
A kolozsvári táblabíróság megfellebbezhetetlen döntésével érvénytelenítette a korábban kimondott ítéletet, amely magyar helységnévtáblák kihelyezésére kötelezte a város polgármesteri hivatalát. Az ügy itt mégsem ér véget, új és régi szereplők szállnak harcba a kétnyelvűségért.
2015. február 14., 19:492015. február 14., 19:49
Miután érdemben nem tárgyalta az ügyet, a másodfokon eljáró táblabíróság azzal az érvvel zárta azt le, hogy a kétnyelvű táblákat jogi úton kérvényező European Committee Human Rights Hungarians Central Europe (Európai Bizottság Magyar Emberi Jogok Közép-Európa) elnevezésű alapítványnak külföldi, hollandiai kötődése miatt voltaképp nem lehet felperesi minősége. A per során egyébként a kolozsvári polgármesteri hivatal minden érvet igyekezett felhozni a magyar névtábla ellen, többek között a külügyminisztériumtól is véleményezést kért, a minisztérium a maga rendjén pedig azt bizonygatta, hogy a magyarországi román kisebbséghez képest a romániai magyar kisebbség helyzete milyen jó. A városvezetés részéről felhozott érvek közt szerepelt természetesen a sokat emlegetett 20 százalékos küszöb is, Kolozsváron pedig a lakosságnak mindössze a 15,27 százaléka magyar. A 2001/215-ös törvény ugyanakkor nem tiltja a 20 százaléknál alacsonyabb kisebbségi arányú településeken a többnyelvű táblák kihelyezését – az elsőfokú ítélet is erre hivatkozott –, ezért például Temesvár és Szászrégen bejáratainál magyarul is olvashatjuk a városnevet.
A jogerős ítélet mégsem jelenti az ügy végét. Röviddel az ítélet ismertetése után Kolozsváron bejegyezték a Minority Rights jogvédő egyesületet, és megalakult a Musai-Muszáj civil kezdeményező csoport. Azt tűzte ki céljául, hogy szembesíti a közvéleményt a Kolozsvár önkormányzata által vállalt multikulturalitás és a valóság kontrasztjával. Tervek szerint a Minority Rights előbb kétnyelvű táblák kihelyezésére szólítja fel a polgármesteri hivatalt, majd ha ezt elutasítják, újabb pert indítanak. Szőcs Izabella, a Hollandiában bejegyzett magyar emberi jogi szervezet jogi képviselője szerint az immár Kolozsváron bejegyzett egyesület törekvése végre célba érhet. „Másodfokon nem is tárgyalták a pert, hanem kijelentették: nincs jogunk pereskedni. Első fokon viszont megszületett a döntés, miszerint a magyar a közösségnek joga van a táblához, és reméljük, hogy a Kolozsváron bejegyzett egyesülettel szemben már nem lesz hasonló kifogás” – mondta el Szőcs Izabella. Azt is megtudtuk, hogy az interneten gyors népszerűségre szert tevő Musai-Muszáj elszánt fiatalok csoportja, akik vertikális, vezető nélküli közösségként határozzák meg magukat. Elnevezésül pedig a Kolozsváron románul és magyarul is gyakran használt, azonos hangzású kifejezést választották.
A tervezett perben a Minority Rights Egyesület töltené be a felperes pozícióját, a Musai-Muszáj pedig civilként segítené a szervezet munkáját, platformot biztosítana az akciókhoz, így június elejéig szeretnék elérni például, hogy legalább ezer polgár csatlakozzon felperesként az új perhez. „Magánemberekre és civilszervezetekre egyaránt vonatkozik, ezt a minőséget támogató felperesnek nevezik, és több szempontból is pozitív. A támogató felperest nem lehet bírósági költségekre kényszeríteni, vele szemben nincs döntés, de ugyanúgy felperesnek számít, és hasonló jogai vannak, viszont kevesebb a kötelezettsége, mint a fő felperesnek” – vázolta az elképzelést Szőcs Izabella. A szükséges formanyomtatványt ki lehet majd tölteni online módon is. A közelmúltban lezárt másodfokú peranyaghoz a holland–magyar alapítvány egyébként 2900 kolozsvári magyar támogató aláírását tudhatja maga mögött, ám ezt a táblabíróság nem vette figyelembe.
