
Az egykori honvédkaszárnya helyén működik immár 32 éve az Erdélyi Gyülekezetnek helyet adó Reménység Szigete Budapesten
Fotó: Facebook/Erdélyi Gyülekezet
A Budapesten működő Erdélyi Gyülekezet meghívására több százan érkeztek a Magyarországon élő erdélyi magyarok találkozójára az elmúlt hétvégén. A nap kulturális témája a 450 éve elhunyt Heltai Gáspár erdélyi reformátor élete és munkássága volt. Az 1990-ben létrejött Erdélyi Gyülekezet rendszeresen szervez találkozókat a Magyarországon letelepedett erdélyiek számára.
2024. április 18., 15:452024. április 18., 15:45
2024. április 19., 07:262024. április 19., 07:26
Az Erdélyi Gyülekezet gyökerei az 1980-as évek erdélyi menekülthullámához kapcsolódik. Az erdélyi menekülteket szervezett formában először Németh Géza „féllegális” református lelkész és odaadó munkatársi gárdája kezdi el segíteni: előbb egy kicsiny alagsori helyiségben Budapesten, a Moszkva tér melletti Csaba utcában, majd
Bogdán Szabolcs János református püspök igehirdetése a mustármag példázatáról szólt
Fotó: Facebook/Erdélyi Gyülekezet
Az 1990-es politikai változások következtében lassan okafogyottá válik a menekültmisszió. De vannak olyanok, akik ragaszkodnak a drámai időkben kialakult közösséghez, mert ott egyszerre találnak rá a keresztény hit erejére, vigasztalására és a sorstársakra, a megszokott otthoni arcokra, szavakra és szokásokra. Így születik meg 1990-ben jogilag is önálló alanyként az Erdélyi Gyülekezet, amely 1992-ben költözik mai helyére, Budapest X. kerületébe, az Örs vezér tere közelébe: a Honvédség két év óta üresen álló laktanyáját átadja az egyháznak, és így jön létre 1992. június 6-án a Reménység Szigete, amely azóta számos fejlesztésen, bővítésen esett át.
A ,,sziget” az utóbbi 32 évben rendszeres istentiszteletek, a gyülekezeti élet helyszínei, ahova meghívnak erdélyi politikusokat, közéleti személyiségeket is. Az idei esztendő eddigi legnagyobb lélegzetű rendezvényére április 14-én, vasárnap került sor a Reménység szigetén, ekkor szervezték meg a Magyarországon Élő Erdélyi Magyarok Találkozóját.
A találkozóra Magyarország minden részéből érkeztek erdélyiek
Fotó: Facebook/Erdélyi Gyülekezet
A Budapestről és Magyarország más régióiból is érkező erdélyiek számára Bogdán Szabolcs János református püspök igehirdetésének alapja a mustármag példázata volt Máté evangéliuma alapján: „Hasonló a mennyek országa a mustármaghoz, amelyet fog az ember, és elvet a szántóföldjébe. Ez kisebb ugyan minden magnál, de amikor felnő, nagyobb minden veteménynél, és fává lesz, úgyhogy eljönnek az égi madarak, és fészket raknak ágai között.” (Mt 13,31-32)
Minden magban ott van az élet ajándéka, a magvető pedig Isten munkatársa. A növekedést Isten adja, a Krisztus-követő ember feladata pedig az, hogy a misszióban Isten munkatársa legyen.
tájékoztatott az eseményről Sárréti Anita sajtóreferens.
A Labdarózsa Népdalkör és Citerazenekar adott elő erdélyi népdalokat
Fotó: Facebook/Erdélyi Gyülekezet
Az istentisztelet végén Erdődi István, a gyülekezet főgondnoka hivatalosan is megnyitotta a találkozót, kiemelve, hogy az esemény az Erdélyi Gyülekezet közösségi életének nemes és szép hagyománya.
A templomból való kivonulás után a szabadtéri nagyszínpadon a Labdarózsa Népdalkör és Citerazenekar adott elő néhány erdélyi népdalt, majd a jó ebédhez jó nóta szólt, Kovács Sándor tárogatóművész és barátja jóvoltából.
