
Fotó: MTI
2016. szeptember 22., 08:372016. szeptember 22., 08:37
„Akarja-e, hogy az Európai Unió az Országgyűlés hozzájárulása nélkül is előírhassa nem magyar állampolgárok Magyarországra történő kötelező betelepítését?” – erre a kérdésre kell válaszolni az október 2-i referendumon. A Magyarország-szerte folyó kampány keretében Orbán Viktor az Országgyűlésben ismertette a magyar kormány álláspontját.
A kvótanépszavazás nem párt-, hanem nemzeti ügy, „ne kockáztassuk Magyarország jövőjét” – mondta Orbán Viktor hétfőn a parlamentben az őszi ülésszakot megnyitó napirendi előtti felszólalásában, amelyben jórészt a migrációról és az október 2-i referendumról beszélt. A népszavazás céljának Magyarország megvédését nevezte, rögzítve: Magyarország büszke lehet arra, hogy az egyetlen európai állam, ahol az emberek népszavazáson mondhatják el a véleményüket. A referendum nemzeti ügy, ebben a kérdésben nincs jobb- vagy baloldal, csak magyar emberek, és magyar jövő van, „nincs pártügy, csak pártok felett álló nemzeti ügy” – fogalmazott a kormányfő.
„A kvótanépszavazással meg akarjuk változtatni a brüsszeli bizottság által már meghozott döntéseket”, amelyek közül kiemelte: felső határ nélküli, automatikus bevándorlószétosztási mechanizmust akarnak megvalósítani, és könnyítenék a családegyesítés folyamatát. Brüsszelnek azonban ez sem elég – folytatta –, „cselre készülnek”, mert ha nem boldogulnának a nemzetállamokkal, akkor majd boldogulnak a baloldali városokkal, hogy majd azok befogadják a migránsokat. „Ha nem boldogulnak Magyarországgal és Budapesttel, akkor majd leboltolják Zuglóval, Salgótarjánnal vagy Szegeddel, (...) most fog eldőlni, lesznek-e, és ha igen, hol lesznek migránstelepek” – mondta Orbán Viktor, aki ezért a baloldali vezetésű településeken élőknek is azt tanácsolta, hogy menjenek el szavazni október 2-án.
Orbán Viktor arról is beszélt, hogy a modern kori népvándorlás eredményeként Nyugat-Európában az élet részévé vált a terror és az erőszak. A terror beköltözött Európába – mondta, példaként említve a nizzai és a németországi kisvárosokban történt terrorcselekményeket. Ami Belgiumban, Franciaországban, Németországban megtörténhetett, az bárhol megtörténhet az Európai Unióban. Szerinte nem véletlenül recseg Európa hagyományos politikai ácsolata, a bajt azok a pártok és kormányok okozták, amelyek naivitással válaszoltak a bevándorlás által okozott kihívásokra.
A kormányfő hibának tartja, hogy Brüsszel naivitással válaszolt ezekre a kihívásokra, és szerinte erre a jóindulat sem mentség. Brüsszelt ködként üli meg a hiú remény, hogy a dolgok maguktól visszazökkennek a korábbi jómódú és biztonságos állapotukba. Azt gondolják, hogy a 440 milliós Európának meg sem kottyan néhány milliónyi muszlim migráns. „Tévednek. Ez a remény hiú ábránd, délibáb és naiv önáltatás, a dolgok maguktól nem javulnak meg, hanem súlyosbodnak” – hangoztatta. Orbán Viktor úgy összegzett: az Európai Uniónak fel kell végre ébrednie.
A miniszterelnök ezért a pozsonyi EU-csúcson is fel fog lépni „a naiv és veszélyes” bevándorláspolitika ellen, amely helyett reális, valóságismereten alapuló, erőt felmutató önvédelmi migránspolitikát javasol. A brüsszeli politika ugyanis civilizációs katasztrófához vezet, amely lassan, de feltartóztathatatlanul halad, és „úgy veszíthetjük el európai értékeinket, mivoltunkat, ahogyan a békát főzik meg a lassan felforrósodó vízben”. Egyre több lesz a muszlim, és Európára többé nem lehet ráismerni – vetítette előre, jelezve, „ha most nem leszünk képesek változtatni, akkor (...) matematikai pontossággal meg tudjuk mondani, milyenek lesznek Európa nagyvárosai két-három évtized múlva”. „Amit eddig láttunk a népvándorlásból, csak a bemelegítő körök voltak, az igazi mérkőzés még előttünk áll” – hívta fel a figyelmet, utalva a várható jelentős afrikai népességnövekedésre. Azt is hangoztatta, hogy a migránsok maguk is áldozatok, a helyi konfliktusok és a hamis ígéretekkel kecsegtető politika áldozatai. Szerinte azonban a magyar migrációs politika az észszerűsége mellett erkölcsileg is megalapozott, hiszen „nincs kő a szívünk helyén”. A segítséget kell odavinni, ahonnan a bevándorlók jönnek, nem pedig a bajt idehozni – fogalmazta meg a magyar álláspontot.
