Hirdetés

Magyar tőkét hozna Erdélybe a Jobbik

A hat külhoni magyar választmányi tag közül kettőt az erdélyiek juttattak be az országos választmányba a Jobbik Magyarországért Mozgalom évértékelő rendezvényén. Szávay Istvánt, a párt nemzetpolitikai kabinetjének elnökét a Jobbik erdélyi építkezéséről, a határon túli programjukról kérdeztük.

Makkay József

2014. január 25., 13:042014. január 25., 13:04

2014. január 26., 21:372014. január 26., 21:37


– Önök az első magyarországi párt, amely tagszervezetek formájában is működik a határon túli magyar területeken. Mi indokolja ezt a fajta szervezetépítést?

– Elöljáróban szeretném leszögezni, hogy az elmúlt másfél év alatt megalakult nyolc erdélyi Jobbik-csoport nem az országgyűlési választások kampányának szól. A történet azzal kezdődött, hogy a párt honlapján meghirdettük: bárhonnan, a határon túli területekről is lehet tagnak jelentkezni a pártba. A néhány éve érlelődő gondolat – a határon túli párttagság – végül is fordulóponthoz érkezett: adott területről összegyűlt annyi ember, akikkel létre lehetett hozni egy-egy Jobbik-csoportot. Nem mi toborozzuk a tagokat Erdélyben, a bejelentkezők rendszerint olyan emberek, akik ezt komolyan gondolják, és fel merik vállalni ország-világ előtt. A napokban látogattam körbe mind a nyolc csoportunkat, nagyon jó, bajtársi közösségek ezek, akiknek a munkájára a választásoktól függetlenül számítunk.

– Példát akarnak mutatni a többi magyarországi pártnak azzal, hogy a határon túlról is lehet választmányi tagja a Jobbiknak?

– Az erre vonatkozó elvi döntés már 2010-ben megszületett: a párt programjában a határon túli magyar tagság teljes jogú tagságot jelent, azaz választ és választhatóvá válik. Délvidékről, Felvidékről és Kárpátaljáról már bővítettük három taggal az Országos Választmányt, a múlt héttől kezdve pedig Erdélyből további két tag vehet részt az országos tanácskozásainkon Székelyföld, Közép-Erdély és Partium képviseletében. A magyarországi alapszervezetekhez hasonlóan a külhoni csoportok is tíz tagonként egy küldöttet delegálhatnak a Jobbik országos kongresszusaira. A magyar párttörvény előírásai szerint a magyar állampolgárságú határon túli magyar is a párt tisztségviselőjévé választható.

– És felkerülhet a párt országgyűlési képviselőjelölt-listájára...

– Erre is van elvi lehetőség, a Jobbik azonban még nem állította össze az országos listáját. A választási törvényjavaslat vitája idején a Jobbik álláspontja az volt, hogy teljes szavazati jogot kell adni a határon túli magyarságnak, azaz a mindkét listára történő szavazás joga megilleti őket. Javaslatunk a házelnök, Kövér László beadványához állt legközelebb, a többségi fideszes döntés azonban egyelőre csak azt teszi lehetővé, hogy a határon túliak az országos listára voksolhatnak.

– Az elmúlt években a Jobbik sokat bírálta az előző szocialista kormányzatok határon túli politikáját, de elítélően nyilatkozott az elmúlt négy esztendő Fidesz-kormányzatának nemzetpolitikájáról is. Mit csinálnának másként?

– Meglátásunk szerint a magyar nemzetpolitikában nem történt érdemi fordulat. Ezért aztán a Jobbik nemzetpolitikai programja három fő téma köré csoportosul. Az elmúlt 23 év politizálásával szemben a Jobbik azt vallja, hogy a szomszédos országokkal fenntartott viszonyban, a kétoldalú kapcsolatokban a külhoni magyar közösségek érdekének kell elsődlegesnek lennie. Az MSZP számára a jószomszédi viszony, a Fidesz számára pedig a párbeszéd fontossága voltak a kulcsszavak. Számunkra a magyar érdek a kulcsszó. Az eddiginél sokkal határozottabban kell fellépni a magyar közösségeket ért sérelmekkel szemben, a helyi magyar közösségek érdeke az elsődleges, ami felülírja a stratégiai partnerségeket, az EU-s együttműködést és a gazdasági szempontokat egyaránt. Másik fontos kérdés a támogatáspolitika. Jelenleg a magyar állam külhoni célokra az állami költségvetés egy ezrelékét biztosítja. Ezt az összeget a következő kormányzati ciklus végéig, 2018-ig fokozatosan megnövelnénk a jelenlegi keret ötszörösére.

