
Idén június 8.-án ünnepeljük pünkösdvasárnapját. Bár eredetileg pünkösd is egész héten át tart, napjainkban vasárnap és hétfõ a nyilvános ünnep. Jelentéseket és hagyományokat vettünk számba.
2014. június 06., 21:482014. június 06., 21:48
2014. június 06., 21:492014. június 06., 21:49
Bár manapság már tematikus pihenési ciklusnak is számít – egyes hotelek, vendéglátók egyenesen „pünkösdi ajánlattal” rendelkeznek –, pünkösd elsősorban és legfőbbképpen a kereszténység egyik legfontosabb ünnepe. Ünneplése talán nem olyan látványos, mint a karácsonyé vagy húsvété, ám hiedelmekben és hagyományokban nem szűkölködik az időszak.
Pünkösd minden évben a húsvétot követő ötvenedik napon kezdődik, a „pünkösd” szó is a görög „pentekosztész”, azaz „ötvenedik” szóból származik. Az ünnep maga a zsidó vallásból ered: a pészach utáni ötvenedik napon, sabouthkor az új kenyér, az első gyümölcsök, majd később a tízparancsolat adományozásának az emlékét ülték. A kereszténység viszont arra emlékezik, hogy Jézus mennybemenetele után a Szentlélek leszállt az apostolokra. Mivel a húsvét mozgó ünnep, az ahhoz alkalmazkodó pünkösd is az a niceai zsinat, azaz 325 óta. Ennek értelmében a nyugati kereszténységben pünkösdvasárnap legkorábbi lehetséges dátuma május 10., a legkésőbbi pedig június 13. A bérmálás szentségét hagyományosan pünkösd ünnepétől kezdve szokás kiszolgáltatni a római katolikus egyházban. Az ünnepről május hónapot pünkösd havának is nevezik. Az Ó- és Újszövetségi jövendölések így teltek be a Krisztus halálát követő pünkösdkor, erre emlékezünk mi is: „És mikor a pünkösd napja eljött, mindnyájan egyakarattal együtt valának. És lőn nagy hirtelenséggel az égből mintegy sebesen zúgó szélnek zendülése, és eltelé az egész házat, ahol ülnek vala. És megjelentek előttük kettős tüzes nyelvek és üle mindenikre azok közül. És megtelének mindnyájan Szent Lélekkel, és kezdének szólni más nyelveken, amint a Lélek adta nékik szólniok.” (Ap. Csel. 2,1-4) A nyelveken szólással az apostolok elkezdték térítő missziójukat, amire hívattak.
Tavaszi király és királyné
A pünkösdi népszokásokban nemcsak a keresztény gyökerek és cél érhető tetten, hanem az ókori római elemektől kezdve számos, mai szóval pogánynak nevezhető jellegzetesség. Bálint Sándor néprajztudós is hangsúlyozza ezt, főleg a pünkösdi király és királyné választással kapcsolatban. „Minden népnél megtalálható valamilyen formában a tavasz megünneplése, elővarázsolása: a telet jelképező szalmabábot vízbe dobják, esetleg elégetik. Mégis legjellegzetesebb talán a pünkösdi király és pünkösdi királyné választása, akik a tavasz eljövetelét, a termést, szaporodást akarják titokzatos, részben már értelmük vesztett szertartásokkal biztosítani. Ezek az ősi tavaszi ünnepek az európai népek megkeresztelkedésével leginkább pünkösdhöz tapadtak. Az egyház, ha nem is tudta teljesen kiirtani, keresztény tartalommal iparkodott megtölteni őket. A tavaszi virágzásban mintegy a Szentlélek ajándékát hirdette a híveknek.”
A pünkösdi királyt általában ügyességi versenyeken, ügyességi próbák keretében – lovaglás, birkózás, futás, szamaragolás, fiatalabb korosztályoknál bothúzás, kakaslövés – választották meg. Európa nagy részén a középkortól kezdődően élt ez a szokás. Magyar nyelvterületen a 16. századtól kezdve már ismert volt, ekkortól vannak írásos nyomai is a hagyománynak. Jókai Mór Egy magyar nábob című regényében is olvashatunk róla. Tizenkilencedik századi adatok szerint a pünkösdi király egy hétig vagy akár egy évig is a legények vezetője, bírája volt, hivatalos volt minden lakodalomba és összejövetelre; a legények engedelmeskedni tartoztak neki. Míg a régebbi adatok általában versennyel választott pünkösdi királyokról szólnak, a 19. századtól pünkösdi király és királynő együttes megjelenéséről, házaló-adománykérő köszöntéséről vannak feljegyzések. A kiegyezés után állítólag Ferenc Józsefet pünkösdvasárnapján akarták királlyá koronázni. Valakinek azonban még idejében eszébe jutott a pünkösdi királyság mulandó dicsősége, ezért a kedvezőtlen előjel elkerülése végett előrehozták pünkösd szombatjára.
Mikor lesz pünkösd?
2014. június 8.; 2015. május 24.; 2016. május 15.; 2017. június 4.; 2018. május 20.; 2019. június 9.; 2020. május 31.; 2021. május 16.; 2022. június 5.
