
Hetek óta gyűrűzik a marosvásárhelyi magyar polgármesterjelölt, Soós Zoltán indulása körül kialakult vita, amely az utóbbi időben RMDSZ–EMNP konfrontációvá alakult át. Immár nemcsak a két párt helyi szervezetei, hanem a pártok országos vezetősége is e viták aktív résztvevőié váltak. Zakariás Zoltánt, a néppárt országos alelnökét a megegyezés esélyeiről kérdeztük.
2016. február 27., 20:342016. február 27., 20:34
– A marosvásárhelyi helyhatósági választások magyar polgármesterjelöltje kapcsán meghirdetett összmagyar összefogás zavaros helyzetbe került. Mivel koalíciós lista nem lesz, az RMDSZ saját listáján ajánlott helyet a néppárt jelöltjének. Önök számára elfogadható megoldás ez?
– Érdemes visszakanyarodnunk az előzményekhez. Marosvásárhelyen 2015 márciusában a három magyar párt megyei vezetői felismerték, hogy csak akkor van esély arra, hogy ismét magyar vezetése legyen a városnak, ha a helyhatósági választásokra sikerül egy széles politikai és civil összefogást megvalósítani. Ezért döntöttek úgy, hogy a közös magyar polgármesterjelöltet egy közösen szervezett előválasztás eredményeképpen jelölik ki. A néppárt áprilisban egy megállapodástervezetet terjesztett elő, amelynek értelmében az előválasztás nyertese a három párt koalíciós jelöltje lesz, megtámogatva egy koalíciós tanácsosi listával. Erről akkor szóbeli megegyezés született, az egyeztetésen személyesen jelen voltam. A dokumentum aláírását egy későbbi dátumra halasztottuk, mert az RMDSZ megyei elnöke arra hivatkozott, hogy az országos elnökség jóváhagyása is szükséges. Bár a dokumentum az előválasztásig nem lett aláírva, Szilágyi Zsolt ennek a megegyezésnek az alapján kérte a koalíciós indulást. Kelemen Hunor előbb csak a polgármesterjelölt koalíciós indulásába egyezett bele, utólag, januárban viszont azt javasolta, induljon függetlenként, és minden párt állítson saját tanácsosi listát. A helyi RMDSZ-vezetők utólagos ajánlata a néppárt jelöltjének az RMDSZ-listán való indulással kapcsolatban nem biztosítja annak a széles összefogásnak a szellemét, ami a kezdeti megállapodást jellemezte. A néppárt továbbra is azon az állásponton van, hogy a legtisztább összefogási forma a koalíciós indulás – ennek a jogi feltételei adottak –, de egy megállapodáshoz mindig két fél beleegyezése szükséges.
– Pártjuk Maros megyei szervezetének vezetőségi tagja, Mark Cristian Hermann, a közösségi oldalon közzétett lemondó nyilatkozatában azt írja, hogy Marosvásárhelyen azért nem jöhet létre egyezség, mert mind az RMDSZ, mind az EMNP országos vezetősége ellenérdekelt ebben. Ezt hogyan kommentálják?
– Mark Cristian Hermann egyéni megfontolásokból lemondott megyei elnökségi tagságáról és kilépett a néppártból. Ez neki, mint bárki másnak törvény- és szabályzat adta joga. Kijelentéséhez annyit fűzök hozzá, hogy a néppárt országos vezetősége végig a helyi megállapodásnak kívánt érvényt szerezni, mert meggyőződésünk, hogy a marosvásárhelyi magyarság érdekét így lehetne maximálisan érvényesíteni.
– Székelyföldön a háromszéki szervezetből is távoztak el emberek. Ez a lépés mivel magyarázható?
– Az országos elnökség tavaly nyáron a sepsiszentgyörgyi szervezetben szabálytalanul végrehajtott tisztújításba szólt bele. Azóta a dolgok egy normális szervezeti élet keretei között alakultak, a helyi csapat minden energiájával készül a júniusi önkormányzati választásokra.
– Van, aki kívülről jövő bomlasztásként kommentálja ezeket a folyamatokat, mások szerint a néppárton belül is megjelentek azok a törésvonalak, amelyek a régebbi pártok belső életét is befolyásolják, jellemzik. Önnek erről mi a véleménye?
– A pártban emberek tevékenykednek, akik között felmerülhetnek kisebb vagy nagyobb konfliktusok, amelyeket a szabályzatok és a szervezeti struktúra keretei között kell megoldani. Van, amikor ez sikerül a párton belül, és van, amikor a szélesebb nyilvánosság előtt zajlik. A legfontosabb, hogy a végeredmény pozitív irányba mutasson, és a közösség érdekében való építkezés tovább folyjon. Úgy gondoljuk, hogy ennek szellemét tükrözik a változások, és most már egy stabil csapattal dolgozunk tovább.
Balázs Ferenc (1901–1937), a kiemelkedő unitárius lelkész, költő, író, faluszervező szellemi örökségére összpontosít 2026-ban a Magyar Unitárius Egyház. Kovács István püspök megkeresésünkre Balázs Ferenc szerteágazó tevékenységéről beszélt.
Az Alföldön ügyes kezű mesteremberek is készítették, Erdélyben tamburaként emlegették, Kodály a szegények hangszerének nevezte. Ma virágkorát éli: hungarikum lett, és egyre többen veszik kézbe. Gyermek- és ifjúsági citeratalálkozón jártunk Maros megyében.
A börtönlelkészi szolgálat láthatatlan, mégis létfontosságú terület a lelkipásztori munkában. Szabó-Salánki Tibor református lelkipásztor a szamosújvári és besztercei börtönökben vigaszt, reményt és Isten igéjét viszi a rabok számára.
„Reformátusnak kell maradnunk, a Szentírásra és hitvallásainkra építve” – vallja Kolumbán Vilmos József erdélyi református püspök. Interjúnkban Kolumbán Vilmos József a Református Egyházak Világközössége progresszív teológiai irányáról is beszélt.
Legyen szó képzőművészetről vagy irodalomról, műveiben visszaköszönnek a természettel összhangban élő faluközösségbe kapaszkodó gyökerek, az irányt mutató népi bölcsességek, a sallangok nélküli kifejezések, a deportálást túlélők közösségi traumája.
A rövid ideig tartó hideghullámot követően szerdától ismét enyhe, csapadékban gazdag időjárás várható, a nappali csúcshőmérséklet elérheti a 10 fokot. Melegfronti hatásokra kell számítani.
Kutyaszorítóba kerültek a négypárti bukaresti kormánykoalíciót alkotó politikai alakulatok, köztük is kiemelten az RMDSZ: úgy kell elszámolniuk a felháborodott polgárok előtt a népszerűtlen intézkedésekért, hogy a döntést közösen hozták meg.
Házi készítésű hústermékek és pálinkák versenyét szervezi immár negyedik éve egy lelkes fiatalokból álló csapat a Kolozsvártól mintegy húsz kilométerre fekvő Tordaszentlászlón. A többség számára a rendezvény remek gasztronómiai alkalomnak számít.
A reformáció genfi emlékművétől kőhajításnyira fekvő gyülekezeti házban ma is hangzik a magyar ige. A svájci városban Dániel Levente erdélyi ösztöndíjasként szolgál, amely a magyar diaszpóra számára egyszerre lelki otthon, kulturális kapaszkod&oac
Csütörtök délután nyílt meg az Apáczai 400 című képzőművészeti kiállítás a kolozsvári Apáczai Csere János Elméleti Líceum dísztermében. A tárlat Apáczai Csere János sokoldalú szellemi öröksége előtt tiszteleg, kort&am
szóljon hozzá!