a határain, saját utcáin továbbra is ezrek esnek erőszakos bűncselekmények áldozatául.
Téli beszámolómat azzal zártam, hogy az ott szerzett benyomások olyan mély nyomot hagytak bennünk, hogy még vissza kell térnünk. Ez az elhatározás azonban nem maradt sokáig puszta vágy: néhány hónappal később ismét Genf felé vezetett az utunk.
Miközben sokan még mindig nehezen tudják elhinni, hogy 2026-ban egy EU-tagállamban megtörténhet, hogy a falat áttörve lakoltatnak ki a hatóságok egy magyar egyházi vezetőt, olyan hangok is hallatszanak, amelyek őt teszik felelőssé a történtekért.
Az Európai Parlamentben tartott eszmecserén európai képviselők és az Egyesült Arab Emírségek szélsőségesség és terrorizmus elleni küzdelemért felelős különmegbízottja a radikalizmus és a demokratikus ellenálló képesség kérdéseit vitatták meg.
Rekordbírság a bankoknak, perrel fenyegető pénzintézetek, kártérítéssel hitegetett ügyfelek: a ROBOR-ügy egyszerre pénzügyi, jogi és bizalmi botrány az általunk is mohón táplált pénzéhes világunkban.
Még nyárias meleg és helyenként 30 fok feletti hőmérséklet várható szerdán, ám a hét második felében markáns változás következik az időjárásban. Több hullámban érkező frontok miatt záporokra, zivatarokra és megerősödő szélre kell készülni.
Migrén, álmatlanság, szorongás, klimax – egyre többen próbálják ki az gyógypiercinget, amikor gyógyszermentes megoldást keresnek régóta fennálló panaszaikra. A módszer sokak életminőségét javítja, az orvosok azonban óvatosságra intenek.
szóljon hozzá!