A patinás várnegyedben sétálva hamar észrevehetőek a siralmas állapotban levő évszázados épületek
Fotó: Szucher Ervin
Veszélybe került Segesvár UNESCO-öröksége. Számos szakszerűtlen építkezési beavatkozás engedélyezéssel történt, a jóváhagyás nélküli átalakításokat a nyomozószervek pedig nem tartják aggasztónak. A város új főépítésze, Adina Popescu (portrénkon) szerint a rikító színekre festett műemléképületeknek mihamarabb vissza kell adni eredeti arculatukat.
2018. március 15., 20:022018. március 15., 20:02
2018. március 15., 20:052018. március 15., 20:05
Engedély nélkül átalakított épületek, valamint engedélyezett ízléstelenségek és törvénytelenségek –így jellemezi a város új főépítésze azt az áldatlan helyzetet, amely számos segesvári A és B kategóriás műemléképülettel történt az utóbbi évtizedben. Adina Popescu –aki 2017 tavasza óta tölti be a főépítészi tisztséget –(portrénkon) rendkívül súlyosnak tartja, hogy az UNESCO-örökség részét képező városrészt a helyi és a központi hatóságok támogatásával lehetett elcsúfítani.
„A városnak hosszú ideig még főépítésze sem volt, ami önmagában is aggasztó tény. De ennél is szomorúbb, hogy a legtöbb beavatkozás hatósági engedélyezéssel vagy hallgatólagos támogatással történt. Nem értem, a művelődési minisztérium miként bólinthat rá a rikító színek használatára, hisz ezekkel semmiként nem sikerül visszaadnunk az épületek eredeti patináját. Évszázadokkal ezelőtt, amikor a szászok a várbeli házakat építették, nem is léteztek az efféle, mesterségesen előállított színek! Mint ahogy azt sem tudom felfogni, miként volt lehetséges önkormányzati jóváhagyással, hogy egyes épületeket bádoglemezzel fedjenek be, vagy poliészterrel szigeteljenek.
– fakad ki a szakember.
A főépítész erélyesebb fellépést vár a helyi hatóságoktól
Fotó: Szucher Ervin
Bármennyire is kellemes végigsétálni a patinás várnegyed köves sikátorain, rögtön észrevesszük a hanyagságot és a szakszerűtlen munkát. Ízlésesen felújított évszázados szász házak között bizony szép számmal akadnak málladozó vakolatú, műanyagkeretes nyílászárókkal fogadó vagy éppenséggel narancssárgára vagy kékre festett épületek. Adina Popescu beszédes és ugyanakkor szomorú példának tartja az önkormányzati tulajdonban lévő könyvtár épületét, amelynek arculata a helyhatóságok lelkén szárad. De nem ért egyet a Binder Bubi Hotel tulajdonosainak az elképzeléseivel sem, akik annak dacára, hogy a környék egyetlen ötcsillagos szállodáját hozták létre, úgy alakítgatták, hogy az semmiképp nem illeszkedik a középkori városképbe. Ezzel szemben március 8-án a német tőkével működő Lidl első olyan romániai üzletét nyitotta, amely nem egy pléhdobozba helyezett szupermarket, hanem ízléses téglaépület.
Az épített örökség legnagyobb ellensége az érdektelenség –állítja a szakember. A hatóságoknak kötelességük lett volna a jó ízlés kialakítása irányába és a törvények betartására nevelni a lakosságot. Adina Popescu szerint a nevelésnek már az iskolában el kellene kezdődnie, és különböző tájékoztató kampányok által felnőttkorban kellene folytatódnia. A polgármesteri hivatal példamutatással lehetett volna élen járó, de számos esetben ő maga rontott a városképen. Az épülettulajdonosok pedig jobbára csak a belső komfort kialakítására és a fölöslegesnek vélt kiadások lefaragására összpontosítanak. Szállodák, panziók és vendégházak esetében szinte mindent a gyors nyereségszerzésnek rendelnek alá. „A legtöbb gond ott van, ahol egy-egy impozánsabb, de leromlott állagú épületnek nem egy, kettő vagy három tulajdonosa van, hanem sokkal több. Ha az egyik szeretné is renováltatni az ingatlant, a másikat nem érdekli. Az emberekből kihalt a közösségi érzés, a felelősségtudat”–árad a panasz a főépítészből. Az érintetteket nem érdekli, hogy mindössze 30–40 négyzetméternyi homlokzatot kellene megjavítani és lemeszelni, egy fillért sem hajlandók erre áldozni. „Hiába szólítjuk fel őket, egyesek nincsenek tisztában kötelezettségeikkel; nekik csak jogaik vannak. Holott
– jegyzi meg Tóth Tivadar alpolgármester.
A hazai törvények végrehajtási módszertana sem kedvez a világörökség részét képező épített örökségnek. Ha például valaki a várban engedély nélkül nekilát alakítgatni az ingatlanján, a városháza nem bírságolhatja meg, hiszen az illető tette nem kihágásnak, hanem bűncselekménynek minősül, ami sokkal súlyosabb. Csakhogy a rendőrséget és az ügyészséget nem igazán érdekli az UNESCO-zóna és az épületek sorsa. Utóbbi a legtöbb esetben elnéző, és a nyomozást vádemelés nélkül zárja le. „Így az elkövető nemcsak, hogy nem fizet ingatlanadót, mert a tanács megszavazta ennek eltörlését a várban, de megússza a büntetést is, és bíróság elé sem állítják. Ezzel az ügyészség lényegében a törvénytelenségek elszaporodását bátorítja”–világít a rendszer fonákságaira Popescu. A főépítész úgy véli, ilyen körülmények közt sokkal ésszerűbb lenne, ha az engedély nélküli beavatkozásokat a műemlékek esetében is kihágássá minősítenék vissza. „Akkor legalább pénzbeli büntetéssel lehetne riogatni a törvénysértőket”–állítja.