A Minority Rights Egyesület és a Musai-Muszáj csoport ugyanakkor arra kérte a politikai pártokat, hogy ne indítsanak eljárást a kolozsvári helységnévtáblák ügyében, bízzák továbbra is a civilekre az érdekképviseletet. „Az RMDSZ és az EMNP is bejelentette, hogy a maguk részéről pert akarnak indítani. Kérjük viszont, hogy ne tegyék, mert olyan helyzetbe juthatnánk, hogy lesz három külön per, amit a bíróság biztosan összekapcsolna. Ez esetben a három felperesnek mindenben meg kellene egyeznie, valamennyi dokumentumban, vesszőben, pontban és bekezdésben. Az elmúlt 25 év történései pedig nem azt jelzik, ez lehetséges vagy célravezető volna” – indokolta kérésüket a jogi képviselő.
Megkeresésünkre Horváth Anna, Kolozsvár RMDSZ-es alpolgármestere mindenekelőtt leszögezte: Kolozs megyei RMDSZ-es önkormányzati képviselőként, és nem alpolgármesterként nyilatkozik, mivel semmilyen módon nem tud és nem is akar azonosulni az önkormányzat és a polgármester álláspontjával. „A döntéseket ebben a kérdésben kizárólag a polgármester hozta meg. Mivel a táblabíróság az illetékességet kifogásolta, a megyei RMDSZ már a múlt héten fontolóra vette, hogy újabb pert kezdeményezzen. Teszi ezt a kolozsvári magyar közösség legitim önkormányzati szintű képviselőjeként, és annak a tanácshatározatnak a kezdeményezőjeként, amelyet a 2000-es évek elején elfogadtak ugyan, de soha nem hajtottak végre. Mivel az ügy civil szereplői arra kérték a pártokat, hogy ne indítsanak eljárást, találkozót kezdeményeztem az önkormányzati tanácsosok, az alapítvány képviselői és a civil kezdeményező csoport képviselőinek részvételével. Csakis közös álláspontot képviselve léphetünk tovább, és biztos vagyok benne, hogy ez kialakítható” – mondta Horváth Anna.
A másodfokon pert vesztő European Committee Human Rights Hungarians Central Europe a strasbourgi székhelyű Emberi Jogok Európai Bíróságán folytatja a pert, a Kolozsváron bejegyzett Minority Rights pedig itthon áll újabb perre készen Kolozsvárért Cluj-Napocával szemben.
Pár napig még kitart a csapadékos, hűvös időjárás, húsvétra azonban kellemesen meleg, napos idő várható, 20 fok körüli csúcshőmérséklettel.
A bárányhúsból készült étkek sok erdélyi család húsvéti ünnepi menüsorozatának elmaradhatatlan alkotóelemei: ilyen a bárányfejleves, töltött bárány, vagy a belsőségekből készülő bárányfasírt.
Táj, zene és belső képek találkoznak Rácz Magda munkáiban. A Székelyföldről indult alkotó évtizedeken át rajztanárként dolgozott, miközben festett, grafikákat készített és szőtt.
A drága energia, a méregdrága üzemanyag és az egyre erőteljesebb megélhetési nyomás korában egyre kevésbé látszik elvont brüsszeli jelszónak, buta és költséges hóbortnak a zöld átállás Erdélyben.
Mi a hasonlóság a román Szociáldemokrata Párt (PSD) ellenzékbe vonulással való fenyegetőzése és a bukaresti kormánynak az üzemanyag-drágulással szembeni hatékony fellépése között? Hát csak az, hogy nagy valószínűséggel egyik sem fog bekövetkezni.
Tóth László kézdivásárhelyi újságíró halk szavú ember: székely lévén akkor szólal meg, ha van mondanivalója. Úgy tűnik, ez kissé zavarja is, s ha nem kívánja verbálisan közkinccsé tenni gondolatait, azokat papírra veti.
Dr. Székely-Szentmiklósi István negyvenöt éve családorvos a Szilágyságban – pályája egyszerre jelent hivatást, alkalmazkodást és közösségi elköteleződést.
Feleségként biztosították a hátteret, ápolóként segítettek, fegyvert ragadva csatlakoztak a harcokhoz. Az 1848–49-es szabadságharc asszonyait a korabeli lapokból, a visszaemlékezésekből ismerhetjük. A Teleki Tékában kiállítással tisztelegnek előttük.
Az elmúlt napok kellemesen meleg tavaszias időjárását az előttünk álló egy hétben néhány fokos lehűlés váltja fel, a nappali csúcsértékek nem haladják meg a 11–13 fokot. Erőteljes felhőképződésre, elszórtan esőre, záporokra kell számítani.
Miközben Traian Băsescu volt államfő reálisnak tartja, hogy Irán beváltja fenyegetését, és megtámadja Romániát az amerikai katonai eszközök befogadása miatt, szakértők óvatosságra intenek a kérdésben.
szóljon hozzá!