
Fotó: MTI
A papírforma szerint alakult a romániai elnökválasztás első fordulója: Victor Ponta, a Szociáldemokrata Párt (PSD) és Klaus Johannis, a Keresztény-Liberális Szövetség (ACL) jelöltje került a második fordulóba. A két magyar jelölt közül Kelemen Hunor 3,47 százalékot, Szilágyi Zsolt pedig 0,56 százaléknyi voksot kapott. Utóbbi és a néppárt elnöke, Toró T. Tibor benyújtotta lemondását.
2014. november 08., 10:182014. november 08., 10:18
A várakozásoknak megfelelően 40,44 százalékkal Victor Ponta, a PSD elnöke nyerte a november 2-án megtartott államelnökválasztás első fordulóját, és a 30,37 százalékig jutó Klaus Johannissal, az ACL jelöltjével mérkőzik meg a november 16-i második fordulóban. Harmadik helyen Călin Popescu-Tăriceanu végzett 5,36 százalékkal, a további sorrend: Elena Udrea 5,20, Monica Macovei 4,44, Dan Diaconescu 4,03, Corneliu Vadim Tudor 3,68 és Teodor Meleşcanu 1,09 százalék.
A részvételi arány egy százalékponttal volt kisebb, mint öt évvel ezelőtt, azaz 53,16 százalék. Az előző ciklusok trendjéhez hasonlóan ezúttal is a déli megyékben volt a legmagasabb a részvételi arány – Olt (58,22), Teleorman (57,16), Prahova 56,44) – és Erdélyben a legalacsonyabb: Szatmár 42,82, Kovászna 43,12, Máramaros 43,37, Hargita 44,07. A Központi Választási Iroda (BEC) adatai szerint 162 ezren voksoltak külföldön.
Moldva, Olténia vörös, Erdély jobboldali
Nem okozott meglepetést a második fordulóba került bal- és jobboldali jelölt támogatottságának területi megoszlása sem. Az elmúlt 25 év trendje folytatódik: a déli és a moldvai megyék – Bukarest kivételével – a Szociáldemokrata Párt elnökére, Victor Pontára szavaztak. Ha Olt, Buzău vagy Mehedinţi megyén múlna, Victor Ponta már az első fordulóban győzött volna, hiszen a voksok több mint ötven százalékát gyűjtötték be az első körben. Ponta támogatottsága a többi Kárpátokon túli megyében is meghaladta a 40 százalékot. Egyedül Konstanca megyében alakult ki élesebb verseny: Ponta 33 és Johannis 30 százalékot kapott. Két dél-erdélyi megye, Hunyad és Krassó-Szörény osztozik a Kárpátokon túli eredményeken: itt Ponta 40 százalék fölötti hozományával maga mögé szorította Klaus Johannist. A többi erdélyi megyében viszont a nagyszebeni polgármester vezet: legtöbb szavazatot Szeben megyében (69,87%) kapott, a legszorosabb verseny Máramarosban alakult ki: mindkét jelölt 36 százalékot kapott.
Gyenge magyar eredmények
Az idei elnökválasztás magyar szempontból legfontosabb tanulsága, hogy két magyar jelölt versenye sem tudta mozgósítani a magyar szavazókat: a szavazókedv több százalékponttal is elmaradt az országos és az erdélyi románság átlagától. Becslések szerint a voksolást választó erdélyi magyarok közel egynegyede már az első fordulóban román jelöltre szavazott. A 6,5 százaléknyi erdélyi magyarság országos választási részesedése alig haladja meg a 4 százalékot. A 3,5 százalékos eredményével Kelemen Hunor sem szerepelt túl fényesen: a szövetség elégedettségét inkább az táplálja, hogy a néppárt a várakozások alatt teljesített: a közel 220 ezer támogató aláírásnak mindössze egynegyedét, 53 ezret tudott voksra váltani az RMDSZ-re leadott 330 ezer szavazattal szemben. Változatlan tehát a 2012 decemberi parlamenti választásokon elért 85-15 százalékos arány. Toró T. Tibor pártelnök és Szilágyi Zsolt alelnök kolozsvári sajtóértekezleten jelentette be lemondását, a november 8-i marosvásárhelyi elnökségi ülés feladata lesz a választási eredmények elemzése, és a szükséges korrekciók meghozatala a párt életében.
