Hirdetés

Exodus, soha nem látott méretekben

•  Fotó: MTI

Fotó: MTI

Mintegy kétszázezer menekült érkezett Európába 2015. január elseje óta. A tranzitországoknak számító balkáni államokra és Magyarországra nehezedik a legnagyobb nyomás. A törvényi háttér drasztikus szigorításával elsőként Magyarország lépett, hogy határairól visszatérítse a bevándorlókat.

Willman Walter

2015. szeptember 05., 13:102015. szeptember 05., 13:10

Év elejétől Európába olyan menekülthullám érkezett, amilyent a második világháború óta nem láttunk: mintegy kétszázezer bevándorló özönlött felénk az afrikai és ázsiai háborús övezetekből. A menekültek egy képzelt szabadság fele menetelve veszik semmibe a határzónákat: a népvándorlásszerű emberáradatban Görögország, Bulgária, Macedónia és Magyarország vált a legzsúfoltabb tranzitországgá.

Lehetséges okok

A kétségbeesett és egyre erőszakosabb népvándorlás okairól Bogár László közgazdász – aki az első Orbán-kormány Stratégiai Elemző Központjának volt a vezetője – többek közt ezt nyilatkozta a Magyar Demokrata újságírójának, Hernádi Zsuzsának:

„Az Afganisztántól Irakon, Szírián, illetve Líbián át Tunéziáig húzódó sávban olyan országok találhatók, amelyekben korábban kemény diktatúra volt. A terrorizmus elleni háború és az arab tavasz nevű beavatkozás-sorozat széttörte azokat a struktúrákat, amelyek korábban ezt az áradatot visszatartották. Most nemcsak hogy nem tartják vissza, de ők maguk is menekült-kibocsátó országokká váltak a permanens polgárháború következtében. Irak, Szíria és Líbia – mondjuk ki –, a diktatúra ellenére vagy éppen azért rendezett, gazdag és virágzó országok voltak. Ma válságövezetté váltak, és az ember nem tud szabadulni attól a gondolattól, hogy e mögött a jelenség mögött tudatos szándék húzódott meg.

– Mi lehetett e szándék célja?

– Formálisan a diktatúra felszámolása, a szabadság, a demokrácia. Csakhogy a világ birodalomváltás előtt áll. Az elmúlt közel hatszáz év során a világot az atlanti országok irányították, kezdve a portugálokkal, folytatva a spanyolokkal, hollandokkal, franciákkal, angolokkal, amerikaiakkal. A kontinentális Németország és Oroszország viszont csak bukott kísérletet tehetett arra, hogy világbirodalom legyen, az első és a második világháborúban lerombolták egymást. Most is ugyanez a cél: a két nagy kontinentális hatalom, Németország és Oroszország egymásnak ugrasztása, miközben ez a két ország sokkal inkább együttműködésre predesztinált: a kölcsönös előnyökön nyugvó együttműködéssel nem ellenfelei, hanem kiegészítői lehetnének egymásnak. Amerika számára nincs veszélyesebb fenyegetés, mint egy német–orosz–kínai, azaz egy kontinenseken átívelő, eurázsiai együttműködési rendszer, amelyhez Japán, India és az iszlám országok jelentős része is csatlakozhat.”

Egyedül Angela Merkel nyugodt

A vándorlás méreteiről egy példa a szerb határról: egyetlen éjszaka alatt hétezer bevándorló lépte át a macedón határt Szerbia felé. Kilátástalan helyzet volt: a többnyire szíriai és iraki menekültekből álló tömeggel a macedón hatóságok nem tudtak mit kezdeni, elrendelték a szükségállapotot, de végül mégis úgy döntöttek, szabadulni kell tőlük, és vonatra tették őket, hogy nyugati irányba hagyják el az országot.