– Megbírná ezt a magyar költségvetés?

– Ez nem pénz, hanem politikai döntés kérdése: mind az egy, mind az öt ezrelék a magyar költségvetésnek olyan kis tétele, aminél nagyságrendileg sokkal nagyobb összegek vesznek el céltalanul. A Jobbiknak új gazdaságpolitikája is van, ami még inkább lehetővé teszi ezeknek az összegeknek a biztosítását. A támogatás növelésével egy időben a támogatási rendszer átszervezése és hatékonyabbá tétele is szükséges. Kezdeném rögtön a lassan 15 éve folyósított mintegy húszezer forintnak megfelelő nevelési-oktatási támogatással, amelynek összege másfél évtizede nem változott. Elképzelésünk szerint továbbra is azok a családok kapnák a mainál magasabb támogatást, akik magyar osztályba, magyar iskolába járatják gyerekeiket, de a magyar gyerekeket fogadó oktatási intézmények is egy hasonló, fejkvóta jellegű magyar állami támogatásban részesülnének. Legfontosabb célunk a magyar iskolák megtartása. Ez elképzelhetetlen az oktatási intézmények megerősítése nélkül, hiszen sehol a Kárpát-medencében nem vonzó egy olyan magyar iskola, amely jóval szegényebb, gyengébben felszerelt, mint a szerb, szlovák vagy román iskola. Magyar állami alapokból finanszíroznánk ezeknek az iskoláknak a felújítását, eszközbeszerzését, hogy növelhessük versenyképességüket. Ez már gyereklétszámban is megmutatkozna.

– Többször is bírálta a magyarországi cégek erdélyi üzletpolitikáját. Nagyobb befektetéseket szeretne?

– Olyan lépéseket szeretnénk, amelyek a határon túli magyarság gazdasági megerősödéséhez járulnának hozzá. Az ilyen programok az elmúlt 24 évben fájó módon hiányoztak. Hiába érkezik némi pénz Magyarországról, hiába működnek magyar intézmények, ha a szülőföldnek nincs megtartó ereje, nincs munkahely, a fiatalok előtt nincs perspektíva. Gazdaságfejlesztő, élénkítő, munkahelyteremtő programokba fektetnénk be: a magyarországi cégeket arra kell ösztönözni adókedvezményekkel, állami megrendelésekkel és egyéb módszerekkel, hogy külhoni magyar területeken fektessenek be. A környező országokban jelen levő magyar cégeket arra sarkallnánk, az állami tulajdonú cégeket arra köteleznénk, hogy a munkavállalás feltételéül a magyar nyelv ismeretét is szabják meg, ahol erre lehetőség van. Elképesztőnek, elfogadhatatlannak tartom, hogy miközben a MOL, az OTP vagy a CBA üzletpolitikájában arra játszik, hogy Magyarországgal azonosítsák őket, nem tartják fontosnak, hogy magyar embereket alkalmazzanak. Sok helyen még arra sem törekednek, hogy magyar cégként tiszteletben tartsák a helyi magyar közösség nyelvi jogait.

 

Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Hirdetés
Hirdetés

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. február 15., vasárnap

Erdélyiség és egyetemesség egészséges összhangja: Balázs Ferenc életművét állítja a ma embere elé az unitárius egyház

Balázs Ferenc (1901–1937), a kiemelkedő unitárius lelkész, költő, író, faluszervező szellemi örökségére összpontosít 2026-ban a Magyar Unitárius Egyház. Kovács István püspök megkeresésünkre Balázs Ferenc szerteágazó tevékenységéről beszélt.

Erdélyiség és egyetemesség egészséges összhangja: Balázs Ferenc életművét állítja a ma embere elé az unitárius egyház
Hirdetés
2026. február 14., szombat

A szegények hangszeréből hungarikum: újra hódít a citera Erdélyben

Az Alföldön ügyes kezű mesteremberek is készítették, Erdélyben tamburaként emlegették, Kodály a szegények hangszerének nevezte. Ma virágkorát éli: hungarikum lett, és egyre többen veszik kézbe. Gyermek- és ifjúsági citeratalálkozón jártunk Maros megyében.

