Telt házas gálaműsorral ünnepelték Budapesten az Andrássy úti dalszínház megnyitásának 140 éves jubileumát
Fotó: Nagy Attila / Magyar Állami Operaház
A Magyar Állami Operaház együtteseinek fellépéseivel, valamint Novák Irén, a Kulturális és Innovációs minisztérium helyettes államtitkára, Nicolas Payne, az Opera Európa alapító igazgatója és dr. Ókovács Szilveszter, az Opera főigazgatójának ünnepi beszédeivel keretezve emlékezett meg Budapesten az Andrássy úti dalszínház megnyitásának 140 éves jubileumáról.
2024. október 04., 07:572024. október 04., 07:57
„Az Opera egyedi és pótolhatatlan. Elődeink bölcs döntést hoztak, amikor úgy határoztak, Magyarországnak szüksége van egy önálló dalszínházra" – mondta ünnepi megnyitó beszédében Novák Irén művészetért és közösségi művelődésért felelős helyettes államtitkár. Hozzátette, ma már el sem tudjuk képzelni a magyar kultúrát az Operaház nélkül, melyet mindig a művészi kiválóság, a közönség szeretete vezérelte, így válhatott azzá, amit ma is láthatunk.
Nicolas Payne, a londoni Királyi Opera, az Angol Nemzeti Opera és az Opera Europa nemzetközi ernyőszervezet alapító igazgatója személyes tapasztalatai alapján helyezte a Magyar Állami Operaház közelmúltját európai kontextusba. Felidézte, ahogy az 1990-es évektől az európai kultúra középpontja fokozatosan keletre húzódott, miközben az operaértők körében Moniuszko és Smetana mellett Erkel is bekerült a köztudatba. A színházi szakember felidézte az Opera Europa 2009-es és 2022-es budapesti konferenciáival kapcsolatos emlékeit is, utóbbi kapcsán méltatva az intézmény vezetése által az Eiffel Műhelyház létrehozása és ifjúsági programjai érdekében tett erőfeszítéseit, amelyeknek a jövőbe mutató elképzelései visszaköszönnek Ókovács Szilveszter Hunyadi László-rendezésében is, ahol az Opera gyermekkara és balettiskolája, a Magyar Nemzeti Balettintézet növendékei kiemelt szerepet kapnak.
Novák Irén helyettes államtitkár: az Opera egyedi és pótolhatatlan
Fotó: Nagy Attila / Magyar Állami Operaház
Dr. Ókovács Szilveszter, a Magyar Állami Operaház főigazgatója ünnepi beszédében történelmi párhuzamok mentén idézte fel, hogy több mint négy évszázada, az opera és a balett műfajának születése idején a három részre szakadt Magyarországon még külső és belső harcok dúltak. Mikor azonban kétszáz évvel később idehaza is intézményesült az operajátszás,
A főigazgató emlékeztetett: a 140 esztendeje felavatott Operaház nem a múltat vagy önmagában a művészetet őrzi, az operakultúra ebbe az operaházba az európai ember lényegét sűríti egybe, áll a budapesti kulturális intézmény szerkesztőségünkbe eljuttatott közleményében.
Nicolas Payne szerint az 1990-es évektől az európai kultúra középpontja fokozatosan keletre húzódott
Fotó: Nagy Attila / Magyar Állami Operaház
Az ünnepi előadáson a Magyar Állami Operaház Zenekara, Énekkara, valamint a Magyar Nemzeti Balett és a Magyar Nemzeti Balettintézet előadásában Liszt Les Préludes c. szimfonikus költeménye, Erkel Hunyadi László és Bánk bán c. operáinak egy-egy áriája, Dohnányi Szimfonikus percek c. zenekari műve, Várnagy Kristóf Bartók Táncszvitjére készített koreográfiája és Kodály Budavári Te Deuma szerepelt a műsoron. Közreműködött Kovácsházi István, Kapi Zsuzsanna, Zemlényi Eszter, Fürjes Anna Csenge, Bartos Barna és Pataki Bence, vezényelt Rajna Martin első karmester, Halász Péter első vendégkarmester, Kocsár Balázs, Kovács János és a hosszú betegség után újra pulpitusra lépő Medveczky Ádám. A Szimfonikus percek alatt vetített filmetűd az OPERA Facebook-oldalán is megtekinthető.
Ókovács Szilveszter főigazgató: az operakultúra ebbe az operaházba az európai ember lényegét sűríti egybe
Fotó: Nagy Attila / Magyar Állami Operaház
Az évforduló alkalmából megújult a dalszínház DigiTár néven is ismert digitális archívuma, amelyben 2024 szeptemberéig több mint 60 ezer előadáshoz kapcsolódóan mintegy 7000 művész és több mint 6 millió adat érhető el. Az elkövetkező hetekben, hónapokban az archívumhoz kapcsoló, mintegy 5000 fotót számláló médiatár várhatóan további több tízezer, eddig sosem látott, nagy felbontású fotóval bővül.
