
Fotó: Balázs Katalin
Kilencvenöt éves Ervin atya, a szárhegyi születésű ferences szerzetes, akit szülőfalujából Csíksomlyóra helyeztek. Szárhegyen többen úgy vélekednek, hogy a páter elhelyezése csak az első lépése volt annak a folyamatnak, amely a ferencesek és egyes községbeliek békétlenségét szülte.
2014. február 14., 21:412014. február 14., 21:41
Tavaly nyár elején kapott szárnyra a hír: elhelyezik szülőfalujából Ervin atyát. Sokan az idős szerzetes harmadik halálra ítéléseként kezelték a ferences rend döntését, korábban ugyanis a politikai hatalmak kívánták kétszer is a ferences testvér halálát.
A ferences rend az érintett számára is a lehető legjobb döntésként emlegette a határozatot, Ervin atya azonban hallgatott. Tavaly júniusban Szárhegyen, amikor visszautasította a neki ítélt vitézi érdemrendet, megkérdeztük tőle: búcsúzik Szárhegytől? „Én sohasem búcsúzom. Szárhegyről kétszer elhajtottak már. Egyszer Szabó Anti községi szolga, a néptanács elnöke. El kellett fussak, küldte a milicistákat, s én nem akartam időnap előtt börtönbe kerülni. A börtön után Császár milicista őrmester hajtott el. Én innen többet el nem megyek. Nézzék: van egy lelki és egy testi távozás. Testi távozás például a halál, lelki, amikor az ember megveti valakinek a társaságát és eltávolodik tőle. Én Szárhegytől nem távolodom el. Azt hiszik, kényes kérdéseket tudnak nekem feltenni? Már vén diplomata vagyok!” Újabb rákérdezésre sem sikerült egyértelmű választ kapni: „Magának férje van-e? Mikor verekedett utoljára a férjével? Lehet hazudni, mert senkinek semmi köze ahhoz, hogy mi történik a családban. Ahhoz sincs senkinek semmi köze, hogy én megyek-e Csíksomlyóra.”
Ehhez az álláspontjához ragaszkodik 2013 augusztusa óta, és nem formált véleményt más, Szárhegyet érintő kérdésekben sem. Egyetlen üzenete volt: ha a szárhegyiek aláírást gyűjtenek elhelyezése meggátolására, azzal neki jót nem tesznek. Álljanak el szándékuktól.
Változások a kolostorban
Ervin atya távozását követően Anaklét testvér maradt a kolostorban, házfelelősnek pedig István testvért küldte a ferences rend. A két testvérnek a templomban és a kolostorban eszközölt módosításait nem nézték jó szemmel a szárhegyiek, felháborodásuknak nyilvánosan is hangot adtak. Kifogásolták, hogy egy éjszaka elköltöztették valahová az Ervin atya által létrehozott méhészetet, hogy utólag közölték a hívekkel: eladományozták az idős szerzetes által Szárhegyre hozott oltárasztalt. Mi több, felröppent az a hír is, hogy a kolostor napelemes rendszerét is áruba bocsátják. Többen úgy fogalmaztak: Ervin atyának a nyomait is el akarják tüntetni.
A szoborpark létjogosultsága
De nem csak az egyszerű emberek elleneztek bizonyos változtatásokat, a község vezetőségének és a negyven éves művésztelep alapítóinak is tárgyalóasztalhoz kellett ülniük a szárhegyi ferencesekkel. A témát a kolostor udvarán lévő szoborpark szolgáltatta, amelyről a szárhegyi ferencesek úgy vélekedtek, legfeljebb 2015-ig maradhat a jelenlegi helyén, utána költöztetni kell az alkotásokat, mert egy keresztút stációit állítanák fel a helyükön. Az elöljárók hangoztatták: ma nem lenne kolostor, ha nem tették volna rendbe a művésztelep alapítói és egykori művészei. Egyébként is: a szoborparkra Márton Áron püspöktől kaptak engedélyt, az ő akaratát nem kellene áthúzni. Az erdélyi ferences rend provinciálisa sem maradt ki a történetből, állást kellett foglalnia, bár hangoztatta, a Szárhegyen élő ferencesek ismerik leginkább a helyzetet, ők tudják, mi a teendő.