A találkozó kulturális témája Heltai Gáspár, erdélyi reformátor élete és munkássága volt, akiről Dr. Szabó András irodalomtörténész, a Károli Gáspár Református Egyetem professor emeritusa tartott hangulatos ismeretterjesztő előadást. Az érdeklődők megtudhatták, hogy Heltai születésekor Kolozsvárott a szászok éltek többségben, ám a szász származású reformátornak már gyermekkorában lehetősége nyílt arra, hogy anyanyelvi szinten megtanulhasson magyarul.
Fotó: Facebook/Erdélyi Gyülekezet
Száz fabula című könyve a protestáns iskolákban sokáig tananyag volt, melyből néhány fabulát Gregor Bernadett, Jászai Mari-díjas színművésznő, Magyarország érdemes művésze és Jánosi Dávid, színművész előadásában hallgathatott meg a népes közönség.
Zárszavában a házigazda, Dr. Fazekas István, az Erdélyi Gyülekezet vezető lelkésze arról beszélt, hogy nekünk, magyaroknak, a legfontosabb útjelzőnk csakis Isten igéje lehet, s látnunk kell azt, hogy Isten akaratából lettünk magyarrá, és Istennek az az egyik szándéka velünk, hogy mi, magyarok egymás ajándékai legyünk. A lélekben is felemelő találkozó ökumenikus áhítattal ért véget.
Az ünnepi műsor közönsége az udvaron felszerelt színpad körül
Fotó: Facebook/Erdélyi Gyülekezet
Balázs Ferenc (1901–1937), a kiemelkedő unitárius lelkész, költő, író, faluszervező szellemi örökségére összpontosít 2026-ban a Magyar Unitárius Egyház. Kovács István püspök megkeresésünkre Balázs Ferenc szerteágazó tevékenységéről beszélt.
Az Alföldön ügyes kezű mesteremberek is készítették, Erdélyben tamburaként emlegették, Kodály a szegények hangszerének nevezte. Ma virágkorát éli: hungarikum lett, és egyre többen veszik kézbe. Gyermek- és ifjúsági citeratalálkozón jártunk Maros megyében.
A börtönlelkészi szolgálat láthatatlan, mégis létfontosságú terület a lelkipásztori munkában. Szabó-Salánki Tibor református lelkipásztor a szamosújvári és besztercei börtönökben vigaszt, reményt és Isten igéjét viszi a rabok számára.
„Reformátusnak kell maradnunk, a Szentírásra és hitvallásainkra építve” – vallja Kolumbán Vilmos József erdélyi református püspök. Interjúnkban Kolumbán Vilmos József a Református Egyházak Világközössége progresszív teológiai irányáról is beszélt.
Legyen szó képzőművészetről vagy irodalomról, műveiben visszaköszönnek a természettel összhangban élő faluközösségbe kapaszkodó gyökerek, az irányt mutató népi bölcsességek, a sallangok nélküli kifejezések, a deportálást túlélők közösségi traumája.
A rövid ideig tartó hideghullámot követően szerdától ismét enyhe, csapadékban gazdag időjárás várható, a nappali csúcshőmérséklet elérheti a 10 fokot. Melegfronti hatásokra kell számítani.
Kutyaszorítóba kerültek a négypárti bukaresti kormánykoalíciót alkotó politikai alakulatok, köztük is kiemelten az RMDSZ: úgy kell elszámolniuk a felháborodott polgárok előtt a népszerűtlen intézkedésekért, hogy a döntést közösen hozták meg.
Házi készítésű hústermékek és pálinkák versenyét szervezi immár negyedik éve egy lelkes fiatalokból álló csapat a Kolozsvártól mintegy húsz kilométerre fekvő Tordaszentlászlón. A többség számára a rendezvény remek gasztronómiai alkalomnak számít.
A reformáció genfi emlékművétől kőhajításnyira fekvő gyülekezeti házban ma is hangzik a magyar ige. A svájci városban Dániel Levente erdélyi ösztöndíjasként szolgál, amely a magyar diaszpóra számára egyszerre lelki otthon, kulturális kapaszkod&oac
Csütörtök délután nyílt meg az Apáczai 400 című képzőművészeti kiállítás a kolozsvári Apáczai Csere János Elméleti Líceum dísztermében. A tárlat Apáczai Csere János sokoldalú szellemi öröksége előtt tiszteleg, kort&am
szóljon hozzá!