
Fontos kutatói szempontok érvényesítése, szakszerű történetfeltárás, de mindenekelőtt magyarságközpontú forradalomszemlélet – ezt ígéri, illetve ezt a célt követi az Együtt és külön. Az erdélyi magyarok önszerveződése című, március végén megjelenő kötet.
2015. március 22., 15:572015. március 22., 15:57
2015. március 22., 16:002015. március 22., 16:00
Gidó Attila, Novák Csaba Zoltán és Bárdi Nándor történészek – utóbbi egyben ötletgazda – vállalkoztak a feladatra, hogy megvizsgálják a nagyobb erdélyi városok magyar önszerveződését a forradalom alatt, illetve az első választásokig, azaz az 1990 májusáig terjedő periódusig. A témával két korábbi munka már foglalkozott részben, de Gidó Attila (képünkön) szerint sem Kuszálik Péter kutatása, sem az RMDSZ által összeállított kronológia nem foglalkozik folyamatokkal, csak az RMDSZ szempontjából releváns eseményekre reflektál.
A szerzők és szerkesztők szerint elemzésre, szintetizálásra volt szükség, ami nemcsak az RMDSZ szerveződését követi nyomon, hanem a helyi magyarságét is. Még akkor is, ha minden az RMDSZ-hez csatornázódott be, hiszen újra bebizonyosodott: kezdetben minden fontosabbnak tűnő ügyben Bukarestbe telefonáltak Domokos Gézához. „Szükség volt helytörténeti kutatásokra, ezért aztán ez a kötet a helyszínen, a különböző erdélyi városokban próbálja megvizsgálni a szerveződéseket. A tömbmagyarságban pedig magát a forradalmat is, hiszen elsősorban Székelyföldön a döntéshozó testületek – a Nemzeti Megmentési Front és a városvezetés – magyar többsége révén magyar forradalommá is váltak az események” – fogalmazott Gidó Attila.
A kutatás egyik legfontosabb eleme az etnikai szempontok érvényesítése. A román szerzők eddigi munkái ugyanis lényegében mellőzik ezt a nézőpontot, teljesen centrálisak, jószerint utalás sincs arra, mi történt a magyarokkal a forradalom környékén. A „mélyfúrás” egyik fontos következtetése: egyértelmű összefüggés van Marosvásárhely fekete márciusa és a Szekuritáté újraszervezése között. Minden jel felülről szított etnikai konfliktus kirobbantására utal, s a lokális kutatások nyomán nagyon szépen kirajzolódik, hogyan is alakultak a konfliktus előzményei. Bizonyítékok sorjáznak, amint több nem székelyföldi erdélyi magyar településen 1990. március 15. környékén – ezeket főleg a Vatra Românească Egyesület gerjesztette – kisebb-nagyobb konfliktusok zajlottak, amelyek igyekeztek megakadályozni a márciusi megemlékezéseket. Szatmárnémetiben, Aradon, Kolozsváron is ellentüntetést szerveztek, ahová rengeteg román egyetemistát is berángattak. A Szeku nemcsak Vásárhelyen igyekezett tényleges etnikai konfliktust kirobbantani, hanem Szatmáron is, ott azonban nem volt „partner” a helyi magyarság. A teljesen kiegyenlített etnikai arányok miatt viszont Marosvásárhelyen rengeteg volt a pozícióharc, így ott vált legkiélezettebbé az etnikai feszültség, ezért vihette részben sikerre akcióját a Vatra és a Szeku.
A könyvben ismert és menet közben felfedezett kulcsemberek beszélnek, a szerzők kevésbé voltak kíváncsiak a politikai vezetők narratívájára. Gidó szerint roppant érdekes a katonaság szerepe is a forradalmat közvetlenül követő időkben. Szinte mindenütt bejutott a Nemzeti Megmentési Frontba néhány tiszt – talán kevésbé Székelyföldön –, akik addig maradtak ott, míg a társadalmi „konszolidáció” a hatalom szempontjából megnyugtató szintre nem jutott.
Egyes európai országokban külön üzletággá nőtte ki magát, sőt, a hivatalos turisztikai stratégia része lett az úgynevezett digitális böjt fémjelezte turizmus. Erdély is alkalmas lenne rá.
Van abban valami sajátságos, hogy bármit tesz vagy mond Sorin Grindeanu, a hónapok óta tartó politikai válságot előidéző PSD elnöke saját maga vagy pártja támogatottságának növelése érdekében, abból rendszerint a szélsőjobboldali AUR jön ki jól.
Az Európai Bizottság jogállamisági jelentésének bemutatóján a szlovákiai magyarokat sújtó földelkobzásokról kérdezte lapunk a brüsszeli testület illetékeseit. A Bizottság szóvívője azonban ezúttal sem kívánt érdemben állást foglalni.
Az Országos Kataszteri Hivatal (ANCPI) informatikai rendszereit megbénító kibertámadás hatásai az egész gazdaságban érezhetők – kongatták meg a vészharangot kedden ingatlanpiaci tanácsadók, miután már egy hete nem elérhetőek a szolgáltatások.
Három és fél évtized alatt a Bálványosi Nyári Szabadegyetemből Kárpát-medencei jelentőségű politikai, közéleti és kulturális találkozóhely lett. A 35 éves évforduló kapcsán a tábor egyik alapítójával, Toró T. Tiborral beszélgettünk.
„Az EU sarkvidéki politikája, az őslakos népek és az ökológiai igazságosság – A számi nép hangjának beemelése az európai döntéshozatalba” – címmel szervezett az Európai Parlament vitafórumot a számi népcsoport szerepéről az Európai Unióban.
Rutinfeladat helyett komoly költségvetési sokk évek óta a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás megújítása az autótulajdonosok számára.
Egy ország, ahol alig használnak készpénzt, ahol külön női parlament működik, ahol szinte mindenki beszél angolul, és ahol a kisebbségi nyelveken is lehet tanulni.
Pénzügyi összeomlás fenyegetné Romániát, ha beigazolódna megannyi elemző félelme, és a nemzetközi hitelminősítők bóvli kategóriába sorolnák az országot. Az április óta tartó politikai instabilitás miatt számolni kell ezzel a sötét forgatókönyvvel.
Gran Canaria Európától jóval távolabb fekszik, mint Afrikától, a hódítások során azonban spanyol gyarmattá vált. Az Atlanti-óceánban elfoglalt stratégiai fekvése miatt Kolumbusz Kristóf is érintette a szigetet útjai során.
szóljon hozzá!