
Fotó: Boda L. Gergely
Nem sietik el, de egyelőre nem is hagyják a feledés mocsarába süllyedni Marosvásárhelyen a várost királyi rangra emelő Bethlen Gábor szobrának ügyét. Ma már sem az ötletgazda, sem a szoborállítást megszavazó önkormányzati képviselők többsége nem tagjai a helyi önkormányzatnak.
2016. szeptember 29., 10:062016. szeptember 29., 10:06
Idén április 29-én volt 400 éve annak, hogy Bethlen Gábor fejedelem Marosvásárhelyt szabad királyi városi rangra emelte. Méltó megünneplése lett volna a város életében igen fontos eseménynek, ha a fejlődést lehetővé tevő rangot adományozó fejedelemnek szobrot állítanak. Ennek ötlete már tavaly körvonalazódott. Az ötletgazda Soós Zoltán, a Maros Megyei Múzeum igazgatója marosvásárhelyi tanácsosként akkor úgy érvelt, hogy Bethlen Gábor a 17. századi magyar történelem egyik legjelentősebb személyisége volt, s uralkodása idején az ország gazdasági és művelődése élete hatalmas mértékben fejlődött. Nem véletlen, hogy ezt az időszakot Erdély aranykoraként emlegetjük. „Marosvásárhely sokat köszönhet neki, hiszen Bethlen Gábor javasolta az országgyűlésnek, hogy a várost emeljék királyi rangra, és miután ezt megszavazták, a fejedelem kézjegyével szentesítette az iratot. Jóváhagyta, hogy folytassák a vár építését, s elfogadta a város címerét. A székelyföldi városok közül egyedül Marosvásárhely részesült ebben az időszakban e megkülönböztetett státusban” – fogalmazott a történész.
Szokásos módon, első lépésként a paritás elvét alkalmazva fogadta el a helyi önkormányzat képviselő testülete a Bethlen Gábor-szobor felállítását: a már benyújtott, az Erdélyi Iskola képviselőinek emléket állító szoborcsoport mellé beszúrták a magyar fejedelem szobrát is. Eredetileg úgy szerepelt, hogy a szobor a vár mellett állhat a román szoborcsoport szomszédságában. Soós Zoltán azt kérte, hogy a fejedelem kapjon méltóbb helyet és első magyar szoborként kerüljön a főtérre. A Soós-féle kérésről egyeztető tanácsosok és a városháza szakemberei több kört futottak, míg megegyeztek abban, hogy nincs műszaki akadálya, hogy a szobrot a főtéri park alsó felébe állítsák fel. A városháza főépítésze, aki már a Sütő András szobor felállítását is „megakasztotta”, azzal próbálta elhárítani a főtéri helyszínt, hogy ehhez módosítani kell a zöldövezet-nyilvántartást, s ellenőrizni kell, hogy vannak-e fontos vezetékek a főtér középső részén. Az akkori alpolgármester, Peti András szerint ezek álprobléma-felvetések, hiszen a városnak nincs meg a zöldövezet nyilvántartása, így nincs is mit módosítani, s a főtér alá Dorin Florea polgármester mélygarázst szeretne építtetni, s ez nem lenne lehetséges, ha fővezetékek lennének a szóban forgó részen.
A marosvásárhelyi RMDSZ meghirdette a szoborpályázatot, amelyre nyolc mű érkezett be. A szakmai zsűri döntése nyomán a nagyváradi Deák Árpád Aranykor című alkotását választották ki. A volt önkormányzati képviselők mandátumuk utolsó tanácsülésén, májusban, három tartózkodással beleegyeztek abba, hogy a főtéren állítsák fel az erdélyi fejedelem emlékét őrző műalkotást.
Közben lejártak a helyhatósági választások, és a szoborállítást újból csend övezi. Megkérdeztük Soós Zoltán ötletgazdát, hogy történt-e előrelépés a Bethlen Gábor-szobor felállítása ügyében. A történész-politikus lapunknak elmondta: a kiválasztott pályamű végleges makettjét jelenleg készíti a nagyváradi alkotó, hamarosan kikerül műhelyéből. A labda ismét a marosvásárhelyi városháza térfelén pattog: ki kell állítaniuk a szobor felállításához szükséges engedélyeket, és meg kell hirdetniük a közbeszerzést, amelyen kiválasztják a szobrot elkészítő öntödét. A Bethlen-szobor felállításához ugyanakkor a kulturális minisztérium engedélyére is szükség van. Soós szerint amennyiben a város polgármestere és az engedélyek kibocsátásáért felelős városi főépítész jóindulattal kezelné a kérdést, akkor már év végén állhatna Marosvásárhely főterén Bethlen Gábor szobra. Ellenkező esetben jövő tavaszra várható a szobor felállítása.
