Telt házas gálaműsorral ünnepelték Budapesten az Andrássy úti dalszínház megnyitásának 140 éves jubileumát
Fotó: Nagy Attila / Magyar Állami Operaház
A Magyar Állami Operaház együtteseinek fellépéseivel, valamint Novák Irén, a Kulturális és Innovációs minisztérium helyettes államtitkára, Nicolas Payne, az Opera Európa alapító igazgatója és dr. Ókovács Szilveszter, az Opera főigazgatójának ünnepi beszédeivel keretezve emlékezett meg Budapesten az Andrássy úti dalszínház megnyitásának 140 éves jubileumáról.
2024. október 04., 07:572024. október 04., 07:57
„Az Opera egyedi és pótolhatatlan. Elődeink bölcs döntést hoztak, amikor úgy határoztak, Magyarországnak szüksége van egy önálló dalszínházra" – mondta ünnepi megnyitó beszédében Novák Irén művészetért és közösségi művelődésért felelős helyettes államtitkár. Hozzátette, ma már el sem tudjuk képzelni a magyar kultúrát az Operaház nélkül, melyet mindig a művészi kiválóság, a közönség szeretete vezérelte, így válhatott azzá, amit ma is láthatunk.
Nicolas Payne, a londoni Királyi Opera, az Angol Nemzeti Opera és az Opera Europa nemzetközi ernyőszervezet alapító igazgatója személyes tapasztalatai alapján helyezte a Magyar Állami Operaház közelmúltját európai kontextusba. Felidézte, ahogy az 1990-es évektől az európai kultúra középpontja fokozatosan keletre húzódott, miközben az operaértők körében Moniuszko és Smetana mellett Erkel is bekerült a köztudatba. A színházi szakember felidézte az Opera Europa 2009-es és 2022-es budapesti konferenciáival kapcsolatos emlékeit is, utóbbi kapcsán méltatva az intézmény vezetése által az Eiffel Műhelyház létrehozása és ifjúsági programjai érdekében tett erőfeszítéseit, amelyeknek a jövőbe mutató elképzelései visszaköszönnek Ókovács Szilveszter Hunyadi László-rendezésében is, ahol az Opera gyermekkara és balettiskolája, a Magyar Nemzeti Balettintézet növendékei kiemelt szerepet kapnak.
Novák Irén helyettes államtitkár: az Opera egyedi és pótolhatatlan
Fotó: Nagy Attila / Magyar Állami Operaház
Dr. Ókovács Szilveszter, a Magyar Állami Operaház főigazgatója ünnepi beszédében történelmi párhuzamok mentén idézte fel, hogy több mint négy évszázada, az opera és a balett műfajának születése idején a három részre szakadt Magyarországon még külső és belső harcok dúltak. Mikor azonban kétszáz évvel később idehaza is intézményesült az operajátszás,
A főigazgató emlékeztetett: a 140 esztendeje felavatott Operaház nem a múltat vagy önmagában a művészetet őrzi, az operakultúra ebbe az operaházba az európai ember lényegét sűríti egybe, áll a budapesti kulturális intézmény szerkesztőségünkbe eljuttatott közleményében.
Nicolas Payne szerint az 1990-es évektől az európai kultúra középpontja fokozatosan keletre húzódott
Fotó: Nagy Attila / Magyar Állami Operaház
Az ünnepi előadáson a Magyar Állami Operaház Zenekara, Énekkara, valamint a Magyar Nemzeti Balett és a Magyar Nemzeti Balettintézet előadásában Liszt Les Préludes c. szimfonikus költeménye, Erkel Hunyadi László és Bánk bán c. operáinak egy-egy áriája, Dohnányi Szimfonikus percek c. zenekari műve, Várnagy Kristóf Bartók Táncszvitjére készített koreográfiája és Kodály Budavári Te Deuma szerepelt a műsoron. Közreműködött Kovácsházi István, Kapi Zsuzsanna, Zemlényi Eszter, Fürjes Anna Csenge, Bartos Barna és Pataki Bence, vezényelt Rajna Martin első karmester, Halász Péter első vendégkarmester, Kocsár Balázs, Kovács János és a hosszú betegség után újra pulpitusra lépő Medveczky Ádám. A Szimfonikus percek alatt vetített filmetűd az OPERA Facebook-oldalán is megtekinthető.
Ókovács Szilveszter főigazgató: az operakultúra ebbe az operaházba az európai ember lényegét sűríti egybe
Fotó: Nagy Attila / Magyar Állami Operaház
Az évforduló alkalmából megújult a dalszínház DigiTár néven is ismert digitális archívuma, amelyben 2024 szeptemberéig több mint 60 ezer előadáshoz kapcsolódóan mintegy 7000 művész és több mint 6 millió adat érhető el. Az elkövetkező hetekben, hónapokban az archívumhoz kapcsoló, mintegy 5000 fotót számláló médiatár várhatóan további több tízezer, eddig sosem látott, nagy felbontású fotóval bővül.
