
Fotó: Boda L. Gergely
Nem sietik el, de egyelőre nem is hagyják a feledés mocsarába süllyedni Marosvásárhelyen a várost királyi rangra emelő Bethlen Gábor szobrának ügyét. Ma már sem az ötletgazda, sem a szoborállítást megszavazó önkormányzati képviselők többsége nem tagjai a helyi önkormányzatnak.
2016. szeptember 29., 10:062016. szeptember 29., 10:06
Idén április 29-én volt 400 éve annak, hogy Bethlen Gábor fejedelem Marosvásárhelyt szabad királyi városi rangra emelte. Méltó megünneplése lett volna a város életében igen fontos eseménynek, ha a fejlődést lehetővé tevő rangot adományozó fejedelemnek szobrot állítanak. Ennek ötlete már tavaly körvonalazódott. Az ötletgazda Soós Zoltán, a Maros Megyei Múzeum igazgatója marosvásárhelyi tanácsosként akkor úgy érvelt, hogy Bethlen Gábor a 17. századi magyar történelem egyik legjelentősebb személyisége volt, s uralkodása idején az ország gazdasági és művelődése élete hatalmas mértékben fejlődött. Nem véletlen, hogy ezt az időszakot Erdély aranykoraként emlegetjük. „Marosvásárhely sokat köszönhet neki, hiszen Bethlen Gábor javasolta az országgyűlésnek, hogy a várost emeljék királyi rangra, és miután ezt megszavazták, a fejedelem kézjegyével szentesítette az iratot. Jóváhagyta, hogy folytassák a vár építését, s elfogadta a város címerét. A székelyföldi városok közül egyedül Marosvásárhely részesült ebben az időszakban e megkülönböztetett státusban” – fogalmazott a történész.
Szokásos módon, első lépésként a paritás elvét alkalmazva fogadta el a helyi önkormányzat képviselő testülete a Bethlen Gábor-szobor felállítását: a már benyújtott, az Erdélyi Iskola képviselőinek emléket állító szoborcsoport mellé beszúrták a magyar fejedelem szobrát is. Eredetileg úgy szerepelt, hogy a szobor a vár mellett állhat a román szoborcsoport szomszédságában. Soós Zoltán azt kérte, hogy a fejedelem kapjon méltóbb helyet és első magyar szoborként kerüljön a főtérre. A Soós-féle kérésről egyeztető tanácsosok és a városháza szakemberei több kört futottak, míg megegyeztek abban, hogy nincs műszaki akadálya, hogy a szobrot a főtéri park alsó felébe állítsák fel. A városháza főépítésze, aki már a Sütő András szobor felállítását is „megakasztotta”, azzal próbálta elhárítani a főtéri helyszínt, hogy ehhez módosítani kell a zöldövezet-nyilvántartást, s ellenőrizni kell, hogy vannak-e fontos vezetékek a főtér középső részén. Az akkori alpolgármester, Peti András szerint ezek álprobléma-felvetések, hiszen a városnak nincs meg a zöldövezet nyilvántartása, így nincs is mit módosítani, s a főtér alá Dorin Florea polgármester mélygarázst szeretne építtetni, s ez nem lenne lehetséges, ha fővezetékek lennének a szóban forgó részen.
A marosvásárhelyi RMDSZ meghirdette a szoborpályázatot, amelyre nyolc mű érkezett be. A szakmai zsűri döntése nyomán a nagyváradi Deák Árpád Aranykor című alkotását választották ki. A volt önkormányzati képviselők mandátumuk utolsó tanácsülésén, májusban, három tartózkodással beleegyeztek abba, hogy a főtéren állítsák fel az erdélyi fejedelem emlékét őrző műalkotást.
Közben lejártak a helyhatósági választások, és a szoborállítást újból csend övezi. Megkérdeztük Soós Zoltán ötletgazdát, hogy történt-e előrelépés a Bethlen Gábor-szobor felállítása ügyében. A történész-politikus lapunknak elmondta: a kiválasztott pályamű végleges makettjét jelenleg készíti a nagyváradi alkotó, hamarosan kikerül műhelyéből. A labda ismét a marosvásárhelyi városháza térfelén pattog: ki kell állítaniuk a szobor felállításához szükséges engedélyeket, és meg kell hirdetniük a közbeszerzést, amelyen kiválasztják a szobrot elkészítő öntödét. A Bethlen-szobor felállításához ugyanakkor a kulturális minisztérium engedélyére is szükség van. Soós szerint amennyiben a város polgármestere és az engedélyek kibocsátásáért felelős városi főépítész jóindulattal kezelné a kérdést, akkor már év végén állhatna Marosvásárhely főterén Bethlen Gábor szobra. Ellenkező esetben jövő tavaszra várható a szobor felállítása.