Orbán Viktor kijelentette: a tagállamok szintjén kell megerősíteni az Európai Uniót, annak alapját a tagállamok és nem a brüsszeli intézmények adják. „Térjünk vissza a nemzetek Európája koncepcióhoz” – szavai szerint ez lesz a magyar javaslat a szlovák fővárosban, az uniós csúcson. A kormányfő hangsúlyozta: gazdaságilag is meg kell erősíteni a közösséget, amelynek versenyképessége globális szinten hatalmasat csökkent az elmúlt évtizedben. Nem kilépni akarunk, hanem meg akarjuk javítani –mondta az unióról, hozzátéve: ma a magyarok és a lengyelek hisznek leginkább az EU-ban.
Életútja sporttörténet, nemzetközi tapasztalat és közösségi elköteleződés. A kolozsvári medencéktől az amerikai egyetemi bajnokságig, majd vissza Erdélybe: Baloga Istvánt vízilabdázóként, oktatóként és családapaként is a kitartás vezérli.
Szilveszter éjszakáján és az új év első napjaiban jóval fagypont alatti hőmérséklettel búcsúzik az óesztendő, és köszönt be az új esztendő. Hétvégére, illetve a jövő hét elejére azonban enyhül a hideg idő.
Karácsony előtt idén nem a szokásos takarítással foglalkoztunk, hanem egy különleges utazást választottunk: Malagát és Granadát fedeztük fel Andalúzia napsütötte vidékén. A mediterrán városok lenyűgöző erődítményei az első pillanattól magukkal ragadtak.
Harmincöt éve szolgál Marosszentgyörgyön, nemrég jelent meg a századik verseskötete, és december elején a prefektúra is kitüntette a közösségért végzett szolgálatáért. Baricz Lajos római katolikus plébánossal a szolgálatáról és az ünnepről beszélgettünk.
Lehet-e egyszerre fergeteges bulikat tartani és Jézus örömhírét hitelesen képviselni? Miklós Gyuri szerint nemcsak lehet, hanem kell is. A kolozsvári zenész és vallástanár a vele készült beszélgetés során hitről, zenéről, küldetésről és arról vall.
A gyulai Százéves Cukrászda korábban is megkerülhetetlen pontja volt a viharsarki városnak, az idén elnyert Magyarország Tortája cím pedig csak még több vendéget vonz a létesítménybe. Decemberi látogatásunkkor „belekóstolunk” az egykori kávéházi miliőbe.
Télies, hideg napok elé nézünk az esztendő utolsó hetében, éjszakánként mindenütt fagypont alá süllyed a hőmérő higanyszála. A nappalok sem lesznek sokkal enyhébbek, a csúcshőmérséklet többnyire alig haladja meg a fagypontot, napközben is hideg lesz.
A fiatal generáció nagy mértékben ki van szolgáltatva a közösségi oldalakon terjedő, a Ceaușescu diktatúrája, a totalitárius rendszerek iránti nosztalgiát és szélsőséges eszméket terjesztő tartalmaknak – derült ki nemrég egy elemzésből.
A karácsonyra készülődés jegyében az Erdélyi Napló Keskeny út című videós összeállítása keretében három lelkipásztor mesél arról, hogyan készülnek a híveik a karácsonyra.
Az újságíró sosem megy igazán szabadságra – legalábbis ezt szokták mondani nekem a barátaim, az ismerőseim, a családom. Mert valóban figyelek, látok, jegyzetelek, amikor utazom is. Valóban, mindig úgy alakul, hogy történeteket hozok haza.
szóljon hozzá!