Az új RMDSZ-frakció próbálja napirenden tartani a kérdést. Csiki Zsolt frakcióvezető lapunknak elmondta: az augusztus végi költségvetés-kiegészítésben egy 150 ezer lejes tétel is bekerült, amellyel a városháza kialakítja azoknak a szobroknak a helyszínét, amelyeket előzőleg megszavaztak, de eddig nem állítottak fel. A Bethlen Gábor-szobor mellett Sütő Andrásnak, az Erdélyi Iskola képviselőinek és Iuliu Hossu görög-katolikus püspöknek a szobra is erre vár. Megbízták a városrendezési bizottságban feladatot vállaló tanácsosokat, Furó Juditot – aki a marosszentgyörgyi polgármesteri hivatal urbanisztikai osztályának szakembere – és Mózes Leventét, hogy kövessék figyelemmel a szoborállítás menetét. „Azt akarjuk, hogy a városháza szakigazgatósága érezze, nem tűrjük az időhúzást, tudjuk, hogy milyen irat beszerzésére mennyi időt ír elő a törvényt, s ezt be fogjuk velük tartatni. Nem engedjük, hogy fölöslegesen pazarolják az időt, s nem feledkezünk meg az eddig már megszavazott szobrainkról” – ígérete Csiki Zsolt.
Életútja sporttörténet, nemzetközi tapasztalat és közösségi elköteleződés. A kolozsvári medencéktől az amerikai egyetemi bajnokságig, majd vissza Erdélybe: Baloga Istvánt vízilabdázóként, oktatóként és családapaként is a kitartás vezérli.
Szilveszter éjszakáján és az új év első napjaiban jóval fagypont alatti hőmérséklettel búcsúzik az óesztendő, és köszönt be az új esztendő. Hétvégére, illetve a jövő hét elejére azonban enyhül a hideg idő.
Karácsony előtt idén nem a szokásos takarítással foglalkoztunk, hanem egy különleges utazást választottunk: Malagát és Granadát fedeztük fel Andalúzia napsütötte vidékén. A mediterrán városok lenyűgöző erődítményei az első pillanattól magukkal ragadtak.
Harmincöt éve szolgál Marosszentgyörgyön, nemrég jelent meg a századik verseskötete, és december elején a prefektúra is kitüntette a közösségért végzett szolgálatáért. Baricz Lajos római katolikus plébánossal a szolgálatáról és az ünnepről beszélgettünk.
Lehet-e egyszerre fergeteges bulikat tartani és Jézus örömhírét hitelesen képviselni? Miklós Gyuri szerint nemcsak lehet, hanem kell is. A kolozsvári zenész és vallástanár a vele készült beszélgetés során hitről, zenéről, küldetésről és arról vall.
A gyulai Százéves Cukrászda korábban is megkerülhetetlen pontja volt a viharsarki városnak, az idén elnyert Magyarország Tortája cím pedig csak még több vendéget vonz a létesítménybe. Decemberi látogatásunkkor „belekóstolunk” az egykori kávéházi miliőbe.
Télies, hideg napok elé nézünk az esztendő utolsó hetében, éjszakánként mindenütt fagypont alá süllyed a hőmérő higanyszála. A nappalok sem lesznek sokkal enyhébbek, a csúcshőmérséklet többnyire alig haladja meg a fagypontot, napközben is hideg lesz.
A fiatal generáció nagy mértékben ki van szolgáltatva a közösségi oldalakon terjedő, a Ceaușescu diktatúrája, a totalitárius rendszerek iránti nosztalgiát és szélsőséges eszméket terjesztő tartalmaknak – derült ki nemrég egy elemzésből.
A karácsonyra készülődés jegyében az Erdélyi Napló Keskeny út című videós összeállítása keretében három lelkipásztor mesél arról, hogyan készülnek a híveik a karácsonyra.
Az újságíró sosem megy igazán szabadságra – legalábbis ezt szokták mondani nekem a barátaim, az ismerőseim, a családom. Mert valóban figyelek, látok, jegyzetelek, amikor utazom is. Valóban, mindig úgy alakul, hogy történeteket hozok haza.
szóljon hozzá!