Ki kit támogat?
A második fordulóra való felkészülés már a választás másnapján elkezdődött. Az RMDSZ lapzárta után döntött arról, melyik jelöltet támogatja a továbbiakban. Magyar politológusok szerint e döntésétől függetlenül a magyar szavazók többsége nagy valószínűséggel a jobboldal jelöltjére, Klaus Johannisra szavaz. Egyelőre a néppárt sem hozta nyilvánosságra, kit támogat, illetve támogat-e valakit a második fordulóban. Erről is a hétvégi elnökségi ülésen döntenek.
A második forduló egyelőre nyitott, szakemberek szerint Victor Pontának ugyan több esélye van a nyerésre, de Klaus Johannis csapata is behozhatja az első fordulóban regisztrált 10 százalékos hátrányt. A jobboldal abban reménykedik, hogy a második fordulóban nem ismétlődik meg a külföldi szavazóhelyiségek körüli botrány, amikor több tízezer román állampolgár nem tudta leadni szavazatát.
Pár napig még kitart a csapadékos, hűvös időjárás, húsvétra azonban kellemesen meleg, napos idő várható, 20 fok körüli csúcshőmérséklettel.
A bárányhúsból készült étkek sok erdélyi család húsvéti ünnepi menüsorozatának elmaradhatatlan alkotóelemei: ilyen a bárányfejleves, töltött bárány, vagy a belsőségekből készülő bárányfasírt.
Táj, zene és belső képek találkoznak Rácz Magda munkáiban. A Székelyföldről indult alkotó évtizedeken át rajztanárként dolgozott, miközben festett, grafikákat készített és szőtt.
A drága energia, a méregdrága üzemanyag és az egyre erőteljesebb megélhetési nyomás korában egyre kevésbé látszik elvont brüsszeli jelszónak, buta és költséges hóbortnak a zöld átállás Erdélyben.
Mi a hasonlóság a román Szociáldemokrata Párt (PSD) ellenzékbe vonulással való fenyegetőzése és a bukaresti kormánynak az üzemanyag-drágulással szembeni hatékony fellépése között? Hát csak az, hogy nagy valószínűséggel egyik sem fog bekövetkezni.
Tóth László kézdivásárhelyi újságíró halk szavú ember: székely lévén akkor szólal meg, ha van mondanivalója. Úgy tűnik, ez kissé zavarja is, s ha nem kívánja verbálisan közkinccsé tenni gondolatait, azokat papírra veti.
Dr. Székely-Szentmiklósi István negyvenöt éve családorvos a Szilágyságban – pályája egyszerre jelent hivatást, alkalmazkodást és közösségi elköteleződést.
Feleségként biztosították a hátteret, ápolóként segítettek, fegyvert ragadva csatlakoztak a harcokhoz. Az 1848–49-es szabadságharc asszonyait a korabeli lapokból, a visszaemlékezésekből ismerhetjük. A Teleki Tékában kiállítással tisztelegnek előttük.
Az elmúlt napok kellemesen meleg tavaszias időjárását az előttünk álló egy hétben néhány fokos lehűlés váltja fel, a nappali csúcsértékek nem haladják meg a 11–13 fokot. Erőteljes felhőképződésre, elszórtan esőre, záporokra kell számítani.
Miközben Traian Băsescu volt államfő reálisnak tartja, hogy Irán beváltja fenyegetését, és megtámadja Romániát az amerikai katonai eszközök befogadása miatt, szakértők óvatosságra intenek a kérdésben.
szóljon hozzá!