
Újabb diplomáciai összeszólalkozás történt hétfőn Románia és Magyarország között. A román külügyminisztériumba bekéretett magyar diplomata tudomására hozták, hogy a román fél nem ért egyet Zákonyi Botond nagykövet interjújával.
2015. augusztus 17., 07:362015. augusztus 17., 07:36
A román külügyi tárca bekérette hétfőn a bukaresti magyar nagykövetség képviselőjét egy interjú miatt, amelyet Zákonyi Botond nagykövet adott a România liberă című bukaresti napilapnak. A román külügy tájékoztatója szerint a szabadságát töltő magyar nagykövet helyett Nagy Károly Zoltán nagykövetségi első beosztottnak hozták tudomására a román fél egyet nem értését azzal összefüggésben, amit a magyar nagykövet a román–magyar kétoldalú kapcsolatok egészéről nyilatkozott.
A román jobboldali ellenzékhez közel álló bukaresti napilap által hétfőn közölt interjúban Zákonyi Botond egyebek mellett kifejtette, hogy a kétoldalú kapcsolatok alakulása az infrastrukturális együttműködésektől is függ, de ezen a téren nem létezik „elegendő jóindulat” a román fél részéről. A magyar diplomata példaként említette a Szeged–Arad-gázvezeték felemás befejezését: jelenleg csak Magyarországról Romániába lehet gázt szállítani, a fordított irányú szállítást – a közös egyezmények ellenére – a romániai hatóságok mai napig nem tették lehetővé. A nagykövet kitért a román–magyar határon immár hosszú ideje kihasználatlanul álló tíz út összekapcsolásának fontosságára is. Hangsúlyozta: Románia csak a schengeni övezethez való csatlakozása után akarja megnyitni ezeket az utakat a forgalom előtt, ez pedig elhúzódhat. A nagykövet szerint nem az ő dolga azt állítani, hogy a román kormány elutasítja az együttműködést Magyarországgal, de a magyar félnek az a benyomása, hogy a román kormány visszafelé tesz lépéseket. A román külügyminisztérium Orbán Viktor legutóbbi, tusványosi látogatásához hasonlóan, ismét megtalálta a tiltakozás okát és módját. A román külügyi szóvivő szerint ez az interjú ismételten bizonyítja, hogy a magyar fél nem tartja tiszteletben a kétoldalú kapcsolatok általános keretét és annak politikai-jogi alapjait, vagyis a magyar–román alapszerződést és a stratégiai partnerségről szóló, 2002-es megállapodást. Az interjúban a nagykövet felidézte, hogy Ponta többször bírálta Orbán Viktort, akit folyamatosan nacionalistának és Európa-ellenesnek tüntetett fel. Ponta a baloldali, európai „jóságos Victor” szerepét akarta eljátszani Európában a „rossz Viktorral” szemben – magyarázta a nagykövet. A román külügy szerint a nagykövet kijelentései Victor Pontáról elfogadhatatlanok és tiszteletlenek.
A román külügyminisztérium illetékesei kimagyarázták az őket ért vádakat. A szóvivő szerint a helyi érdekeltségű, határon áthaladó tíz útnak a forgalom előtti megnyitása a határátkelők létesítése miatt lenne túl nagy beruházás. „Ezeknek az utaknak a gazdasági jelentősége kicsi, ugyanis csak személyszállításra és a legfeljebb 3,5 tonna súlyú gépkocsik áthaladására használhatnák” – áll az MTI-hez eljuttatott külügyi közleményben, amely arra is kitér, hogy az Arad–Szeged-gázvezeték befejezése érdekében „szoros együttműködés” van a két ország között.
Pozitív példaként a román külügyminisztérium azt hozza föl, hogy a romániai A1-es és a magyarországi M43-as autópálya összekötése – amelynek átadásán személyesen Victor Ponta miniszterelnök is részt vett – igen fontos beruházásnak számít román részről, és erről a nagykövet említést sem tett.
Válaszként kedden a magyar Külügyminisztériumba bekérették a román nagykövetet.
Balázs Ferenc (1901–1937), a kiemelkedő unitárius lelkész, költő, író, faluszervező szellemi örökségére összpontosít 2026-ban a Magyar Unitárius Egyház. Kovács István püspök megkeresésünkre Balázs Ferenc szerteágazó tevékenységéről beszélt.
Az Alföldön ügyes kezű mesteremberek is készítették, Erdélyben tamburaként emlegették, Kodály a szegények hangszerének nevezte. Ma virágkorát éli: hungarikum lett, és egyre többen veszik kézbe. Gyermek- és ifjúsági citeratalálkozón jártunk Maros megyében.
A börtönlelkészi szolgálat láthatatlan, mégis létfontosságú terület a lelkipásztori munkában. Szabó-Salánki Tibor református lelkipásztor a szamosújvári és besztercei börtönökben vigaszt, reményt és Isten igéjét viszi a rabok számára.
„Reformátusnak kell maradnunk, a Szentírásra és hitvallásainkra építve” – vallja Kolumbán Vilmos József erdélyi református püspök. Interjúnkban Kolumbán Vilmos József a Református Egyházak Világközössége progresszív teológiai irányáról is beszélt.
Legyen szó képzőművészetről vagy irodalomról, műveiben visszaköszönnek a természettel összhangban élő faluközösségbe kapaszkodó gyökerek, az irányt mutató népi bölcsességek, a sallangok nélküli kifejezések, a deportálást túlélők közösségi traumája.
A rövid ideig tartó hideghullámot követően szerdától ismét enyhe, csapadékban gazdag időjárás várható, a nappali csúcshőmérséklet elérheti a 10 fokot. Melegfronti hatásokra kell számítani.
Kutyaszorítóba kerültek a négypárti bukaresti kormánykoalíciót alkotó politikai alakulatok, köztük is kiemelten az RMDSZ: úgy kell elszámolniuk a felháborodott polgárok előtt a népszerűtlen intézkedésekért, hogy a döntést közösen hozták meg.
Házi készítésű hústermékek és pálinkák versenyét szervezi immár negyedik éve egy lelkes fiatalokból álló csapat a Kolozsvártól mintegy húsz kilométerre fekvő Tordaszentlászlón. A többség számára a rendezvény remek gasztronómiai alkalomnak számít.
A reformáció genfi emlékművétől kőhajításnyira fekvő gyülekezeti házban ma is hangzik a magyar ige. A svájci városban Dániel Levente erdélyi ösztöndíjasként szolgál, amely a magyar diaszpóra számára egyszerre lelki otthon, kulturális kapaszkod&oac
Csütörtök délután nyílt meg az Apáczai 400 című képzőművészeti kiállítás a kolozsvári Apáczai Csere János Elméleti Líceum dísztermében. A tárlat Apáczai Csere János sokoldalú szellemi öröksége előtt tiszteleg, kort&am
szóljon hozzá!