„Természetesen a ferenceseknek is be kell tartaniuk a rend szabályait, de az emberekkel sem szerencsés feszült hangulatot kialakítani” – jelentette ki Gábor László szárhegyi polgármester a Gyergyói Hírlap által közölt, kolostorkörnyéki problémákat boncolgató összeállításban.
István testvér akkor úgy nyilatkozott, hogy mindössze egy kis csoport kongatja a vészharangot. A szoborpark-költöztetés kapcsán súlyos kommunikációs hiányosságokat emlegetett, hiszen a ferencesek birtokán megkérdezésük nélkül kezdtek restaurálási, talapzatkészítési céllal ásni, amire nekik egyetlen válaszuk lehetett: betömni a gödröket.
Hogy mennyire van jelenlegi helyén létjogosultsága a szoborparknak? Úgy vélik, többet nyom a latban a ferencesek 350 éves jelenléte a 40 éves múltú parknál, és talán a kolostorhoz vezető út mentén a keresztút stációinak lenne megfelelőbb hely. „Mi egyfajta térrendezést szeretnénk a keresztúttal. Egy neolenin stílusú szobor, amit egyesek szocreálnak neveznek , illetve Krisztus keresztútja nehezen fér meg egymás mellett” – fogalmazott a házfelelős. A provinciális – bár közölte a szoborparkféltőkkel, hogy a helyi ferencesekre bízza a döntést – ígéretet tett: ha Szárhegyen jár, leülhetnek megvitatni a kérdéseket.
Ervin atyának így a legjobb
„A Szárhegyen élő testvérek bizonyos kérdésekben másként látnak dolgokat, mint ahogy Ervin atya látta, vagy láttatták vele az elmúlt időszakban” – fogalmazott Orbán Szabolcs provinciális. Nyilvánosságra hozta a páter Csíksomlyóra helyezésének indokait is: „Az áthelyezéssel mindössze azt szerettük volna elérni, hogy Ervin atya »éljen«. Ne csak fizikailag, hanem mindabban, amit az elmúlt néhány évben valódi értékként Szárhegyen (is) megvalósított. S ami igazi értéket létrehozott, azt senki nem akarja lerombolni. Ezért is mondhatom, hogy nem volt könnyű az ő áthelyezésére vonatkozó döntést meghozni. De akkor úgy tűnt, hogy a következő időszakban Csíksomlyón többet tud tenni a hívekért, az erdélyi ferencesekért, az erdélyi magyarságért, mint szárhegyi »magányában«. Az egészségi állapota is megkívánja a nagyobb odafigyelést, még akkor is, ha ezt ő nem hajlandó beismerni” – olvasható a Székelyhonon közzétett indoklásban.
Szót kér a páter
Ervin atya január első napjaiban közölte: most már ő is megosztaná az álláspontját. Hangsúlyozta: arra esküdött fel, hogy paptársait soha, semmilyen körülmények között nem bántja, egyvalamit szeretne, hogy végre békesség legyen. Elmondta, az volt a célja, hogy legyen jó méz Böjte Csaba gyerekeinek, munkahely egy személynek, hogy a tőkés és munkás egymásra találjon. Az eladományozott oltár kapcsán – valószínűleg a Haller-Csáky grófok hagyatéka, az atya szállítatta egykor Szárhegyre és restauráltatta – felhívta ferencestársai figyelmét: akkor lehet gond, ha az örökösök visszaigénylik.
A napelemes rendszer kapcsán felvetett kérdésre kérdéssel válaszolt: miért nem kell az ingyen-melegvíz, a tavaszi és őszi időszakban nap biztosította templommelegítés? A szoborpark ügyében Márton Áron engedélyére hivatkozva jelezte: a „katedrális nagy püspökünk” értett egy kicsit a művészethez is. „A Lázár-kastély, a ferences kolostor és az alkotótábor az utóbbi században szépen, testvériesen együttműködött. Kár volna a Kájoni János szellemiségétől eltérni, és feladni a ferences kolostor kulturális jellegét. Kultusz, kultúra, karitász, ez a ferences kolostor identitása, amelyet meg kellene megőrizni” – fogalmazott Ervin atya.
