
Fotó: MTI
2016. szeptember 22., 08:372016. szeptember 22., 08:37
„Akarja-e, hogy az Európai Unió az Országgyűlés hozzájárulása nélkül is előírhassa nem magyar állampolgárok Magyarországra történő kötelező betelepítését?” – erre a kérdésre kell válaszolni az október 2-i referendumon. A Magyarország-szerte folyó kampány keretében Orbán Viktor az Országgyűlésben ismertette a magyar kormány álláspontját.
A kvótanépszavazás nem párt-, hanem nemzeti ügy, „ne kockáztassuk Magyarország jövőjét” – mondta Orbán Viktor hétfőn a parlamentben az őszi ülésszakot megnyitó napirendi előtti felszólalásában, amelyben jórészt a migrációról és az október 2-i referendumról beszélt. A népszavazás céljának Magyarország megvédését nevezte, rögzítve: Magyarország büszke lehet arra, hogy az egyetlen európai állam, ahol az emberek népszavazáson mondhatják el a véleményüket. A referendum nemzeti ügy, ebben a kérdésben nincs jobb- vagy baloldal, csak magyar emberek, és magyar jövő van, „nincs pártügy, csak pártok felett álló nemzeti ügy” – fogalmazott a kormányfő.
„A kvótanépszavazással meg akarjuk változtatni a brüsszeli bizottság által már meghozott döntéseket”, amelyek közül kiemelte: felső határ nélküli, automatikus bevándorlószétosztási mechanizmust akarnak megvalósítani, és könnyítenék a családegyesítés folyamatát. Brüsszelnek azonban ez sem elég – folytatta –, „cselre készülnek”, mert ha nem boldogulnának a nemzetállamokkal, akkor majd boldogulnak a baloldali városokkal, hogy majd azok befogadják a migránsokat. „Ha nem boldogulnak Magyarországgal és Budapesttel, akkor majd leboltolják Zuglóval, Salgótarjánnal vagy Szegeddel, (...) most fog eldőlni, lesznek-e, és ha igen, hol lesznek migránstelepek” – mondta Orbán Viktor, aki ezért a baloldali vezetésű településeken élőknek is azt tanácsolta, hogy menjenek el szavazni október 2-án.
Orbán Viktor arról is beszélt, hogy a modern kori népvándorlás eredményeként Nyugat-Európában az élet részévé vált a terror és az erőszak. A terror beköltözött Európába – mondta, példaként említve a nizzai és a németországi kisvárosokban történt terrorcselekményeket. Ami Belgiumban, Franciaországban, Németországban megtörténhetett, az bárhol megtörténhet az Európai Unióban. Szerinte nem véletlenül recseg Európa hagyományos politikai ácsolata, a bajt azok a pártok és kormányok okozták, amelyek naivitással válaszoltak a bevándorlás által okozott kihívásokra.
A kormányfő hibának tartja, hogy Brüsszel naivitással válaszolt ezekre a kihívásokra, és szerinte erre a jóindulat sem mentség. Brüsszelt ködként üli meg a hiú remény, hogy a dolgok maguktól visszazökkennek a korábbi jómódú és biztonságos állapotukba. Azt gondolják, hogy a 440 milliós Európának meg sem kottyan néhány milliónyi muszlim migráns. „Tévednek. Ez a remény hiú ábránd, délibáb és naiv önáltatás, a dolgok maguktól nem javulnak meg, hanem súlyosbodnak” – hangoztatta. Orbán Viktor úgy összegzett: az Európai Uniónak fel kell végre ébrednie.