Szintén a törvénykezés fonákságára utal Tóth Tivadar által elmesélt eset is. „A jogszabály értelmében az önkormányzatnak lehetősége van az ingatlanadó ötszörösét kiróni arra a tulajdonosra, aki nem hajlandó rendbe tenni épületének a homlokzatát. Egy másik törvény értelmében azonban a várban található ingatlanok adómentességet élveznek. És akkor mit csinálunk: megszorozzuk a nullát öttel?”–teszi fel a költői kérdést az informatikus városgazda.
A polgármester-helyettes szerint, ha a szorzás eredménye nem is lenne nulla, az önkormányzatnak akkor sem a bírságolás volna a célja. Mint mondja, a városháza bizonyos esetekben – mint például a Várpiacon tíz éve lepukkant állapotban álló emeletes ház esetében – inkább felvállalja a javítást, és behajtja utólag ennek ellenértékét, minthogy továbbra is egy épületrommal riogassa a turistákat.
Szerinte, ha nem javul a helyzet, komoly veszélybe kerül a segesvári várnak az UNESCO világörökségi listáján elfoglalt helye. A szakember úgy véli, az új építkezések miatt az egykori szász város kezdi elveszíteni autentikus arculatát. „Mivel adva van ez az egyedi státus, az UNESCO-védelem, a megyében valószínűleg itt fogják elsőként lebontatni az engedély nélküli építményeket, hiszen fájdalmas, ami történik”–mondta Şipoş 2015 tavaszán. Azóta semmi nem történt. Pedig azt is hangsúlyozta, hogy a városvezetésnek nemcsak a világörökség részét képező óvárosra kellene fokozottan figyelnie, hanem a település egészének az arculatára.
A felvázolt helyzet dacára Adina Popescu úgy érzi, nincs minden veszve. A giccsesedési folyamat leállítható, helyenként akár visszafordítható. A múlt év júliusában az önkormányzat fontos határozatot szavazott meg, amelynek értelmében a helyi költségvetésből 2018-tól kötelező módon 2 százalékot kell elkülönítenie a műemléképületek, illetve az UNESCO-örökséget képező városrészben lévő többi épület felújításának támogatására. Számítások szerint ez az alap nem sok, de mindenképpen hasznos. „Bárki, akinek a védett területen fekszik a háza, támogatási igényt nyújthat be az önkormányzathoz, lehetőségeink függvényében támogatunk mindent, az alaperősítéstől egészen a kültéri falfreskók restaurálásáig”–mondta el a főépítész. Ugyanakkor a városháza is igyekszik a saját épületeit rendbe szedni, többnek már elkészült az előtanulmánya vagy akár a felújítási terve.
Segesvárnak mintegy 33 hektáros területe van UNESCO-védelem alatt, ez a vár és a régi főtér egy része. Az itt található 287 épület közül 159 számít műemléknek.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A zene nemcsak hangszertudást adhat a gyerekeknek: megtaníthatja őket figyelni, kitartani, alkotni, kiállni mások elé és hinni önmagukban. Erre a szemléletre építve hozta létre a Sound Garden Zenei Egyesületet Vigh Emőke széki orgonaművész, pedagógus.
Bár az ütemtervnek megfelelően halad a fekete-tengeri gázkitermelés előkészítése, jelentős biztonsági kockázatokkal kénytelen szembesülni az európai léptékben mérve is óriási román beruházás.
Három hét Sanghajban egy kínai egyetemen, ahol a színészképzés egészen más alapokra épül, mint Európában. Kasler Viktor és Benkő Boróka számára a nyári egyetem nemcsak különleges szakmai lehetőség, hanem valódi kulturális kaland is volt.
Romániában fokozatosan az elektronikus személyazonosító igazolvány válthatja fel a jelenlegi egészségbiztosítási kártyát. Az átállás azonban nem egyik napról a másikra történik: a két okmány egy ideig párhuzamosan használható.
Az alkotmánybíróság ítélete, amellyel alkotmányosnak minősítette a feddhetetlenségi törvény módosítását, komoly kérdéseket vet fel a visszamenőleges hatály miatt.
A Kolozsvári Református Egyházmegye mintegy negyven gyülekezetből álló közössége idén is saját nyílt nappal kapcsolódott be a Kolozsvári Magyar Napok rendezvénysorozatába.
Pénteken tetőzik a hőség Erdélyben, amikor a nappali csúcshőmérséklet elérheti a 37 Celsius-fokot. A HungaroMet előrejelzése szerint a szerdai záporok után csütörtökön és pénteken sok napsütésre számíthatunk, majd a hétvégén labilisabbá válik a légkör.
Ha az erdélyi lakásárakat vesszük górcső alá, Kolozsvár továbbra is verhetetlen, és egyben toronymagasan a legdrágább romániai nagyváros. Érdekes aspektus azonban, hogy Nagyszebenben, Nagyváradon és Temesváron is gyorsabban emelkedtek a lakásárak.
Mintegy ötvenmillió uniós polgár tartozik valamely őshonos etnikai vagy nemzeti kisebbséghez, az Európai Unióban még sincs egységes jogi keret e közösségek helyzetének rendezésére. A világ őslakos népeinek nemzetközi napja alkalmából az Európai Bizott
Mesterséges intelligenciával készített álhír nyomán támadtak mentőautóra Kolozs megyében – legalábbis az interneten terjedő beszámolók szerint. Az eset arra figyelmeztet: az MI már nemcsak megkönnyítheti az életünket, hanem veszélyes fegyverré is válhat.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!