Noha a bevándorlási hullám előtt egyelőre védettnek látszik, Bulgária katonákat és páncélosokat küldött a macedón határra. Nyikoláj Karavaniov, a honvédelmi tárca megbízottja azt nyilatkozta, megelőző határerősítésről van szó, de ha a helyzet rosszabbodik, további erősítésben gondolkodnak. Év eleje óta Bulgáriában 15 ezer menekült fordult meg. Amíg papírjaik rendeződtek, táborokban helyezték el őket. Déli szomszédunk törökországi határán 30 kilométeres kerítést épített, és szándékában áll ennek meghosszabbítása. Németország arra számít, hogy idén 800 ezer bevándorlási kérelmet kell elbírálnia, de a német kancellár derűsen nézi a dolgokat. „A menedékkérők történelmi magasságba emelkedő száma nem a legrosszabb bizonyítvány rólunk, németekről, hiszen azt jelzi, hogy Németország nagyon sok ember számára a lehetőségek és a remény hazája, ahol békében lehet élni, ahol érvényesülnek az emberi és polgári jogok. Ez nem mindig volt így” – mondta Angela Merkel.

Görögországban – ahová a nyáron 50 ezer menekült érkezett – ez nem ennyire vidám téma. A kormányfő azt nyilatkozta, a létező görög infrastruktúra képtelen ellátni feladatát. A bevándorlási hullám által érintett európai országok között a migránsok elhelyezése mindenhol növekvő feszültségeket okoz. Hétfőn, Budapesten már felengedték a nemzetközi járatokra azokat a migránsokat, akik érvényes okmányokkal és jeggyel rendelkeznek, de az osztrák–magyar határon az osztrák hatóságok mégis megállították a Bécsbe tartó, menekültekkel tele vonatot. Az osztrák vasúttársaság szóvivője közölte: a szerelvény túlzsúfoltsága miatt a magyar rendőrség segítségét kérték. Az osztrák közúti ellenőrzések miatt hétfőn, Magyarországon 30 kilométeres torlódás alakult ki az M1-es autópályán Ausztria felé.

A magyar kormány közben felkérte Németországot: tisztázza a jogi helyzetet az illegális bevándorlók európai unión belüli utazásával kapcsolatban. A magyar hatóságok szerint Budapest betartja az EU-s szabályokat. Giró-Szász András kormányzati kommunikációért felelős államtitkár az MTI-nek elmondta: az uniós jogszabályok világosan kimondják a schengeni határok egyértelmű védelmét, másrészt egy uniós tagállam területét harmadik országból származó emberek csak érvényes úti okmányokkal és a célország által kibocsátott vízummal hagyhatják el.

 

Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Hirdetés
Hirdetés

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. július 25., szombat

Erdély még alig fedezte fel a „digitális böjt” turizmusát, pedig az „offline” lét az új luxus

Egyes európai országokban külön üzletággá nőtte ki magát, sőt, a hivatalos turisztikai stratégia része lett az úgynevezett digitális böjt fémjelezte turizmus. Erdély is alkalmas lenne rá.

Erdély még alig fedezte fel a „digitális böjt” turizmusát, pedig az „offline” lét az új luxus
Hirdetés
2026. július 24., péntek

Az AUR PSD-s tisztára mosási akciója

Van abban valami sajátságos, hogy bármit tesz vagy mond Sorin Grindeanu, a hónapok óta tartó politikai válságot előidéző PSD elnöke saját maga vagy pártja támogatottságának növelése érdekében, abból rendszerint a szélsőjobboldali AUR jön ki jól.

Az AUR PSD-s tisztára mosási akciója
Az AUR PSD-s tisztára mosási akciója
2026. július 24., péntek

Az AUR PSD-s tisztára mosási akciója

2026. július 23., csütörtök

Az Európai Bizottság továbbra is szemet huny a szlovákiai magyarokat sújtó földelkobzások felett

Az Európai Bizottság jogállamisági jelentésének bemutatóján a szlovákiai magyarokat sújtó földelkobzásokról kérdezte lapunk a brüsszeli testület illetékeseit. A Bizottság szóvívője azonban ezúttal sem kívánt érdemben állást foglalni.

