
Augusztus 31-ig tiltaná be a kormány a faanyag – a rönk, a fűrészáru és a tűzifa – exportját. Az erre vonatkozó sürgősségi rendelettervezetet közvita után várhatóan lapzártánk után fogadják el.
2015. május 22., 21:432015. május 22., 21:43
A környezetvédelmi tárca közleménye a rendelet szükségességét „az elmúlt tíz évben egyre nagyobb méreteket öltő illegális fakivágással” indokolja, amely a környezeti negatív hatások mellett „az állampolgárok biztonságát és egészségi állapotát is veszélyezteti.” Egy másik, szintén közvitára bocsátott rendelettervezet ugyanakkor azt írja elő, hogy a hatályba lépésétől számított 45 nap után minden exportra szánt vagy belföldön fuvarozott faszállítmányra engedélyt kell felmutatni, amelynek tartalmaznia kell többek között az eladó és a vásárló adatait, a fa eredetét, mennyiségét, illetve hogy mire szánják. Victor Ponta miniszterelnök május 13-án jelentette be, hogy a kormány meghatározott ideig betiltaná a feldolgozatlan faanyag exportját, és felszólította az igazságügyi minisztériumot: egy héten belül találjon jogi megoldást az intézkedésre, ellenkező esetben a szaktárca munkatársai „máshol kereshetnek állást.”
Az első, nagyszabású tiltakozási hullám után ismét több városban vonultak utcára a civilek az illegális fakivágások és erdőkitermelés ellen tiltakozva. Sepsiszentgyörgyön több százan vettek részt a megmozduláson, amelyen a folyamatban lévő perekben hozott jogerős ítéletek kihirdetéséig az osztrák Holzindustrie Schweighofer fafeldolgozó nagyvállalat rétyi fűrészüzemének, valamint a gyár területén épülő hőközpontok engedélyeztetésének leállítását követelték. A hétpontos követeléslistát Toró Attila környezetvédő aktivista olvasta fel, a tüntetés résztvevői pedig közfelkiáltással erősítették meg. Az utcára vonulók követelték, hogy meghatározott időre tiltsák be a rönkfa exportját, állítsák le a fakitermelést a természetvédelmi területeken, vezessék be azt a korlátozást, miszerint a nagyvállalatok egy fafajtának legfeljebb 30 százalékát vásárolhassák fel. Ugyanakkor alkossanak olyan jogszabályt, amellyel az erdőket elsősorban a helyi közösségek javára fordítják, illetve szorítsák vissza az illegális kitermelést, valamint a visszaéléseket.
A korábbi tiltakozást követően négy természetvédelmi civil szervezet – a bukaresti Bankwatch Románia, a fogarasi Neuer Weg, a kolozsvári Energy Justice és a Greenpeace romániai szervezete – beadvánnyal fordult a Kovászna megyei környezetvédelmi hivatalhoz, amelytől azt kérte, utasítsa el a rétyi üzem erőművének beindításához szükséges integrált környezetvédelmi engedély kibocsátását, mert a procedúra során az osztrák cég több előírást is figyelmen kívül hagyott.
Az osztrák befektető káros tevékenysége ellen az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) is tiltakozott: az EMNP Kovászna megyei szervezete Erdélynek nincs szüksége a Schweigewhofer-típusú beruházásokra címmel bocsátott ki közleményt. Benedek Erika, a párt háromszéki alelnöke úgy fogalmazott: a politikumnak nem az a feladata, hogy kiközvetítseagyarmatosítóknak Erdély erőforrásait. „Azok a döntések, amelyek lehetővé tették a Schweighofer Holzindustrie megtelepedését, nem számoltak felelősen a következményekkel. Ezek a lépések nem szolgálták az itt élő közösségek érdekeit, hosszú távon nem fenntartható az effajta gazdálkodás” – mutat rá a dokumentum.
