
Az egykori honvédkaszárnya helyén működik immár 32 éve az Erdélyi Gyülekezetnek helyet adó Reménység Szigete Budapesten
Fotó: Facebook/Erdélyi Gyülekezet
A Budapesten működő Erdélyi Gyülekezet meghívására több százan érkeztek a Magyarországon élő erdélyi magyarok találkozójára az elmúlt hétvégén. A nap kulturális témája a 450 éve elhunyt Heltai Gáspár erdélyi reformátor élete és munkássága volt. Az 1990-ben létrejött Erdélyi Gyülekezet rendszeresen szervez találkozókat a Magyarországon letelepedett erdélyiek számára.
2024. április 18., 15:452024. április 18., 15:45
2024. április 19., 07:262024. április 19., 07:26
Az Erdélyi Gyülekezet gyökerei az 1980-as évek erdélyi menekülthullámához kapcsolódik. Az erdélyi menekülteket szervezett formában először Németh Géza „féllegális” református lelkész és odaadó munkatársi gárdája kezdi el segíteni: előbb egy kicsiny alagsori helyiségben Budapesten, a Moszkva tér melletti Csaba utcában, majd
Bogdán Szabolcs János református püspök igehirdetése a mustármag példázatáról szólt
Fotó: Facebook/Erdélyi Gyülekezet
Az 1990-es politikai változások következtében lassan okafogyottá válik a menekültmisszió. De vannak olyanok, akik ragaszkodnak a drámai időkben kialakult közösséghez, mert ott egyszerre találnak rá a keresztény hit erejére, vigasztalására és a sorstársakra, a megszokott otthoni arcokra, szavakra és szokásokra. Így születik meg 1990-ben jogilag is önálló alanyként az Erdélyi Gyülekezet, amely 1992-ben költözik mai helyére, Budapest X. kerületébe, az Örs vezér tere közelébe: a Honvédség két év óta üresen álló laktanyáját átadja az egyháznak, és így jön létre 1992. június 6-án a Reménység Szigete, amely azóta számos fejlesztésen, bővítésen esett át.
A ,,sziget” az utóbbi 32 évben rendszeres istentiszteletek, a gyülekezeti élet helyszínei, ahova meghívnak erdélyi politikusokat, közéleti személyiségeket is. Az idei esztendő eddigi legnagyobb lélegzetű rendezvényére április 14-én, vasárnap került sor a Reménység szigetén, ekkor szervezték meg a Magyarországon Élő Erdélyi Magyarok Találkozóját.
A találkozóra Magyarország minden részéből érkeztek erdélyiek
Fotó: Facebook/Erdélyi Gyülekezet
A Budapestről és Magyarország más régióiból is érkező erdélyiek számára Bogdán Szabolcs János református püspök igehirdetésének alapja a mustármag példázata volt Máté evangéliuma alapján: „Hasonló a mennyek országa a mustármaghoz, amelyet fog az ember, és elvet a szántóföldjébe. Ez kisebb ugyan minden magnál, de amikor felnő, nagyobb minden veteménynél, és fává lesz, úgyhogy eljönnek az égi madarak, és fészket raknak ágai között.” (Mt 13,31-32)
Minden magban ott van az élet ajándéka, a magvető pedig Isten munkatársa. A növekedést Isten adja, a Krisztus-követő ember feladata pedig az, hogy a misszióban Isten munkatársa legyen.
tájékoztatott az eseményről Sárréti Anita sajtóreferens.
A Labdarózsa Népdalkör és Citerazenekar adott elő erdélyi népdalokat
Fotó: Facebook/Erdélyi Gyülekezet
Az istentisztelet végén Erdődi István, a gyülekezet főgondnoka hivatalosan is megnyitotta a találkozót, kiemelve, hogy az esemény az Erdélyi Gyülekezet közösségi életének nemes és szép hagyománya.
A templomból való kivonulás után a szabadtéri nagyszínpadon a Labdarózsa Népdalkör és Citerazenekar adott elő néhány erdélyi népdalt, majd a jó ebédhez jó nóta szólt, Kovács Sándor tárogatóművész és barátja jóvoltából.