Rövid történelem
Több mint tíz éves előkészítői, tervezői, majd kilenc éven át tartó kiviteli munkák után a Magyar Királyi Operaház 1884. szeptember 27-én, az uralkodó I. Ferenc József osztrák császár és magyar király jelenlétében nyitotta meg kapuit a nagyközönség előtt. Az Ybl Miklós által tervezett épületben a korábban a Kerepesi – ma Rákóczi út – torkolatánál álló Nemzeti Színház Erkel Ferenc által alapított operatagozata költözött. Az elmúlt 140 évben a magyar zene- és táncművészet számos kiválósága megfordult az intézményben, itt tartották többek között Bartók Béla A fából faragott királyfi és A csodálatos mandarin című egyfelvonásosainak, valamint Kodály Zoltán Székely fonó, illetve Háry János című daljátékainak ősbemutatóját. Magyarország egyetlen az operai műfajoknak szentelt dalszínháza, amely az ország egyetlen klasszikus balettegyüttesének is otthona, az opera- és a balettirodalom számos gyöngyszemének tartotta magyarországi bemutatóját. A megszámlálhatatlan magyar kiválóság mellett fellépett többek között Enrico Caruso és Plácido Domingo, vezényelt Gustav Mahler, Richard Strauss és Otto Klemperer, valamint személyesen követte darabjai betanításait Pietro Mascagni és Giacomo Puccini.
A társulat ünneplő és ünnepelt tagjai
Fotó: Nagy Attila / Magyar Állami Operaház
Fotó: Nagy Attila / Magyar Állami Operaház
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Már kisgyermekként tudta, hogy tanítónő szeretne lenni. Azóta harminchét év telt el, Komjátszegi Fábián Réka kezei közül pedig tanítványok százai kerültek ki. Ő ma is ugyanazzal a lelkesedéssel lép be az osztályterembe, mint pályája kezdetén.
Egy elsüllyesztett repülőgép belsejében úszni vagy cápákat figyelni a Vörös-tenger mélyén sokak számára életre szóló élmény. Szabó Kolos brassói búvároktatóval a búvárkodás veszélyeiről, vonzerejéről és az erdélyi lehetőségekről beszélgettünk.
A francia Nemzetgyűlés első olvasatban elfogadta a Korzika autonómiájáról szóló alkotmánymódosítást, amely élénk politikai vitát váltott ki Franciaországban és az Európai Parlamentben is.
A szerdai átmeneti felfrissülés után ismét erősödik a hőség Erdélyben. Csütörtöktől napos, száraz idő várható, a hétvégére pedig több helyen 33 fokig emelkedhet a hőmérséklet. A jövő hét elején a kánikula tovább fokozódhat.
Néhány nap leforgása alatt másodszor vallott kudarcot a román államfő kormányalakítási kísérlete, ami a válság mélyülésén túlmenően lesújtó képet nyújt az elnök makulátlannak hitt politikai-erkölcsi felfogásáról is.
Miközben az Egyesült Államok a futball-világbajnokságra érkező játékosokat, bírókat és szurkolókat példátlan szigorral szűri a határain, saját utcáin továbbra is ezrek esnek erőszakos bűncselekmények áldozatául.
Téli beszámolómat azzal zártam, hogy az ott szerzett benyomások olyan mély nyomot hagytak bennünk, hogy még vissza kell térnünk. Ez az elhatározás azonban nem maradt sokáig puszta vágy: néhány hónappal később ismét Genf felé vezetett az utunk.
Miközben sokan még mindig nehezen tudják elhinni, hogy 2026-ban egy EU-tagállamban megtörténhet, hogy a falat áttörve lakoltatnak ki a hatóságok egy magyar egyházi vezetőt, olyan hangok is hallatszanak, amelyek őt teszik felelőssé a történtekért.
Az Európai Parlamentben tartott eszmecserén európai képviselők és az Egyesült Arab Emírségek szélsőségesség és terrorizmus elleni küzdelemért felelős különmegbízottja a radikalizmus és a demokratikus ellenálló képesség kérdéseit vitatták meg.
Rekordbírság a bankoknak, perrel fenyegető pénzintézetek, kártérítéssel hitegetett ügyfelek: a ROBOR-ügy egyszerre pénzügyi, jogi és bizalmi botrány az általunk is mohón táplált pénzéhes világunkban.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!