
Fotó: MTI
2016. szeptember 22., 08:372016. szeptember 22., 08:37
„Akarja-e, hogy az Európai Unió az Országgyűlés hozzájárulása nélkül is előírhassa nem magyar állampolgárok Magyarországra történő kötelező betelepítését?” – erre a kérdésre kell válaszolni az október 2-i referendumon. A Magyarország-szerte folyó kampány keretében Orbán Viktor az Országgyűlésben ismertette a magyar kormány álláspontját.
A kvótanépszavazás nem párt-, hanem nemzeti ügy, „ne kockáztassuk Magyarország jövőjét” – mondta Orbán Viktor hétfőn a parlamentben az őszi ülésszakot megnyitó napirendi előtti felszólalásában, amelyben jórészt a migrációról és az október 2-i referendumról beszélt. A népszavazás céljának Magyarország megvédését nevezte, rögzítve: Magyarország büszke lehet arra, hogy az egyetlen európai állam, ahol az emberek népszavazáson mondhatják el a véleményüket. A referendum nemzeti ügy, ebben a kérdésben nincs jobb- vagy baloldal, csak magyar emberek, és magyar jövő van, „nincs pártügy, csak pártok felett álló nemzeti ügy” – fogalmazott a kormányfő.
„A kvótanépszavazással meg akarjuk változtatni a brüsszeli bizottság által már meghozott döntéseket”, amelyek közül kiemelte: felső határ nélküli, automatikus bevándorlószétosztási mechanizmust akarnak megvalósítani, és könnyítenék a családegyesítés folyamatát. Brüsszelnek azonban ez sem elég – folytatta –, „cselre készülnek”, mert ha nem boldogulnának a nemzetállamokkal, akkor majd boldogulnak a baloldali városokkal, hogy majd azok befogadják a migránsokat. „Ha nem boldogulnak Magyarországgal és Budapesttel, akkor majd leboltolják Zuglóval, Salgótarjánnal vagy Szegeddel, (...) most fog eldőlni, lesznek-e, és ha igen, hol lesznek migránstelepek” – mondta Orbán Viktor, aki ezért a baloldali vezetésű településeken élőknek is azt tanácsolta, hogy menjenek el szavazni október 2-án.
Orbán Viktor arról is beszélt, hogy a modern kori népvándorlás eredményeként Nyugat-Európában az élet részévé vált a terror és az erőszak. A terror beköltözött Európába – mondta, példaként említve a nizzai és a németországi kisvárosokban történt terrorcselekményeket. Ami Belgiumban, Franciaországban, Németországban megtörténhetett, az bárhol megtörténhet az Európai Unióban. Szerinte nem véletlenül recseg Európa hagyományos politikai ácsolata, a bajt azok a pártok és kormányok okozták, amelyek naivitással válaszoltak a bevándorlás által okozott kihívásokra.
A kormányfő hibának tartja, hogy Brüsszel naivitással válaszolt ezekre a kihívásokra, és szerinte erre a jóindulat sem mentség. Brüsszelt ködként üli meg a hiú remény, hogy a dolgok maguktól visszazökkennek a korábbi jómódú és biztonságos állapotukba. Azt gondolják, hogy a 440 milliós Európának meg sem kottyan néhány milliónyi muszlim migráns. „Tévednek. Ez a remény hiú ábránd, délibáb és naiv önáltatás, a dolgok maguktól nem javulnak meg, hanem súlyosbodnak” – hangoztatta. Orbán Viktor úgy összegzett: az Európai Uniónak fel kell végre ébrednie.
