Hirdetés

Nyári embargó a faexportra

Augusztus 31-ig tiltaná be a kormány a faanyag – a rönk, a fűrészáru és a tűzifa – exportját. Az erre vonatkozó sürgősségi rendelettervezetet közvita után várhatóan lapzártánk után fogadják el.

EN-összeállítás

2015. május 22., 21:432015. május 22., 21:43

A környezetvédelmi tárca közleménye a rendelet szükségességét „az elmúlt tíz évben egyre nagyobb méreteket öltő illegális fakivágással” indokolja, amely a környezeti negatív hatások mellett „az állampolgárok biztonságát és egészségi állapotát is veszélyezteti.” Egy másik, szintén közvitára bocsátott rendelettervezet ugyanakkor azt írja elő, hogy a hatályba lépésétől számított 45 nap után minden exportra szánt vagy belföldön fuvarozott faszállítmányra engedélyt kell felmutatni, amelynek tartalmaznia kell többek között az eladó és a vásárló adatait, a fa eredetét, mennyiségét, illetve hogy mire szánják. Victor Ponta miniszterelnök május 13-án jelentette be, hogy a kormány meghatározott ideig betiltaná a feldolgozatlan faanyag exportját, és felszólította az igazságügyi minisztériumot: egy héten belül találjon jogi megoldást az intézkedésre, ellenkező esetben a szaktárca munkatársai „máshol kereshetnek állást.”

Az első, nagyszabású tiltakozási hullám után ismét több városban vonultak utcára a civilek az illegális fakivágások és erdőkitermelés ellen tiltakozva. Sepsiszentgyörgyön több százan vettek részt a megmozduláson, amelyen a folyamatban lévő perekben hozott jogerős ítéletek kihirdetéséig az osztrák Holzindustrie Schweighofer fafeldolgozó nagyvállalat rétyi fűrészüzemének, valamint a gyár területén épülő hőközpontok engedélyeztetésének leállítását követelték. A hétpontos követeléslistát Toró Attila környezetvédő aktivista olvasta fel, a tüntetés résztvevői pedig közfelkiáltással erősítették meg. Az utcára vonulók követelték, hogy meghatározott időre tiltsák be a rönkfa exportját, állítsák le a fakitermelést a természetvédelmi területeken, vezessék be azt a korlátozást, miszerint a nagyvállalatok egy fafajtának legfeljebb 30 százalékát vásárolhassák fel. Ugyanakkor alkossanak olyan jogszabályt, amellyel az erdőket elsősorban a helyi közösségek javára fordítják, illetve szorítsák vissza az illegális kitermelést, valamint a visszaéléseket.

A korábbi tiltakozást követően négy természetvédelmi civil szervezet – a bukaresti Bankwatch Románia, a fogarasi Neuer Weg, a kolozsvári Energy Justice és a Greenpeace romániai szervezete – beadvánnyal fordult a Kovászna megyei környezetvédelmi hivatalhoz, amelytől azt kérte, utasítsa el a rétyi üzem erőművének beindításához szükséges integrált környezetvédelmi engedély kibocsátását, mert a procedúra során az osztrák cég több előírást is figyelmen kívül hagyott.

Az osztrák befektető káros tevékenysége ellen az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) is tiltakozott: az EMNP Kovászna megyei szervezete Erdélynek nincs szüksége a Schweigewhofer-típusú beruházásokra címmel bocsátott ki közleményt. Benedek Erika, a párt háromszéki alelnöke úgy fogalmazott: a politikumnak nem az a feladata, hogy kiközvetítseagyarmatosítóknak Erdély erőforrásait. „Azok a döntések, amelyek lehetővé tették a Schweighofer Holzindustrie megtelepedését, nem számoltak felelősen a következményekkel. Ezek a lépések nem szolgálták az itt élő közösségek érdekeit, hosszú távon nem fenntartható az effajta gazdálkodás” – mutat rá a dokumentum.

A fejlemények következtében a Schweighofer kilátásba helyezte kivonulását a romániai piacról, a parlament előtt lévő új erdészeti törvény miatt is, amelynek hatásait beláthatatlanoknak vélik. A társaság 2014 őszén Victor Pontát, néhány napja pedig a Legfelsőbb Védelmi Tanácsot (CSAT) figyelmeztette nyílt levélben, hogy kivonulásával mintegy háromezer munkahely kerül veszélybe. Az osztrák cég arra is figyelmeztette a CSAT-ot, hogy az erdészeti kerettörvény jelenlegi formájában az egyes kereskedelmi és befektetési megállapodásokat, valamint európai szabályokat is sértheti. A Schweighofer tudatta, soha nem fenyegette nemzetközi perrel a kormányt, de készen áll megvédeni érdekeit. A nagyvállalat elégedetlenségét az váltotta ki, hogy a parlament által elfogadott, de Klaus Johannis államfő által újbóli megfontolásra visszaküldött erdészeti kerettörvény fajtánként 30 százalékra korlátozná az egyes cégcsoportok által felvásárolható fa mennyiségét a monopóliumok kialakulásának megakadályozása érdekében.

Johannis a német köztévének adott interjújában ugyanakkor „idiotizmusnak” nevezte, hogy a törvény visszaküldésével külföldi nagyvállalatoknak lobbizna, és kijelentette: nem is ismeri a Schweighofer tulajdonosait.