A találkozó kulturális témája Heltai Gáspár, erdélyi reformátor élete és munkássága volt, akiről Dr. Szabó András irodalomtörténész, a Károli Gáspár Református Egyetem professor emeritusa tartott hangulatos ismeretterjesztő előadást. Az érdeklődők megtudhatták, hogy Heltai születésekor Kolozsvárott a szászok éltek többségben, ám a szász származású reformátornak már gyermekkorában lehetősége nyílt arra, hogy anyanyelvi szinten megtanulhasson magyarul.
Fotó: Facebook/Erdélyi Gyülekezet
Száz fabula című könyve a protestáns iskolákban sokáig tananyag volt, melyből néhány fabulát Gregor Bernadett, Jászai Mari-díjas színművésznő, Magyarország érdemes művésze és Jánosi Dávid, színművész előadásában hallgathatott meg a népes közönség.
Zárszavában a házigazda, Dr. Fazekas István, az Erdélyi Gyülekezet vezető lelkésze arról beszélt, hogy nekünk, magyaroknak, a legfontosabb útjelzőnk csakis Isten igéje lehet, s látnunk kell azt, hogy Isten akaratából lettünk magyarrá, és Istennek az az egyik szándéka velünk, hogy mi, magyarok egymás ajándékai legyünk. A lélekben is felemelő találkozó ökumenikus áhítattal ért véget.
Az ünnepi műsor közönsége az udvaron felszerelt színpad körül
Fotó: Facebook/Erdélyi Gyülekezet
,,Ez egy következmények nélküli ország, ahol mindent ellopnak” – mondogatta az utóbbi időben szomszédom magyarországi unokatestvére, akiről utólag kiderült, hogy jobban él, mint sokan közülünk Erdélyben.
Temesvár mellett feltárt avar lovas harcos sírok újraírhatják a térség avar múltjáról alkotott eddigi ismereteket. A leletek szerint az avar elit nemcsak jelen volt a Bánságban, hanem katonai és gazdasági ellenőrzést is gyakorolhatott.
A következő három napban a néphagyományból ismert fagyosszentek idén nem hozzák „igazi formájukat”: a meteorológiai előrejelzések szerint Erdély legnagyobb részén nem kell fagyra számítani.
Egy japán kisváros művelődési házában erdélyi ételek főnek: tyúkhúsleves, pörkölt, töltött káposzta kerül az asztalra, a falakon kalotaszegi minták, a konyhában pedig egy olyan ember dolgozik, aki mindezt nem tanulta, hanem hozta magával.
Az e heti fejlemények ismét csak bizonyították, hogy nincs olyan súlyos válsághelyzet Romániában, amelyet a politikai osztály ne lenne képes tovább fokozni.
Bár csütörtökön többfelé alakultak ki záporok Erdélyben, a gazdák többsége hiába várt a tartós, kiadós csapadékot. A meteorológiai előrejelzések szerint azonban a hétvégén többfelé megérkezhet az eső.
Erőltetett menetben látott neki a bukaresti kormány a védelmi képességek fejlesztését szolgáló európai SAFE-program végrehajtásának, amelynek keretében közel 17 milliárd euró áll Románia rendelkezésére.
Lépésről lépésre Isten igéjének a fényében próbál előre haladni a megalakulásának 30. évfordulóját idén ünneplő Szatmárnémeti-Szigetlankai Református Egyházközség, amelyben Rácz Ervin Lajos lelkipásztor szerint megpróbálják összehangolni a generációkat.
Fontos mérföldkőhöz érkezett az apahidai református közösség templomépítése: a Krónika munkatársainak jelenlétében időkapszulát helyeztek el az épülő torony egyik szegletében.
Erdélyben még rétegjelenség a gombatermesztés, de egyre többen látnak benne lehetőséget. A székelyföldi Márton Zoltán gourmet-gombákat termeszt, hírportálunknak arról beszélt, hogyan működik a termesztés, mivel érdemes kezdeni, és meg lehet-e élni belőle.
szóljon hozzá!