A miniszterelnök ezért a pozsonyi EU-csúcson is fel fog lépni „a naiv és veszélyes” bevándorláspolitika ellen, amely helyett reális, valóságismereten alapuló, erőt felmutató önvédelmi migránspolitikát javasol. A brüsszeli politika ugyanis civilizációs katasztrófához vezet, amely lassan, de feltartóztathatatlanul halad, és „úgy veszíthetjük el európai értékeinket, mivoltunkat, ahogyan a békát főzik meg a lassan felforrósodó vízben”. Egyre több lesz a muszlim, és Európára többé nem lehet ráismerni – vetítette előre, jelezve, „ha most nem leszünk képesek változtatni, akkor (...) matematikai pontossággal meg tudjuk mondani, milyenek lesznek Európa nagyvárosai két-három évtized múlva”. „Amit eddig láttunk a népvándorlásból, csak a bemelegítő körök voltak, az igazi mérkőzés még előttünk áll” – hívta fel a figyelmet, utalva a várható jelentős afrikai népességnövekedésre. Azt is hangoztatta, hogy a migránsok maguk is áldozatok, a helyi konfliktusok és a hamis ígéretekkel kecsegtető politika áldozatai. Szerinte azonban a magyar migrációs politika az észszerűsége mellett erkölcsileg is megalapozott, hiszen „nincs kő a szívünk helyén”. A segítséget kell odavinni, ahonnan a bevándorlók jönnek, nem pedig a bajt idehozni – fogalmazta meg a magyar álláspontot.
Orbán Viktor kijelentette: a tagállamok szintjén kell megerősíteni az Európai Uniót, annak alapját a tagállamok és nem a brüsszeli intézmények adják. „Térjünk vissza a nemzetek Európája koncepcióhoz” – szavai szerint ez lesz a magyar javaslat a szlovák fővárosban, az uniós csúcson. A kormányfő hangsúlyozta: gazdaságilag is meg kell erősíteni a közösséget, amelynek versenyképessége globális szinten hatalmasat csökkent az elmúlt évtizedben. Nem kilépni akarunk, hanem meg akarjuk javítani –mondta az unióról, hozzátéve: ma a magyarok és a lengyelek hisznek leginkább az EU-ban.
Pár napig még kitart a csapadékos, hűvös időjárás, húsvétra azonban kellemesen meleg, napos idő várható, 20 fok körüli csúcshőmérséklettel.
A bárányhúsból készült étkek sok erdélyi család húsvéti ünnepi menüsorozatának elmaradhatatlan alkotóelemei: ilyen a bárányfejleves, töltött bárány, vagy a belsőségekből készülő bárányfasírt.
Táj, zene és belső képek találkoznak Rácz Magda munkáiban. A Székelyföldről indult alkotó évtizedeken át rajztanárként dolgozott, miközben festett, grafikákat készített és szőtt.
A drága energia, a méregdrága üzemanyag és az egyre erőteljesebb megélhetési nyomás korában egyre kevésbé látszik elvont brüsszeli jelszónak, buta és költséges hóbortnak a zöld átállás Erdélyben.
Mi a hasonlóság a román Szociáldemokrata Párt (PSD) ellenzékbe vonulással való fenyegetőzése és a bukaresti kormánynak az üzemanyag-drágulással szembeni hatékony fellépése között? Hát csak az, hogy nagy valószínűséggel egyik sem fog bekövetkezni.
Tóth László kézdivásárhelyi újságíró halk szavú ember: székely lévén akkor szólal meg, ha van mondanivalója. Úgy tűnik, ez kissé zavarja is, s ha nem kívánja verbálisan közkinccsé tenni gondolatait, azokat papírra veti.
Dr. Székely-Szentmiklósi István negyvenöt éve családorvos a Szilágyságban – pályája egyszerre jelent hivatást, alkalmazkodást és közösségi elköteleződést.
Feleségként biztosították a hátteret, ápolóként segítettek, fegyvert ragadva csatlakoztak a harcokhoz. Az 1848–49-es szabadságharc asszonyait a korabeli lapokból, a visszaemlékezésekből ismerhetjük. A Teleki Tékában kiállítással tisztelegnek előttük.
Az elmúlt napok kellemesen meleg tavaszias időjárását az előttünk álló egy hétben néhány fokos lehűlés váltja fel, a nappali csúcsértékek nem haladják meg a 11–13 fokot. Erőteljes felhőképződésre, elszórtan esőre, záporokra kell számítani.
Miközben Traian Băsescu volt államfő reálisnak tartja, hogy Irán beváltja fenyegetését, és megtámadja Romániát az amerikai katonai eszközök befogadása miatt, szakértők óvatosságra intenek a kérdésben.
szóljon hozzá!