
Klaus Johannis szerint nincs magyarkérdés Romániában. A romániai magyar politikai és civilszervezetek vezetői szerint azonban van, bár maga a „magyarkérdés” meghatározásában is vannak különbözőségek.
2015. március 07., 20:152015. március 07., 20:15
Romániában nincs magyarkérdés – ezt Klaus Johannis román államfő jelentette ki Berlinben Angela Merkel német kancellárral közös sajtóértekezletén. Németországi látogatása alkalmából a román államelnök úgy fogalmazott: Magyarország részéről szokatlanul nagy érdeklődés tapasztalható a határon túli magyar kisebbségekkel kapcsolatban, de Romániában nem érzik úgy, hogy ez „fenyegetettséget” jelent. Johannis úgy érvelt: a magyar kisebbségnek vannak politikai képviseletei, és „ők a mi tárgyalópartnereink”.
Az előző román államfők által is hangoztatott szöveg nem új keletű, de amint azt erdélyi magyar közéleti személyiségek, politikai vezetők elmondták, a kijelentés sántít. A Krónika című napilapnak nyilatkozó erdélyi magyar politikusok közül Szilágyi Zsolt, az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP), és Biró Zsolt a Magyar Polgári Párt (MPP) elnöke elutasítja az államfő kincstári optimizmusát, Izsák Balázs óvatosságra int, Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke pedig arról beszél, hogy már többször is találkozott az államfővel.
Az RMDSZ-szel tárgyal Klaus Johannis
„A magyar közösségnek nagyon sok problémája van, de ezeket párbeszéddel és parlamenti eszközökkel lehet megoldani” – fogalmazott az RMDSZ elnöke, aki elmondta: már többször találkozott Johanisszal, amióta az elnök beköltözött Cotroceni-be. Kelemen szerint minden alkalommal a többség és a nemzeti kisebbségek kapcsolatáról beszéltek, de ezeken a találkozókon az autonómiatörekvésekről nem esett szó. Újra felvetődött a Tăriceanu-kormány idején benyújtott kisebbségi törvénytervezet ügye, amit a Német Demokrata Fórum elnökeként Klaus Johannis is támogatott, elfogadási esélyeiről azonban közelebbit Kelemen Hunor nem tudott mondani. Az RMDSZ elnöke szerint a Székely Szabadság Napjának marosvásárhelyi megrendezését elutasító polgármesteri határozat nem Klaus Johannis asztala, és még csak nem is az RMDSZ-é. „Ez az ügy az SZNT-t és annak barátait, Szilágyi Zsoltot és Tőkés Lászlót érinti.”
Szilágyi: valljanak színt a pártok!
Szilágyi Zsolt azt tartja fontosnak, hogy a román pártok képviselői valljanak színt: azt akarják-e, hogy néhány évtized múlva Románia homogén nemzetállam legyen? Az erdélyi magyar politikumnak nem azt kell lesnie, hogy mindenáron olyant mondjon, ami tetszik a bukarestieknek, hanem szövetségeseket kell keresnie az általunk meghirdetett politikai tervekhez” – fogalmazott. Szilágyi rendkívüli eredménynek tartja, hogy Romániának 2014-ben német származású elnöke lett, „ez azonban nem palástolhatja azt a több mint kilencven éves történelmi tényt, hogy a román állam nemzetpolitikájának eredményeként az erdélyi őshonos közösségek eltűnőben vannak.” A néppárt elnöke szerint a román retorika csak tiszta párbeszéddel változtatható meg.
„A magyarkérdés nem megoldott Romániában, és meglátásában helytelen, ha Johannis úgy gondolja, hogy egy ilyen nyilatkozattal a szőnyeg alá lehet ezt söpörni. Amíg a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemen nem biztosítják a magyar kar működését, amíg nem tartják be az oktatási törvényt, amíg Kovásznán szállodát ajándékoznak az ortodox egyháznak – miközben a magyar történelmi egyházakat hátrányosan megkülönböztetik –, s minden téren tetten érhető a kettős mérce, a diszkrimináció, addig hiába hangoztatják, hogy nincs magyarkérdés Romániában” – mutatott rá Biró Zsolt. Az MPP elnöke szerint a megoldás az lehet, ha az erdélyi magyar külpolitikát markánsabban jelenítjük meg: az elmúlt 25 év legnagyobb mulasztása, hogy nem teremtődött meg az önálló erdélyi magyar diplomácia.
