A Romániában május 25-én tartandó európai parlamenti választások RMDSZ-listájának első három helyezettjéhez az alábbi kérdéseket intéztük: megválasztása esetén mit tart programja prioritásának, illetve minek megvalósíthatóságát tekinti reálisnak a következő uniós ciklusban? A továbbiakban a szövetség európai parlamenti jelöltei válaszának szerkesztett változatát olvashatják.
2014. május 23., 22:072014. május 23., 22:07
Winkler Gyula
Európai parlamenti képviselői tevékenységem két fontos területen zajlik. Az egyik nemzetközösségünk érdekei, a kisebbségi jogok, a keresztény értékek képviselete az Európai Parlamentben – itt nincs kompromisszum. Az Európai Unió alapszerződését a jövőben újratárgyalhatják, s akkor reális esélyt látok arra, hogy lebontsuk az uniós visszautasítás falát a kisebbségek ügyében, szövetségeseinkkel, Magyarország támogatásával megalkothatjuk az EU területén kötelező kisebbségvédelmi szabályozást. A kérdést az ukrajnai fejlemények és a balkáni államok irányába tett uniós bővítési szándék teszi szükségessé: a kisebbségi ügyet többé nem lehet a szőnyeg alá söpörni. A kisebbségvédelmi szabályozás keretet adna annak is, hogy mi, erdélyi magyarok meg tudjuk valósítani azokat az autonómiaformákat, amelyekre a különböző körülmények között élő közösségeinknek szükségük van: területi autonómiát a Székelyföldön, kulturális autonómiát a szórványban.
A másik fontos terület a gazdasági érdekérvényesítés. Ez már a hasznos kompromisszumé, mert így lehet elérni a legfontosabb eredményeket. Gazdáink holnaptól még nem kapnak a német vagy a francia gazdákéhoz hasonló támogatást, de azt már elértük, hogy 2014-2020 között évente emelkedjen a területalapú támogatás összege. Megduplázódik a LEADER program kerete, az új Közös Agrárpolitika egy sor támogatási lehetőséget hoz, növelheti vállalkozásaink versenyképességét.
Sógor Csaba
Továbbra is a Romániában élő magyarok érdekeit szeretném megjeleníteni az európai döntéshozatali fórumok előtt. Ezek négy nagyobb csoportba foglalhatók össze:
– a magyar nemzet részei vagyunk, így a Kárpát-medencében élő magyar közösségekkel, valamint a magyar diaszpórával együtt határozzuk meg magunkat nemzetként;
– román állampolgárok vagyunk, így a román állam működése és az ország jövője alapvető fontosságú kérdés, hiszen továbbra is szülőföldünkön fogunk élni, gyarapodni és közösségként erősödni;
– uniós polgárok vagyunk, ezért teljes joggal kérünk beleszólást az Európai Unió előtt álló kihívások megoldásába. Nem közömbös számunkra kontinensünk jövője, hiszen valamennyi, európai szinten hozott döntésnek kihatása van az életünkre;
– őshonos nemzeti kisebbségi közösség vagyunk, így továbbra is gyümölcsöző kapcsolatokat kell ápolnunk európai sorstársainkkal, azzal a mintegy 50 millió polgárral és képviselőikkel, akik hozzánk hasonlóan századokon keresztül szülőföldjükön élve alkotnak nemzeti kisebbséget a jelenlegi uniós tagállamokban;
Legfontosabb feladatomnak továbbra is egy olyan európai szintű keretszabályozás szorgalmazását tekintem, amely az Európában élő őshonos nemzeti kisebbségek problémáira, igényeire ad választ.
