Exodus, soha nem látott méretekben

Év elejétől Európába olyan menekülthullám érkezett, amilyent a második világháború óta nem láttunk: mintegy kétszázezer bevándorló özönlött felénk az afrikai és ázsiai háborús övezetekből. A menekültek egy képzelt szabadság fele menetelve veszik semmibe a határzónákat: a népvándorlásszerű emberáradatban Görögország, Bulgária, Macedónia és Magyarország vált a legzsúfoltabb tranzitországgá.

Lehetséges okok

A kétségbeesett és egyre erőszakosabb népvándorlás okairól Bogár László közgazdász – aki az első Orbán-kormány Stratégiai Elemző Központjának volt a vezetője – többek közt ezt nyilatkozta a Magyar Demokrata újságírójának, Hernádi Zsuzsának:

„Az Afganisztántól Irakon, Szírián, illetve Líbián át Tunéziáig húzódó sávban olyan országok találhatók, amelyekben korábban kemény diktatúra volt. A terrorizmus elleni háború és az arab tavasz nevű beavatkozás-sorozat széttörte azokat a struktúrákat, amelyek korábban ezt az áradatot visszatartották. Most nemcsak hogy nem tartják vissza, de ők maguk is menekült-kibocsátó országokká váltak a permanens polgárháború következtében. Irak, Szíria és Líbia – mondjuk ki –, a diktatúra ellenére vagy éppen azért rendezett, gazdag és virágzó országok voltak. Ma válságövezetté váltak, és az ember nem tud szabadulni attól a gondolattól, hogy e mögött a jelenség mögött tudatos szándék húzódott meg.

– Mi lehetett e szándék célja?

– Formálisan a diktatúra felszámolása, a szabadság, a demokrácia. Csakhogy a világ birodalomváltás előtt áll. Az elmúlt közel hatszáz év során a világot az atlanti országok irányították, kezdve a portugálokkal, folytatva a spanyolokkal, hollandokkal, franciákkal, angolokkal, amerikaiakkal. A kontinentális Németország és Oroszország viszont csak bukott kísérletet tehetett arra, hogy világbirodalom legyen, az első és a második világháborúban lerombolták egymást. Most is ugyanez a cél: a két nagy kontinentális hatalom, Németország és Oroszország egymásnak ugrasztása, miközben ez a két ország sokkal inkább együttműködésre predesztinált: a kölcsönös előnyökön nyugvó együttműködéssel nem ellenfelei, hanem kiegészítői lehetnének egymásnak. Amerika számára nincs veszélyesebb fenyegetés, mint egy német–orosz–kínai, azaz egy kontinenseken átívelő, eurázsiai együttműködési rendszer, amelyhez Japán, India és az iszlám országok jelentős része is csatlakozhat.”

Egyedül Angela Merkel nyugodt

A vándorlás méreteiről egy példa a szerb határról: egyetlen éjszaka alatt hétezer bevándorló lépte át a macedón határt Szerbia felé. Kilátástalan helyzet volt: a többnyire szíriai és iraki menekültekből álló tömeggel a macedón hatóságok nem tudtak mit kezdeni, elrendelték a szükségállapotot, de végül mégis úgy döntöttek, szabadulni kell tőlük, és vonatra tették őket, hogy nyugati irányba hagyják el az országot.

Noha a bevándorlási hullám előtt egyelőre védettnek látszik, Bulgária katonákat és páncélosokat küldött a macedón határra. Nyikoláj Karavaniov, a honvédelmi tárca megbízottja azt nyilatkozta, megelőző határerősítésről van szó, de ha a helyzet rosszabbodik, további erősítésben gondolkodnak. Év eleje óta Bulgáriában 15 ezer menekült fordult meg. Amíg papírjaik rendeződtek, táborokban helyezték el őket. Déli szomszédunk törökországi határán 30 kilométeres kerítést épített, és szándékában áll ennek meghosszabbítása. Németország arra számít, hogy idén 800 ezer bevándorlási kérelmet kell elbírálnia, de a német kancellár derűsen nézi a dolgokat. „A menedékkérők történelmi magasságba emelkedő száma nem a legrosszabb bizonyítvány rólunk, németekről, hiszen azt jelzi, hogy Németország nagyon sok ember számára a lehetőségek és a remény hazája, ahol békében lehet élni, ahol érvényesülnek az emberi és polgári jogok. Ez nem mindig volt így” – mondta Angela Merkel.

Görögországban – ahová a nyáron 50 ezer menekült érkezett – ez nem ennyire vidám téma. A kormányfő azt nyilatkozta, a létező görög infrastruktúra képtelen ellátni feladatát. A bevándorlási hullám által érintett európai országok között a migránsok elhelyezése mindenhol növekvő feszültségeket okoz. Hétfőn, Budapesten már felengedték a nemzetközi járatokra azokat a migránsokat, akik érvényes okmányokkal és jeggyel rendelkeznek, de az osztrák–magyar határon az osztrák hatóságok mégis megállították a Bécsbe tartó, menekültekkel tele vonatot. Az osztrák vasúttársaság szóvivője közölte: a szerelvény túlzsúfoltsága miatt a magyar rendőrség segítségét kérték. Az osztrák közúti ellenőrzések miatt hétfőn, Magyarországon 30 kilométeres torlódás alakult ki az M1-es autópályán Ausztria felé.

A magyar kormány közben felkérte Németországot: tisztázza a jogi helyzetet az illegális bevándorlók európai unión belüli utazásával kapcsolatban. A magyar hatóságok szerint Budapest betartja az EU-s szabályokat. Giró-Szász András kormányzati kommunikációért felelős államtitkár az MTI-nek elmondta: az uniós jogszabályok világosan kimondják a schengeni határok egyértelmű védelmét, másrészt egy uniós tagállam területét harmadik országból származó emberek csak érvényes úti okmányokkal és a célország által kibocsátott vízummal hagyhatják el.