Izsák: nincs román–magyar konfliktus
Izsák Balázs, az SZNT elnöke szerint „a kérdést a román államfő helyesen kezelte, amikor azt mondta, hogy a két ország között nincs konfliktus. Ez jó megközelítés.” A folytatást, miszerint nincs magyarkérdés Romániában, úgy is lehet értelmezni, hogy nem okoz konfliktust, ha Magyarország felelősséget vállal a romániai magyarokért – érvelt Izsák. A Székelyföld autonómiájáért küzdő szervezet elnöke szerint is az erdélyi magyarságnak rengeteg problémája van, az azonban mégis jó jel, hogy az új román államfő szerint ezek megoldása nem okozhat problémát a két ország között.
Balázs Ferenc (1901–1937), a kiemelkedő unitárius lelkész, költő, író, faluszervező szellemi örökségére összpontosít 2026-ban a Magyar Unitárius Egyház. Kovács István püspök megkeresésünkre Balázs Ferenc szerteágazó tevékenységéről beszélt.
Az Alföldön ügyes kezű mesteremberek is készítették, Erdélyben tamburaként emlegették, Kodály a szegények hangszerének nevezte. Ma virágkorát éli: hungarikum lett, és egyre többen veszik kézbe. Gyermek- és ifjúsági citeratalálkozón jártunk Maros megyében.
A börtönlelkészi szolgálat láthatatlan, mégis létfontosságú terület a lelkipásztori munkában. Szabó-Salánki Tibor református lelkipásztor a szamosújvári és besztercei börtönökben vigaszt, reményt és Isten igéjét viszi a rabok számára.
„Reformátusnak kell maradnunk, a Szentírásra és hitvallásainkra építve” – vallja Kolumbán Vilmos József erdélyi református püspök. Interjúnkban Kolumbán Vilmos József a Református Egyházak Világközössége progresszív teológiai irányáról is beszélt.
Legyen szó képzőművészetről vagy irodalomról, műveiben visszaköszönnek a természettel összhangban élő faluközösségbe kapaszkodó gyökerek, az irányt mutató népi bölcsességek, a sallangok nélküli kifejezések, a deportálást túlélők közösségi traumája.
A rövid ideig tartó hideghullámot követően szerdától ismét enyhe, csapadékban gazdag időjárás várható, a nappali csúcshőmérséklet elérheti a 10 fokot. Melegfronti hatásokra kell számítani.
Kutyaszorítóba kerültek a négypárti bukaresti kormánykoalíciót alkotó politikai alakulatok, köztük is kiemelten az RMDSZ: úgy kell elszámolniuk a felháborodott polgárok előtt a népszerűtlen intézkedésekért, hogy a döntést közösen hozták meg.
Házi készítésű hústermékek és pálinkák versenyét szervezi immár negyedik éve egy lelkes fiatalokból álló csapat a Kolozsvártól mintegy húsz kilométerre fekvő Tordaszentlászlón. A többség számára a rendezvény remek gasztronómiai alkalomnak számít.
A reformáció genfi emlékművétől kőhajításnyira fekvő gyülekezeti házban ma is hangzik a magyar ige. A svájci városban Dániel Levente erdélyi ösztöndíjasként szolgál, amely a magyar diaszpóra számára egyszerre lelki otthon, kulturális kapaszkod&oac
Csütörtök délután nyílt meg az Apáczai 400 című képzőművészeti kiállítás a kolozsvári Apáczai Csere János Elméleti Líceum dísztermében. A tárlat Apáczai Csere János sokoldalú szellemi öröksége előtt tiszteleg, kort&am
szóljon hozzá!