A szegények hangszeréből hungarikum: újra hódít a citera Erdélyben
2026. február 09., hétfő

Szolgálat a rácsok mögött: reményt visz a szamosújvári börtönbe Szabó-Salánki Tibor református lelkipásztor

A börtönlelkészi szolgálat láthatatlan, mégis létfontosságú terület a lelkipásztori munkában. Szabó-Salánki Tibor református lelkipásztor a szamosújvári és besztercei börtönökben vigaszt, reményt és Isten igéjét viszi a rabok számára.

Szolgálat a rácsok mögött: reményt visz a szamosújvári börtönbe Szabó-Salánki Tibor református lelkipásztor
2026. február 08., vasárnap

Egyház és közélet határán: Kolumbán Vilmos József erdélyi püspök a reformátusság kihívásairól itthon és a nagyvilágban

„Reformátusnak kell maradnunk, a Szentírásra és hitvallásainkra építve” – vallja Kolumbán Vilmos József erdélyi református püspök. Interjúnkban Kolumbán Vilmos József a Református Egyházak Világközössége progresszív teológiai irányáról is beszélt.

Egyház és közélet határán: Kolumbán Vilmos József erdélyi püspök a reformátusság kihívásairól itthon és a nagyvilágban
Hirdetés
2026. február 05., csütörtök

Nemzete és szülőföldje szeretete köszön vissza a munkáiban – Brittich Erzsébet, Simonyifalva sokoldalú művésze

Legyen szó képzőművészetről vagy irodalomról, műveiben visszaköszönnek a természettel összhangban élő faluközösségbe kapaszkodó gyökerek, az irányt mutató népi bölcsességek, a sallangok nélküli kifejezések, a deportálást túlélők közösségi traumája.

Nemzete és szülőföldje szeretete köszön vissza a munkáiban – Brittich Erzsébet, Simonyifalva sokoldalú művésze
2026. február 03., kedd

Melegfronti hatásokkal érkezik az enyhébb, csapadékos időjárás

A rövid ideig tartó hideghullámot követően szerdától ismét enyhe, csapadékban gazdag időjárás várható, a nappali csúcshőmérséklet elérheti a 10 fokot. Melegfronti hatásokra kell számítani.

Melegfronti hatásokkal érkezik az enyhébb, csapadékos időjárás
2026. február 03., kedd

Miért az RMDSZ-t szorongatja leginkább az adóprés a kormánypártok közül?

Kutyaszorítóba kerültek a négypárti bukaresti kormánykoalíciót alkotó politikai alakulatok, köztük is kiemelten az RMDSZ: úgy kell elszámolniuk a felháborodott polgárok előtt a népszerűtlen intézkedésekért, hogy a döntést közösen hozták meg.

Miért az RMDSZ-t szorongatja leginkább az adóprés a kormánypártok közül?
Hirdetés
2026. február 02., hétfő

Gyermekkorunk ízvilága elevenedett meg a házi készítésű hústermékek és pálinkák tordaszentlászlói ünnepén

Házi készítésű hústermékek és pálinkák versenyét szervezi immár negyedik éve egy lelkes fiatalokból álló csapat a Kolozsvártól mintegy húsz kilométerre fekvő Tordaszentlászlón. A többség számára a rendezvény remek gasztronómiai alkalomnak számít.

Gyermekkorunk ízvilága elevenedett meg a házi készítésű hústermékek és pálinkák tordaszentlászlói ünnepén
2026. január 31., szombat

Lelki gazdagodás a reformáció bölcsőjében: erdélyi lelkipásztor Genfben

A reformáció genfi emlékművétől kőhajításnyira fekvő gyülekezeti házban ma is hangzik a magyar ige. A svájci városban Dániel Levente erdélyi ösztöndíjasként szolgál, amely a magyar diaszpóra számára egyszerre lelki otthon, kulturális kapaszkod&oac

Lelki gazdagodás a reformáció bölcsőjében: erdélyi lelkipásztor Genfben
2026. január 30., péntek

A hiány képei: Apáczai Csere János a kortárs művészet tükrében

Csütörtök délután nyílt meg az Apáczai 400 című képzőművészeti kiállítás a kolozsvári Apáczai Csere János Elméleti Líceum dísztermében. A tárlat Apáczai Csere János sokoldalú szellemi öröksége előtt tiszteleg, kort&am

A hiány képei: Apáczai Csere János a kortárs művészet tükrében
Hirdetés
Hirdetés