Rövid történelem
Több mint tíz éves előkészítői, tervezői, majd kilenc éven át tartó kiviteli munkák után a Magyar Királyi Operaház 1884. szeptember 27-én, az uralkodó I. Ferenc József osztrák császár és magyar király jelenlétében nyitotta meg kapuit a nagyközönség előtt. Az Ybl Miklós által tervezett épületben a korábban a Kerepesi – ma Rákóczi út – torkolatánál álló Nemzeti Színház Erkel Ferenc által alapított operatagozata költözött. Az elmúlt 140 évben a magyar zene- és táncművészet számos kiválósága megfordult az intézményben, itt tartották többek között Bartók Béla A fából faragott királyfi és A csodálatos mandarin című egyfelvonásosainak, valamint Kodály Zoltán Székely fonó, illetve Háry János című daljátékainak ősbemutatóját. Magyarország egyetlen az operai műfajoknak szentelt dalszínháza, amely az ország egyetlen klasszikus balettegyüttesének is otthona, az opera- és a balettirodalom számos gyöngyszemének tartotta magyarországi bemutatóját. A megszámlálhatatlan magyar kiválóság mellett fellépett többek között Enrico Caruso és Plácido Domingo, vezényelt Gustav Mahler, Richard Strauss és Otto Klemperer, valamint személyesen követte darabjai betanításait Pietro Mascagni és Giacomo Puccini.
A társulat ünneplő és ünnepelt tagjai
Fotó: Nagy Attila / Magyar Állami Operaház
Fotó: Nagy Attila / Magyar Állami Operaház
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Életútja sporttörténet, nemzetközi tapasztalat és közösségi elköteleződés. A kolozsvári medencéktől az amerikai egyetemi bajnokságig, majd vissza Erdélybe: Baloga Istvánt vízilabdázóként, oktatóként és családapaként is a kitartás vezérli.
Szilveszter éjszakáján és az új év első napjaiban jóval fagypont alatti hőmérséklettel búcsúzik az óesztendő, és köszönt be az új esztendő. Hétvégére, illetve a jövő hét elejére azonban enyhül a hideg idő.
Karácsony előtt idén nem a szokásos takarítással foglalkoztunk, hanem egy különleges utazást választottunk: Malagát és Granadát fedeztük fel Andalúzia napsütötte vidékén. A mediterrán városok lenyűgöző erődítményei az első pillanattól magukkal ragadtak.
Harmincöt éve szolgál Marosszentgyörgyön, nemrég jelent meg a századik verseskötete, és december elején a prefektúra is kitüntette a közösségért végzett szolgálatáért. Baricz Lajos római katolikus plébánossal a szolgálatáról és az ünnepről beszélgettünk.
Lehet-e egyszerre fergeteges bulikat tartani és Jézus örömhírét hitelesen képviselni? Miklós Gyuri szerint nemcsak lehet, hanem kell is. A kolozsvári zenész és vallástanár a vele készült beszélgetés során hitről, zenéről, küldetésről és arról vall.
A gyulai Százéves Cukrászda korábban is megkerülhetetlen pontja volt a viharsarki városnak, az idén elnyert Magyarország Tortája cím pedig csak még több vendéget vonz a létesítménybe. Decemberi látogatásunkkor „belekóstolunk” az egykori kávéházi miliőbe.
Télies, hideg napok elé nézünk az esztendő utolsó hetében, éjszakánként mindenütt fagypont alá süllyed a hőmérő higanyszála. A nappalok sem lesznek sokkal enyhébbek, a csúcshőmérséklet többnyire alig haladja meg a fagypontot, napközben is hideg lesz.
A fiatal generáció nagy mértékben ki van szolgáltatva a közösségi oldalakon terjedő, a Ceaușescu diktatúrája, a totalitárius rendszerek iránti nosztalgiát és szélsőséges eszméket terjesztő tartalmaknak – derült ki nemrég egy elemzésből.
A karácsonyra készülődés jegyében az Erdélyi Napló Keskeny út című videós összeállítása keretében három lelkipásztor mesél arról, hogyan készülnek a híveik a karácsonyra.
Az újságíró sosem megy igazán szabadságra – legalábbis ezt szokták mondani nekem a barátaim, az ismerőseim, a családom. Mert valóban figyelek, látok, jegyzetelek, amikor utazom is. Valóban, mindig úgy alakul, hogy történeteket hozok haza.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!