Vincze Lóránt
Bármennyit is szidják az Európai Uniót, mindenkinek be kell látnia, hogy a Brüsszelben hozott döntések 80 százaléka kihat mindennapi életünkre. Említhetem a mezőgazdasági támogatásokat, a különböző pályázati forrásokat, ösztöndíjprogramokat, a tapasztalatszerzési lehetőségeket, de hasonlóan fontos, talán a legfontosabb a kisebbségi jogok védelme. Az Európai Unió mai napig nem tulajdonít kellő jelentőséget a tagállamok területén élő nemzeti közösségek jogainak, ezért történhet meg, hogy hatalmas különbségek vannak a dél-tiroli németek, a németországi dánok, a svédországi finnek vagy a romániai magyarok jogai között. Továbbra is ennek orvoslását tekintem az egyik prioritásnak, és nemcsak a Európai Nemzetiségek Föderatív Uniója (FUEN) alelnökeként, hanem az RMDSZ EP-képviselőjelölti minőségemben is. Érezni a változás szelét Európában, s ha Franciaország, Németország, Belgium, Dánia egykisebbségi szabályozást sürgető koalíció élére áll, nyert ügyünk lesz. Már összegyűjtöttük a kisebbségeket, a továbbiakban elkezdjük meggyőzni a tagállamokat, az uniós intézményeket, és fokozatosan eléri a kritikus tömeget a támogatóink létszáma.
A másik nagy fájdalmam az uniós pályázati rendszer: nemcsak a kampánykörút során panaszolták el vállalkozók, gazdák, hogy nehéz megtalálni a pályázati kiírásokat, magam is tapasztaltam ezt. Egyik fő célkitűzésem olyan online pályázati felület létrehozása, amelyen valamennyi uniós kiírás könnyen elérhető.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Radikális lépésre szánta el magát Erdély egyik legvonzóbb pontja: Brassó a tömegturizmus helyett inkább a minőségre fókuszál, 2034-től a „Kárpátok fővárosaként” reklámozza magát. Íme a nagyszabású, multikulturalizmusra is építő stratégia.
A szerdai kellemes, napos időt csütörtöktől kiadós esőzés és jelentős lehűlés váltja fel Erdélyben. Pénteken mindössze 13 Celsius-fokig emelkedik a hőmérséklet, a hétvégére azonban javul az idő, és ismét előbújik a nap.
Akár húszmillió ukrán menekült is Európába indulhat, ha Ukrajna vereséget szenved – figyelmeztetett Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a múlt heti brüsszeli uniós csúcstalálkozón. A lehetséges menekülhullámról kérdeztük az Európai Bizottság szóvívőjét.
Tarr Zoltán társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszter erdélyi körútja során eléggé élesen kirajzolódott, miként is viszonyul egymáshoz a romániai magyar közösség és az anyaország új kormánya.
A tiltás mindenkire vonatkozott, a terheket az érintettek mégsem egyformán viselték: akinek pénze vagy kapcsolata volt, biztonságosabb utat talált, a falusi és munkásasszonyok viszont sokszor az életükkel fizettek.
Az Egyesült Államok élőben közvetítheti Nidal Hasan kivégzését, akit 2009-ben 13 ember meggyilkolásáért ítéltek halálra a texasi Fort Hood katonai bázison. A volt katonai pszichiátert december 3-án kivégzőosztaggal tervezik kivégezni.
Változékony felhőzet, időnként napsütés, helyenként záporok jellemzik Erdély időjárását a következő egy hétben. Jelentős lehűlés egyelőre nem várható: a változékony időjárásban a nappali csúcshőmérsékletek többnyire 14–16 Celsius-fok körül alakulnak.
A gyenge PISA-eredmények hátterében több tényező áll, de a tanárképzés átalakítása, a több iskolai gyakorlat és a személyiségfejlesztés megkerülhetetlen. Birta-Székely Noémivel, a BBTE Pszichológia és Neveléstudományok Karának oktatójával beszélgettünk.
Immár két évtizede tevékenykedik a szatmárnémeti Aranykapu Kulturális Egyesület, amely a magyar népi hagyományok, kézműves mesterségek és az előző nemzedékek tudásának továbbadását tűzte ki célul.
A hét közepén még 23–24 Celsius-fokig emelkedhet a hőmérséklet Erdélyben, a hétvégére azonban véget ér az októberi meleg: eső, záporok és jelentős lehűlés érkezik.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!