Zöld ágak
Pünkösdhöz kötődik egyes helyeken a mátkálás komatál küldésével, ami általában azonos nemű fiatalok barátságának megpecsételését jelentette. Nyugat-Magyarországon volt szokás például a török basázás: egy szalmával jól kitömött nadrágú kisfiút pálcával ütöttek az udvarokon, cserébe adományt kaptak. A csíksomlyói búcsú több évszázados, megszentelő erejű hagyománya máig él. Kevésbé érhető tetten a pünkösdi hagyományos étel, ami lehetett például rántott csirke és idei liba uborkasalátával, juhtartó gazdáknál báránysült, báránypaprikás. A pünkösdhöz köthető hiedelmek tájanként és koronként eltérőek voltak. Szegeden például még általános volt hajnalban vagy pünkösd szombatján este a Tiszában való fürdés, hogy elkerülje a fürdőzőt minden betegség. A lányok is megfürödtek ilyenkor a Tiszában. Sem menet, sem jövet, sem fürdés közben egy szót sem szóltak, abban a tudatban, hogy így nem fog rajtuk semmiféle rontás, igézés. Fürdés után pedig a fűzek lombjai alatt fésülködtek meg. A kiszomboriak az ünnepen kenyeret égettek: hamuját a gabonaföldre szórták, hogy az aratás gazdag legyen. Szórtak pünkösdi rózsát a mosdóvízbe, hogy egészségesek legyenek, de zöld ágakat is vittek a házba. Az ablakokra, az ajtók fölé, a szobák falára, a kútgémre, a malmokra frissen vágott zöld ágakat tűztek – egyrészt termékenységvarázslásként, de a rontástól való védelem céljából is. A földbe tűzött zöld ág viszont hiedelem szerint megóvja a vetést a jégveréstől, a kártevőktől, aki pedig pünkösd hajnalban születik, szerencsés lesz. S míg a májusi eső aranyat ér, addig a pünkösdi eső ritkán hoz jót.
Csíksomlyói program
Június 6-án pénteken az este 7 órakor kezdődő szentmise nyitja meg a csíksomlyói pünkösdi zarándoklatot. A szentmisét követően a kegytemplomban egész éjszakán át tartó virrasztás kezdődik. Június 7-én szombaton reggel 7-kor és 8-kor, valamint este 7 órakor lesznek szentmisék a kegytemplomban. A papságot, a búcsú szimbólumának tekintett labarumot és a pápai kisbazilika-jelvényt kísérő kordon fél 11-kor indul a kegytemplom előtti térről az ünnepi szentmise helyszínére, a Hármashalom oltárhoz. Az előző évek hagyományának megfelelően a labarumot a csíkszeredai Segítő Mária Római Katolikus Gimnázium két végzős diákja viszi.
Az ünnepi búcsús szentmise, amelyet a Duna Televízió és a Mária Rádió élő adásban közvetít, délután fél 1-kor kezdődik a Kis- és Nagysomlyó-hegy közötti nyeregben a Hármashalom oltárnál. A szentmise főcelebránsa Jakubinyi György, a Gyulafehérvári Főegyházmegye érseke lesz. A 2014-es pünkösdi búcsú ünnepi szónoka Oláh Dénes marosvásárhelyi főesperes. Június 8-án, vasárnap a szentmisék a kegytemplomban reggel 7-kor, 8-kor, délelőtt fél 11-kor és este 7 órakor kezdődnek. Június 9-én, hétfőn pünkösd másodnapján a szentmisék a kegytemplomban szintén ünnepi sorrendben lesznek: 8-kor, délelőtt fél 11-kor és este 7 órakor.
Egy „mini nyugdíjjal” indult Balin, dán repülőjegy-lemondással folytatódott, és végül Ausztráliában kapott új irányt a sepsiszentgyörgyi fiatal házaspár története.
A március elején megszokott átlagokhoz képest néhány fokkal melegebb, enyhe, tavaszias idő várható az előttünk álló hét napban; csupán az éjszakai hőmérsékletek süllyednek fagypont alá.
Szabó Szilárd táncpedagógus-koreográfus feleségével, Németh Ildikó néptáncművész-oktatóval a Fejér vármegyei Tordason lakik. Az erdélyi táncok kiváló ismerőjeként és oktatójaként a házaspár gyakran megfordul Erdélyben is. Velük beszélgettünk.
Négy évnyi háború után kijelenthető: Ukrajna egyre rosszabb állapotban van, Oroszország hadereje és gazdasága is jókora veszteséget szenvedett, és Európa is súlyosan megsínylette a konfliktust.
A méhészetből származó jövedelmének jelentős részét szenvedélyére fordítja egy hármasfalusi gazda: több mint egy évtizede régiségeket gyűjt, és otthona egyik szárnyát valóságos kiállítótérré alakította.
Egy gombolyag fonal, csendes téli esték és nemzedékeken át öröklődő tudás – innen indult, mára pedig saját, szeretettel teli alkotói világgá formálódott. A horgolt figuráktól Szabó Anita beszélt az Erdélyi Naplónak.
Közel négy év elteltével is homály fedi, ki vagy kik perzseltek meg, majd dobtak ki levélszavazatokat Maros megyében, a 2022-es magyarországi választások előtt nem sokkal. A Maros megyei ügyészségtől megtudtuk, a tetteseket nem sikerült azonosítani.
Miközben az éjszakák még téliesen fagyosak maradnak, péntektől látványosan melegednek a nappalok, hétvégére akár 15 °C-os csúcshőmérséklet is várható. A tavasziasan meleg időjárás kitart a jövő hét első felében is.
Csapatmunkára és kommunikációra épülő, intenzív és figyelemlekötő játékra számíthatnak azok, akik a Szatmár Megyei Múzeumban járva „lemerészkednek” a pincébe is. Itt ugyanis Románia első, nemrég újranyílt szabadulószobája fogadja őket.
Folyamatos lehűlés, valamint esőben, havasesőben és hóban gazdag csapadék jellemzi az előttünk álló hetet. A télies hidegek elmúltával a jövő héttől számíthatunk enyhülésre.
szóljon hozzá!