A fejlemények következtében a Schweighofer kilátásba helyezte kivonulását a romániai piacról, a parlament előtt lévő új erdészeti törvény miatt is, amelynek hatásait beláthatatlanoknak vélik. A társaság 2014 őszén Victor Pontát, néhány napja pedig a Legfelsőbb Védelmi Tanácsot (CSAT) figyelmeztette nyílt levélben, hogy kivonulásával mintegy háromezer munkahely kerül veszélybe. Az osztrák cég arra is figyelmeztette a CSAT-ot, hogy az erdészeti kerettörvény jelenlegi formájában az egyes kereskedelmi és befektetési megállapodásokat, valamint európai szabályokat is sértheti. A Schweighofer tudatta, soha nem fenyegette nemzetközi perrel a kormányt, de készen áll megvédeni érdekeit. A nagyvállalat elégedetlenségét az váltotta ki, hogy a parlament által elfogadott, de Klaus Johannis államfő által újbóli megfontolásra visszaküldött erdészeti kerettörvény fajtánként 30 százalékra korlátozná az egyes cégcsoportok által felvásárolható fa mennyiségét a monopóliumok kialakulásának megakadályozása érdekében.
Johannis a német köztévének adott interjújában ugyanakkor „idiotizmusnak” nevezte, hogy a törvény visszaküldésével külföldi nagyvállalatoknak lobbizna, és kijelentette: nem is ismeri a Schweighofer tulajdonosait.
Balázs Ferenc (1901–1937), a kiemelkedő unitárius lelkész, költő, író, faluszervező szellemi örökségére összpontosít 2026-ban a Magyar Unitárius Egyház. Kovács István püspök megkeresésünkre Balázs Ferenc szerteágazó tevékenységéről beszélt.
Az Alföldön ügyes kezű mesteremberek is készítették, Erdélyben tamburaként emlegették, Kodály a szegények hangszerének nevezte. Ma virágkorát éli: hungarikum lett, és egyre többen veszik kézbe. Gyermek- és ifjúsági citeratalálkozón jártunk Maros megyében.
A börtönlelkészi szolgálat láthatatlan, mégis létfontosságú terület a lelkipásztori munkában. Szabó-Salánki Tibor református lelkipásztor a szamosújvári és besztercei börtönökben vigaszt, reményt és Isten igéjét viszi a rabok számára.
„Reformátusnak kell maradnunk, a Szentírásra és hitvallásainkra építve” – vallja Kolumbán Vilmos József erdélyi református püspök. Interjúnkban Kolumbán Vilmos József a Református Egyházak Világközössége progresszív teológiai irányáról is beszélt.
Legyen szó képzőművészetről vagy irodalomról, műveiben visszaköszönnek a természettel összhangban élő faluközösségbe kapaszkodó gyökerek, az irányt mutató népi bölcsességek, a sallangok nélküli kifejezések, a deportálást túlélők közösségi traumája.
A rövid ideig tartó hideghullámot követően szerdától ismét enyhe, csapadékban gazdag időjárás várható, a nappali csúcshőmérséklet elérheti a 10 fokot. Melegfronti hatásokra kell számítani.
Kutyaszorítóba kerültek a négypárti bukaresti kormánykoalíciót alkotó politikai alakulatok, köztük is kiemelten az RMDSZ: úgy kell elszámolniuk a felháborodott polgárok előtt a népszerűtlen intézkedésekért, hogy a döntést közösen hozták meg.
Házi készítésű hústermékek és pálinkák versenyét szervezi immár negyedik éve egy lelkes fiatalokból álló csapat a Kolozsvártól mintegy húsz kilométerre fekvő Tordaszentlászlón. A többség számára a rendezvény remek gasztronómiai alkalomnak számít.
A reformáció genfi emlékművétől kőhajításnyira fekvő gyülekezeti házban ma is hangzik a magyar ige. A svájci városban Dániel Levente erdélyi ösztöndíjasként szolgál, amely a magyar diaszpóra számára egyszerre lelki otthon, kulturális kapaszkod&oac
Csütörtök délután nyílt meg az Apáczai 400 című képzőművészeti kiállítás a kolozsvári Apáczai Csere János Elméleti Líceum dísztermében. A tárlat Apáczai Csere János sokoldalú szellemi öröksége előtt tiszteleg, kort&am
szóljon hozzá!