A miniszterelnök ezért a pozsonyi EU-csúcson is fel fog lépni „a naiv és veszélyes” bevándorláspolitika ellen, amely helyett reális, valóságismereten alapuló, erőt felmutató önvédelmi migránspolitikát javasol. A brüsszeli politika ugyanis civilizációs katasztrófához vezet, amely lassan, de feltartóztathatatlanul halad, és „úgy veszíthetjük el európai értékeinket, mivoltunkat, ahogyan a békát főzik meg a lassan felforrósodó vízben”. Egyre több lesz a muszlim, és Európára többé nem lehet ráismerni – vetítette előre, jelezve, „ha most nem leszünk képesek változtatni, akkor (...) matematikai pontossággal meg tudjuk mondani, milyenek lesznek Európa nagyvárosai két-három évtized múlva”. „Amit eddig láttunk a népvándorlásból, csak a bemelegítő körök voltak, az igazi mérkőzés még előttünk áll” – hívta fel a figyelmet, utalva a várható jelentős afrikai népességnövekedésre. Azt is hangoztatta, hogy a migránsok maguk is áldozatok, a helyi konfliktusok és a hamis ígéretekkel kecsegtető politika áldozatai. Szerinte azonban a magyar migrációs politika az észszerűsége mellett erkölcsileg is megalapozott, hiszen „nincs kő a szívünk helyén”. A segítséget kell odavinni, ahonnan a bevándorlók jönnek, nem pedig a bajt idehozni – fogalmazta meg a magyar álláspontot.
Orbán Viktor kijelentette: a tagállamok szintjén kell megerősíteni az Európai Uniót, annak alapját a tagállamok és nem a brüsszeli intézmények adják. „Térjünk vissza a nemzetek Európája koncepcióhoz” – szavai szerint ez lesz a magyar javaslat a szlovák fővárosban, az uniós csúcson. A kormányfő hangsúlyozta: gazdaságilag is meg kell erősíteni a közösséget, amelynek versenyképessége globális szinten hatalmasat csökkent az elmúlt évtizedben. Nem kilépni akarunk, hanem meg akarjuk javítani –mondta az unióról, hozzátéve: ma a magyarok és a lengyelek hisznek leginkább az EU-ban.
A hét második felében még késő nyárias, 24–25 Celsius-fokos idő várható Erdélyben, a hétvégén azonban jelentős változás kezdődik. Szombattól megnő a záporok, zivatarok esélye, majd vasárnaptól tartósabban csapadékosra fordulhat az idő.
Egy épület akkor válik igazán otthonná, amikor élettel telik meg. A Kolozsvár melletti Kajántón évtizedes álom valósult meg az új református gyülekezeti ház felépítésével, amelynek története az imádságról, adakozásról, sok munkáról szól.
Nicu Ștefănuță független európai parlamenti képviselő azt kéri a magyar kormánytól, folytassa a külhoni magyarok kulturális támogatását. Interjúnkban nyilatkozik pártalapítási szándékáról, a fiatalok uniós gondjairól, a kisebbségi jogok védelméről.
Bánsági vonatkozása is van a jobboldali Alternatíva Németországnak (AfD) nevű párt által a Szász-Anhalt tartományban vasárnap elért választási sikernek.
Egy erdélyi településen nem elégedtek meg annyival a napelemesek, hogy csak a hálózatot vagy egymást szidják, ha a déli csúcsban sorra leálltak az inverterek: ehelyett megvalósították az ország első bejegyzett energiaközösségét.
Szeptember első hetében jórészt napos, késő nyárias időre számíthatunk Erdélyben. A HungaroMet előrejelzése szerint a hét közepén még 26–27 Celsius-fok körül alakulnak a nappali csúcsértékek, szombattól azonban ismét erőteljes felmelegedés kezdődik.
A zene nemcsak hangszertudást adhat a gyerekeknek: megtaníthatja őket figyelni, kitartani, alkotni, kiállni mások elé és hinni önmagukban. Erre a szemléletre építve hozta létre a Sound Garden Zenei Egyesületet Vigh Emőke széki orgonaművész, pedagógus.
Bár az ütemtervnek megfelelően halad a fekete-tengeri gázkitermelés előkészítése, jelentős biztonsági kockázatokkal kénytelen szembesülni az európai léptékben mérve is óriási román beruházás.
Három hét Sanghajban egy kínai egyetemen, ahol a színészképzés egészen más alapokra épül, mint Európában. Kasler Viktor és Benkő Boróka számára a nyári egyetem nemcsak különleges szakmai lehetőség, hanem valódi kulturális kaland is volt.
Romániában fokozatosan az elektronikus személyazonosító igazolvány válthatja fel a jelenlegi egészségbiztosítási kártyát. Az átállás azonban nem egyik napról a másikra történik: a két okmány egy ideig párhuzamosan használható.
szóljon hozzá!