 

Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Hirdetés
Hirdetés

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. július 25., szombat

Erdély még alig fedezte fel a „digitális böjt” turizmusát, pedig az „offline” lét az új luxus

Egyes európai országokban külön üzletággá nőtte ki magát, sőt, a hivatalos turisztikai stratégia része lett az úgynevezett digitális böjt fémjelezte turizmus. Erdély is alkalmas lenne rá.

Erdély még alig fedezte fel a „digitális böjt” turizmusát, pedig az „offline” lét az új luxus
Hirdetés
2026. július 24., péntek

Az AUR PSD-s tisztára mosási akciója

Van abban valami sajátságos, hogy bármit tesz vagy mond Sorin Grindeanu, a hónapok óta tartó politikai válságot előidéző PSD elnöke saját maga vagy pártja támogatottságának növelése érdekében, abból rendszerint a szélsőjobboldali AUR jön ki jól.

Az AUR PSD-s tisztára mosási akciója
Az AUR PSD-s tisztára mosási akciója
2026. július 24., péntek

Az AUR PSD-s tisztára mosási akciója

2026. július 23., csütörtök

Az Európai Bizottság továbbra is szemet huny a szlovákiai magyarokat sújtó földelkobzások felett

Az Európai Bizottság jogállamisági jelentésének bemutatóján a szlovákiai magyarokat sújtó földelkobzásokról kérdezte lapunk a brüsszeli testület illetékeseit. A Bizottság szóvívője azonban ezúttal sem kívánt érdemben állást foglalni.

Az Európai Bizottság továbbra is szemet huny a szlovákiai magyarokat sújtó földelkobzások felett
2026. július 21., kedd

Ahogy telik az idő, úgy okoz egyre nagyobb gondokat a kataszteri hivatal leállása

Az Országos Kataszteri Hivatal (ANCPI) informatikai rendszereit megbénító kibertámadás hatásai az egész gazdaságban érezhetők – kongatták meg a vészharangot kedden ingatlanpiaci tanácsadók, miután már egy hete nem elérhetőek a szolgáltatások.

Ahogy telik az idő, úgy okoz egyre nagyobb gondokat a kataszteri hivatal leállása
Hirdetés
2026. július 21., kedd

„Tusványos nem lehet ellenzékben”. Új korszak előtt a 35 éves szabadegyetem

Három és fél évtized alatt a Bálványosi Nyári Szabadegyetemből Kárpát-medencei jelentőségű politikai, közéleti és kulturális találkozóhely lett. A 35 éves évforduló kapcsán a tábor egyik alapítójával, Toró T. Tiborral beszélgettünk.

„Tusványos nem lehet ellenzékben”. Új korszak előtt a 35 éves szabadegyetem
2026. július 19., vasárnap

A számik azt követelik Brüsszeltől, hogy a zöld átmenet árát ne a sarkvidéki őslakosok fizessék meg

„Az EU sarkvidéki politikája, az őslakos népek és az ökológiai igazságosság – A számi nép hangjának beemelése az európai döntéshozatalba” – címmel szervezett az Európai Parlament vitafórumot a számi népcsoport szerepéről az Európai Unióban.

A számik azt követelik Brüsszeltől, hogy a zöld átmenet árát ne a sarkvidéki őslakosok fizessék meg
2026. július 16., csütörtök

Biztosíthatlak: így előbb-utóbb belerokkansz a balesetmentes autóvezetésbe

Rutinfeladat helyett komoly költségvetési sokk évek óta a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás megújítása az autótulajdonosok számára.

Biztosíthatlak: így előbb-utóbb belerokkansz a balesetmentes autóvezetésbe
Hirdetés
2026. július 12., vasárnap

Készpénz nélkül, fegyveres őrök között – Kenya néhány dologban leckét adhatna Romániának (RIPORT)

Egy ország, ahol alig használnak készpénzt, ahol külön női parlament működik, ahol szinte mindenki beszél angolul, és ahol a kisebbségi nyelveken is lehet tanulni.

Készpénz nélkül, fegyveres őrök között – Kenya néhány dologban leckét adhatna Romániának (RIPORT)
2026. július 08., szerda

Reális veszély Románia leminősítése, a bóvli kategóriát valamennyiünk pénztárcája megsínylené

Pénzügyi összeomlás fenyegetné Romániát, ha beigazolódna megannyi elemző félelme, és a nemzetközi hitelminősítők bóvli kategóriába sorolnák az országot. Az április óta tartó politikai instabilitás miatt számolni kell ezzel a sötét forgatókönyvvel.

Reális veszély Románia leminősítése, a bóvli kategóriát valamennyiünk pénztárcája megsínylené
2026. július 05., vasárnap

Las Palmas történelmi és kulturális kincsei: Kolumbusz nyomában Gran Canarián (2. rész)

Gran Canaria Európától jóval távolabb fekszik, mint Afrikától, a hódítások során azonban spanyol gyarmattá vált. Az Atlanti-óceánban elfoglalt stratégiai fekvése miatt Kolumbusz Kristóf is érintette a szigetet útjai során.

Las Palmas történelmi és kulturális kincsei: Kolumbusz nyomában Gran Canarián (2. rész)
Hirdetés
Hirdetés