Az új RMDSZ-frakció próbálja napirenden tartani a kérdést. Csiki Zsolt frakcióvezető lapunknak elmondta: az augusztus végi költségvetés-kiegészítésben egy 150 ezer lejes tétel is bekerült, amellyel a városháza kialakítja azoknak a szobroknak a helyszínét, amelyeket előzőleg megszavaztak, de eddig nem állítottak fel. A Bethlen Gábor-szobor mellett Sütő Andrásnak, az Erdélyi Iskola képviselőinek és Iuliu Hossu görög-katolikus püspöknek a szobra is erre vár. Megbízták a városrendezési bizottságban feladatot vállaló tanácsosokat, Furó Juditot – aki a marosszentgyörgyi polgármesteri hivatal urbanisztikai osztályának szakembere – és Mózes Leventét, hogy kövessék figyelemmel a szoborállítás menetét. „Azt akarjuk, hogy a városháza szakigazgatósága érezze, nem tűrjük az időhúzást, tudjuk, hogy milyen irat beszerzésére mennyi időt ír elő a törvényt, s ezt be fogjuk velük tartatni. Nem engedjük, hogy fölöslegesen pazarolják az időt, s nem feledkezünk meg az eddig már megszavazott szobrainkról” – ígérete Csiki Zsolt.
Egyes európai országokban külön üzletággá nőtte ki magát, sőt, a hivatalos turisztikai stratégia része lett az úgynevezett digitális böjt fémjelezte turizmus. Erdély is alkalmas lenne rá.
Van abban valami sajátságos, hogy bármit tesz vagy mond Sorin Grindeanu, a hónapok óta tartó politikai válságot előidéző PSD elnöke saját maga vagy pártja támogatottságának növelése érdekében, abból rendszerint a szélsőjobboldali AUR jön ki jól.
Az Európai Bizottság jogállamisági jelentésének bemutatóján a szlovákiai magyarokat sújtó földelkobzásokról kérdezte lapunk a brüsszeli testület illetékeseit. A Bizottság szóvívője azonban ezúttal sem kívánt érdemben állást foglalni.
Az Országos Kataszteri Hivatal (ANCPI) informatikai rendszereit megbénító kibertámadás hatásai az egész gazdaságban érezhetők – kongatták meg a vészharangot kedden ingatlanpiaci tanácsadók, miután már egy hete nem elérhetőek a szolgáltatások.
Három és fél évtized alatt a Bálványosi Nyári Szabadegyetemből Kárpát-medencei jelentőségű politikai, közéleti és kulturális találkozóhely lett. A 35 éves évforduló kapcsán a tábor egyik alapítójával, Toró T. Tiborral beszélgettünk.
„Az EU sarkvidéki politikája, az őslakos népek és az ökológiai igazságosság – A számi nép hangjának beemelése az európai döntéshozatalba” – címmel szervezett az Európai Parlament vitafórumot a számi népcsoport szerepéről az Európai Unióban.
Rutinfeladat helyett komoly költségvetési sokk évek óta a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás megújítása az autótulajdonosok számára.
Egy ország, ahol alig használnak készpénzt, ahol külön női parlament működik, ahol szinte mindenki beszél angolul, és ahol a kisebbségi nyelveken is lehet tanulni.
Pénzügyi összeomlás fenyegetné Romániát, ha beigazolódna megannyi elemző félelme, és a nemzetközi hitelminősítők bóvli kategóriába sorolnák az országot. Az április óta tartó politikai instabilitás miatt számolni kell ezzel a sötét forgatókönyvvel.
Gran Canaria Európától jóval távolabb fekszik, mint Afrikától, a hódítások során azonban spanyol gyarmattá vált. Az Atlanti-óceánban elfoglalt stratégiai fekvése miatt Kolumbusz Kristóf is érintette a szigetet útjai során.
szóljon hozzá!