Más teendőkre, a ferencesek tulajdonában lévő erdők kihasználására, a Tatárdomb körül egy tündérkert létrehozására igyekezett irányítani utódai figyelmét. „Mindez a jövő feladata, én erre már képtelen vagyok. Fiatalabb erők kellenek, hogy a hasznot a közjó javára lehessen fordítani. Én tehát nem kényszerből, hanem önként, szívesen átadom mindezeket a feladatokat a tettre kész utódoknak, és megfogadom a tizenhat éven keresztül engem támogató, valamikori templomi gondnokom figyelmeztetését: Ervin atya, egy kicsit már imádkozni is kellene.”
A Szárhegyen élőknek így üzent: „A régi hagyomány szerint az újévi köszöntőben megfogalmazott értékeket kívánom mindenkinek: bort, búzát, békességet, hozzá jó egészséget. A gazdasági életünkben pedig okos összefogást a közjó érdekében. Nagy lehetőségek nyílnak számunkra a jövőépítésben. Szebb vidéket elképzelni sem tudok a Gyergyói-medencénél: vannak tiszta erdeink, mezeink. Vigyázzunk a tiszta vizünkre, mert kimondhatatlan nagy érték. S ha mindezekhez társulna a tiszta erkölcsiség, akkor ennél boldogabb életlehetőséget nem tudnék elképzelni a világon.”
Egy „mini nyugdíjjal” indult Balin, dán repülőjegy-lemondással folytatódott, és végül Ausztráliában kapott új irányt a sepsiszentgyörgyi fiatal házaspár története.
A március elején megszokott átlagokhoz képest néhány fokkal melegebb, enyhe, tavaszias idő várható az előttünk álló hét napban; csupán az éjszakai hőmérsékletek süllyednek fagypont alá.
Szabó Szilárd táncpedagógus-koreográfus feleségével, Németh Ildikó néptáncművész-oktatóval a Fejér vármegyei Tordason lakik. Az erdélyi táncok kiváló ismerőjeként és oktatójaként a házaspár gyakran megfordul Erdélyben is. Velük beszélgettünk.
Négy évnyi háború után kijelenthető: Ukrajna egyre rosszabb állapotban van, Oroszország hadereje és gazdasága is jókora veszteséget szenvedett, és Európa is súlyosan megsínylette a konfliktust.
A méhészetből származó jövedelmének jelentős részét szenvedélyére fordítja egy hármasfalusi gazda: több mint egy évtizede régiségeket gyűjt, és otthona egyik szárnyát valóságos kiállítótérré alakította.
Egy gombolyag fonal, csendes téli esték és nemzedékeken át öröklődő tudás – innen indult, mára pedig saját, szeretettel teli alkotói világgá formálódott. A horgolt figuráktól Szabó Anita beszélt az Erdélyi Naplónak.
Közel négy év elteltével is homály fedi, ki vagy kik perzseltek meg, majd dobtak ki levélszavazatokat Maros megyében, a 2022-es magyarországi választások előtt nem sokkal. A Maros megyei ügyészségtől megtudtuk, a tetteseket nem sikerült azonosítani.
Miközben az éjszakák még téliesen fagyosak maradnak, péntektől látványosan melegednek a nappalok, hétvégére akár 15 °C-os csúcshőmérséklet is várható. A tavasziasan meleg időjárás kitart a jövő hét első felében is.
Csapatmunkára és kommunikációra épülő, intenzív és figyelemlekötő játékra számíthatnak azok, akik a Szatmár Megyei Múzeumban járva „lemerészkednek” a pincébe is. Itt ugyanis Románia első, nemrég újranyílt szabadulószobája fogadja őket.
Folyamatos lehűlés, valamint esőben, havasesőben és hóban gazdag csapadék jellemzi az előttünk álló hetet. A télies hidegek elmúltával a jövő héttől számíthatunk enyhülésre.
szóljon hozzá!