
Mérai (kalotaszegi) díjazott pályamű 2020-ban
Fotó: Hagyományok Háza
A Hagyományok Háza és a Népművészeti Egyesületek Szövetsége idén is meghirdette országos pályázatát, amelyre külhoni jelentkezőket is várnak. A pályázat beadási határideje: 2025. december 1.
2025. november 14., 14:302025. november 14., 14:30
2025. november 14., 14:352025. november 14., 14:35
A XVIII. Élő népművészet országos pályázat célja, hogy bemutatkozási lehetőséget nyújtson a legszínvonalasabb kortárs népi kézműves alkotások számára, amelyek a népművészet értékeit a XXI. századi életformához kapcsolják. Az ötévente megrendezett kiállítássorozat a Kárpát-medence legjelentősebb népművészeti seregszemléje.
Az alkotásokat a legközelebbi régiós központokban lehet leadni, ahol a formai követelményeknek megfelelő pályázatokat szakmai zsűri értékeli. A legkiemelkedőbb munkákat először a régiós kiállításokon mutatják be, majd a legjobbnak ítélt tárgyakból nyílik az országos kiállítás a Néprajzi Múzeumban 2026. október 1-jén, és a gyűjtemény 2027 márciusáig várja a látogatókat.
Minden szakágban a kimagasló teljesítményt nyújtó alkotók megkapják a Gránátalma-díjat, amely rangos elismerésnek számít és pénzjutalommal is jár.
Az idei kiállítás tematikája a közösségi alkotásra és az együttműködésre helyezi a hangsúlyt. Olyan egyedi, illetve funkcionálisan összetartozó tárgyegyütteseket is várnak, amelyek több alkotó közös művei.
Fotó: Hagyományok Háza
A pályázat nyitott minden olyan alkotó számára, aki a népi kézművesség alábbi ágaiban tevékenykedik: történeti és paraszti hímzés, csipke, kékfestés, viselet, szőttes, nemez, lábbeli-készítés, népi ékszerkészítés, faművesség, csont- és szarufaragás, bútorkészítés, bútorfestés, kovácsmesterség, késes mesterség, fazekasság, kályhásság, bőrművesség, valamint szalma-, csuhé-, gyékény-, káka- és vesszőfonás, mézeskalács-, hímes tojás- és gyermekjáték-készítés.
Az idei pályázat iránt nagy az érdeklődés: eddig 135 alkotó nyújtotta be pályázati anyagát, továbbiakat is várnak. Külhonból a legtöbb beadvány Erdélyből érkezett.
Fotó: Hagyományok Háza
A kezdeti célkitűzés a népi díszítőművészet hagyományainak ápolása, alkalmazása és továbbfejlesztése volt.
A pályázat lehetőséget biztosított a szövetkezeti rendszeren kívüli alkotók számára is, akik így a hivatalos megmérettetésen mutathatták be munkáikat.
A korabeli koncepció lényege az volt, hogy a hagyományos tárgykultúra elemeinek újraértelmezésével ösztönözzék olyan használati tárgyak megalkotását, amelyek kortárs környezetben is használhatók maradnak.
További információ és jelentkezés:
https://onk.hagyomanyokhaza.hu
https://hagyomanyokhaza.hu/hu/program/xviii-elo-nepmuveszet-regios-esemenyei
A tárgyakat Erdélyben az Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány regionális irodái fogadják. További információk: +40 756 721 465, laszlo.eszter@ehh.ro
Tárgybeadás helye, címe és időpontja: Erdélyi Hagyományok Háza sepsiszentgyörgyi, csíkszeredai, székelyudvarhelyi, marosvásárhelyi, kolozsvári és nagyváradi irodái székhelyén (https://ehh.ro/kapcsolat/) Htáridő: 2026.01.20.
Kiállításmegnyitó időpontja: 2026. március 21.
Kiállítás helyszíne: Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány | 400098 Kolozsvár, Főtér 29.

A három éve megalakult Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány elégedetten tekinthet vissza az elmúlt évre. Terveit a nehezebb körülmények között is maradéktalanul teljesítette. A részletekről Kelemen László, az Alapítvány elnöke számol be.
,,Ez egy következmények nélküli ország, ahol mindent ellopnak” – mondogatta az utóbbi időben szomszédom magyarországi unokatestvére, akiről utólag kiderült, hogy jobban él, mint sokan közülünk Erdélyben.
Temesvár mellett feltárt avar lovas harcos sírok újraírhatják a térség avar múltjáról alkotott eddigi ismereteket. A leletek szerint az avar elit nemcsak jelen volt a Bánságban, hanem katonai és gazdasági ellenőrzést is gyakorolhatott.
A következő három napban a néphagyományból ismert fagyosszentek idén nem hozzák „igazi formájukat”: a meteorológiai előrejelzések szerint Erdély legnagyobb részén nem kell fagyra számítani.
Egy japán kisváros művelődési házában erdélyi ételek főnek: tyúkhúsleves, pörkölt, töltött káposzta kerül az asztalra, a falakon kalotaszegi minták, a konyhában pedig egy olyan ember dolgozik, aki mindezt nem tanulta, hanem hozta magával.
Az e heti fejlemények ismét csak bizonyították, hogy nincs olyan súlyos válsághelyzet Romániában, amelyet a politikai osztály ne lenne képes tovább fokozni.
Bár csütörtökön többfelé alakultak ki záporok Erdélyben, a gazdák többsége hiába várt a tartós, kiadós csapadékot. A meteorológiai előrejelzések szerint azonban a hétvégén többfelé megérkezhet az eső.
Erőltetett menetben látott neki a bukaresti kormány a védelmi képességek fejlesztését szolgáló európai SAFE-program végrehajtásának, amelynek keretében közel 17 milliárd euró áll Románia rendelkezésére.
Lépésről lépésre Isten igéjének a fényében próbál előre haladni a megalakulásának 30. évfordulóját idén ünneplő Szatmárnémeti-Szigetlankai Református Egyházközség, amelyben Rácz Ervin Lajos lelkipásztor szerint megpróbálják összehangolni a generációkat.
Fontos mérföldkőhöz érkezett az apahidai református közösség templomépítése: a Krónika munkatársainak jelenlétében időkapszulát helyeztek el az épülő torony egyik szegletében.
Erdélyben még rétegjelenség a gombatermesztés, de egyre többen látnak benne lehetőséget. A székelyföldi Márton Zoltán gourmet-gombákat termeszt, hírportálunknak arról beszélt, hogyan működik a termesztés, mivel érdemes kezdeni, és meg lehet-e élni belőle.
szóljon hozzá!