Az Európai Bizottság továbbra is szemet huny a szlovákiai magyarokat sújtó földelkobzások felett
2026. július 21., kedd

Ahogy telik az idő, úgy okoz egyre nagyobb gondokat a kataszteri hivatal leállása

Az Országos Kataszteri Hivatal (ANCPI) informatikai rendszereit megbénító kibertámadás hatásai az egész gazdaságban érezhetők – kongatták meg a vészharangot kedden ingatlanpiaci tanácsadók, miután már egy hete nem elérhetőek a szolgáltatások.

Ahogy telik az idő, úgy okoz egyre nagyobb gondokat a kataszteri hivatal leállása
Hirdetés
2026. július 21., kedd

„Tusványos nem lehet ellenzékben”. Új korszak előtt a 35 éves szabadegyetem

Három és fél évtized alatt a Bálványosi Nyári Szabadegyetemből Kárpát-medencei jelentőségű politikai, közéleti és kulturális találkozóhely lett. A 35 éves évforduló kapcsán a tábor egyik alapítójával, Toró T. Tiborral beszélgettünk.

„Tusványos nem lehet ellenzékben”. Új korszak előtt a 35 éves szabadegyetem
2026. július 19., vasárnap

A számik azt követelik Brüsszeltől, hogy a zöld átmenet árát ne a sarkvidéki őslakosok fizessék meg

„Az EU sarkvidéki politikája, az őslakos népek és az ökológiai igazságosság – A számi nép hangjának beemelése az európai döntéshozatalba” – címmel szervezett az Európai Parlament vitafórumot a számi népcsoport szerepéről az Európai Unióban.

A számik azt követelik Brüsszeltől, hogy a zöld átmenet árát ne a sarkvidéki őslakosok fizessék meg
2026. július 16., csütörtök

Biztosíthatlak: így előbb-utóbb belerokkansz a balesetmentes autóvezetésbe

Rutinfeladat helyett komoly költségvetési sokk évek óta a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás megújítása az autótulajdonosok számára.

Biztosíthatlak: így előbb-utóbb belerokkansz a balesetmentes autóvezetésbe
Hirdetés
2026. július 12., vasárnap

Készpénz nélkül, fegyveres őrök között – Kenya néhány dologban leckét adhatna Romániának (RIPORT)

Egy ország, ahol alig használnak készpénzt, ahol külön női parlament működik, ahol szinte mindenki beszél angolul, és ahol a kisebbségi nyelveken is lehet tanulni.

Készpénz nélkül, fegyveres őrök között – Kenya néhány dologban leckét adhatna Romániának (RIPORT)
2026. július 08., szerda

Reális veszély Románia leminősítése, a bóvli kategóriát valamennyiünk pénztárcája megsínylené

Pénzügyi összeomlás fenyegetné Romániát, ha beigazolódna megannyi elemző félelme, és a nemzetközi hitelminősítők bóvli kategóriába sorolnák az országot. Az április óta tartó politikai instabilitás miatt számolni kell ezzel a sötét forgatókönyvvel.

Reális veszély Románia leminősítése, a bóvli kategóriát valamennyiünk pénztárcája megsínylené
2026. július 05., vasárnap

Las Palmas történelmi és kulturális kincsei: Kolumbusz nyomában Gran Canarián (2. rész)

Gran Canaria Európától jóval távolabb fekszik, mint Afrikától, a hódítások során azonban spanyol gyarmattá vált. Az Atlanti-óceánban elfoglalt stratégiai fekvése miatt Kolumbusz Kristóf is érintette a szigetet útjai során.

Las Palmas történelmi és kulturális kincsei: Kolumbusz nyomában Gran Canarián (2. rész)
Hirdetés
Hirdetés