
Erdélyben nagy az igény a pályázatírással kapcsolatos konferenciák iránt
Fotó: Hagyományok Háza
A Hagyományok Háza és a marosvásárhelyi Világló Egyesület szervezésében nagy pályázatos konferenciát tartottak november 10-én, Székely-Sóvidék fővárosában. A szimpóziumon a népi kultúra területén működő civil szervezetek képviselői személyesen találkozhattak a pályáztatók vezetőivel. A jeles eseményt Tóth János, a Hagyományok Háza szakembere értékelte.
2018. november 15., 20:212018. november 15., 20:21
2018. november 15., 20:272018. november 15., 20:27
„A nagypályázatos konferencia iránt jelentős volt az érdeklődés Erdélyben. Nem véletlen, mivel az esemény segítséget nyújtott a pályázóknak abban, hogy értesüljenek a területet érintő, jövőbeni pályázati tervekről, segítséget kapjanak a jobb pályázatok elkészítéséhez és a problémamentes elszámoláshoz. A plenáris előadásokon az előadók hangsúlyozták, hogy a népi kultúra külhoni közösségei számára is fontos források nyíltak meg működésükhöz, terveik megvalósításához. A tanácskozás szakemberei ezeket a lehetőségeket foglalták össze részletesen.
A száztíz erdélyi civil szervezetből delegált mintegy kétszázhatvan fős hallgatóság erősen szóródott, a résztvevők palettája a kis létszámú közösségektől a jelentősebb ernyőszervezetekig terjedt. Nyilvánvalóvá vált, hogy a kisebb szervezeteknek pályázat-figyelő apparátusuk is hiányzik, és még nagyobb rutint kell szerezniük a pályázatok írása, elszámolása területén. A nagyobb szervezetek már jártassággal rendelkeznek, s tapasztalataikat – megkeresésük esetén – gyakran meg is tudják osztani az említett kisebb közösségekkel.
A legnagyobb érdeklődés az elmúlt évben nyílt új forrás, a Csoóri Sándor Alap iránt nyilvánult meg, a tavalyi meghívásos rendszerben nagyon sok szervezet kapott belőle támogatást, idén viszont a közösségek már élhettek a pályázat lehetőségével. Az előbb említett rutin hiánya miatt tapasztalhattuk viszont, hogy jóllehet, a pályázati összegek növekedtek, a pályázók száma azonban csökkent. Így az e találkozón szerzett információk egyben a pályázók bátorítására is szolgálhattak.
A délutáni workshopon a Csoóri Sándor Alapról és a Nemzeti Tehetség Programról, a Nemzeti Kulturális Alap, és a Bethlen Gábor Alap adta lehetőségekről, gyakorlati tudnivalókról tartottunk konzultációt. A rotációs rendszerben szervezett műhelymunkán minden résztvevő megfordult. Elsősorban a pályázati elszámolásokról hangzottak el kérdések, ez abból adódott, hogy a két országnak – a szervezetekre vonatkozó – pénzügyi szabályozása eltérő, s már a fogalmak értelmezése sem egységes. Az érdeklődők részletes tájékoztatást kaptak a csatolandó dokumentumokról, az elszámolások bizonylatairól.
Az egynapos tanácskozást nagyon hasznosnak tartom, s reményeim szerint közvetlen eredményei már a jövő évi pályázatoknál mutatkozhatnak.”
A konferencia részletes programja a www.hagyomanyokhaza.hu honlapon érhető el.
Életútja sporttörténet, nemzetközi tapasztalat és közösségi elköteleződés. A kolozsvári medencéktől az amerikai egyetemi bajnokságig, majd vissza Erdélybe: Baloga Istvánt vízilabdázóként, oktatóként és családapaként is a kitartás vezérli.
Szilveszter éjszakáján és az új év első napjaiban jóval fagypont alatti hőmérséklettel búcsúzik az óesztendő, és köszönt be az új esztendő. Hétvégére, illetve a jövő hét elejére azonban enyhül a hideg idő.
Karácsony előtt idén nem a szokásos takarítással foglalkoztunk, hanem egy különleges utazást választottunk: Malagát és Granadát fedeztük fel Andalúzia napsütötte vidékén. A mediterrán városok lenyűgöző erődítményei az első pillanattól magukkal ragadtak.
Harmincöt éve szolgál Marosszentgyörgyön, nemrég jelent meg a századik verseskötete, és december elején a prefektúra is kitüntette a közösségért végzett szolgálatáért. Baricz Lajos római katolikus plébánossal a szolgálatáról és az ünnepről beszélgettünk.
Lehet-e egyszerre fergeteges bulikat tartani és Jézus örömhírét hitelesen képviselni? Miklós Gyuri szerint nemcsak lehet, hanem kell is. A kolozsvári zenész és vallástanár a vele készült beszélgetés során hitről, zenéről, küldetésről és arról vall.
A gyulai Százéves Cukrászda korábban is megkerülhetetlen pontja volt a viharsarki városnak, az idén elnyert Magyarország Tortája cím pedig csak még több vendéget vonz a létesítménybe. Decemberi látogatásunkkor „belekóstolunk” az egykori kávéházi miliőbe.
Télies, hideg napok elé nézünk az esztendő utolsó hetében, éjszakánként mindenütt fagypont alá süllyed a hőmérő higanyszála. A nappalok sem lesznek sokkal enyhébbek, a csúcshőmérséklet többnyire alig haladja meg a fagypontot, napközben is hideg lesz.
A fiatal generáció nagy mértékben ki van szolgáltatva a közösségi oldalakon terjedő, a Ceaușescu diktatúrája, a totalitárius rendszerek iránti nosztalgiát és szélsőséges eszméket terjesztő tartalmaknak – derült ki nemrég egy elemzésből.
A karácsonyra készülődés jegyében az Erdélyi Napló Keskeny út című videós összeállítása keretében három lelkipásztor mesél arról, hogyan készülnek a híveik a karácsonyra.
Az újságíró sosem megy igazán szabadságra – legalábbis ezt szokták mondani nekem a barátaim, az ismerőseim, a családom. Mert valóban figyelek, látok, jegyzetelek, amikor utazom is. Valóban, mindig úgy alakul, hogy történeteket hozok haza.
szóljon hozzá!