Az ELEN-konferencia résztvevői Európa számos nyelvcsoportját képviselték Kolozsváron
Fotó: EMNT
Európában mintegy 55 millió ember kisebbségi nyelvet beszél. E nyelvek érvényesítéséért, fennmaradásáért küzd az Európai Nyelvi Egyenlőségért Hálózat, amely a romániai magyar közösség nyelvi jogainak érvényre juttatása fölött is őrködni akar. Az egyesület vezetői Kolozsvárra látogattak.
2018. június 15., 07:542018. június 15., 07:54
2018. június 15., 07:552018. június 15., 07:55
A nemzetközi nyelvjogi szervezet 44 nyelvi közösséget képvisel, és legfőbb célkitűzése, hogy az Európai Unióban használt, kisebbségben lévő, veszélyeztetett nyelveket védje a különböző nemzetközi fórumokon. Az Európai Nyelvi Egyenlőségért Hálózathoz (ELEN) 2014-ben csatlakozott az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) is, amely azóta rendszeresen részt vesz az ülésein, illetve európai uniós projektekben is partnerséget kötöttek. „Igyekszünk minden lehetőséget kihasználni, hogy a tagok nyelvhasználati kéréseit támogassuk, és közösen lépjünk fel minden európai népcsoport anyanyelv-használati jogáért” – mondta Sándor Krisztina, az EMNT ügyvezető elnöke.
Az európai nyelvjogi helyzet vizsgálatakor nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy az unióban 55 millió ember – a teljes lakosság mintegy tíz százaléka – kisebbségi nyelvet beszél. „Ez a mi célcsoportunk, annak helyzetéről tájékoztatjuk az unió döntéshozóit” – mondta Ferran Suay, az ELEN elnöke. Davyth Hicks, a szervezet főtitkára Brüsszelben dolgozik a jogérvényesítésért, tartja a kapcsolatot a megfelelő szakértői bizottságokkal.
Sándor Krisztina szerint a szervezet mind tagjait, mind a védett nyelvek helyzetét tekintve sokszínű, hiszen egészen kis létszámú közösségek által beszélt nyelveket is oltalmaz. Ezek állapota egészen eltérő a romániai magyarok helyzetétől: nem áll mögöttük anyaország, illetve nagy létszámú közösség sem, aki beszéli a nyelvet. Ide sorolhatók a gall nyelvcsalád egyes ágai is, amelynek képviselői nagy erőkkel küzdenek az őshonos nyelv újraélesztéséért. Dòmhnall MacNèill, az ELEN gall nemzetiségű alelnöke a skót gael nyelv megmentéséért harcol. Skócia csupán 1 százaléka beszéli az óírből származó nyelvet. Mivel a skót gaelek kivándoroltak, így a nyelv fennmaradása nagy veszélyben van.
Az ELEN vezetősége az EMNT meghívására látogatott Kolozsvárra a soron következő választmányi ülés miatt. A megbeszélésen mintegy 10–15 tag vett részt, köztük az aromán, a baszk, a katalán, az ír, a skót, a breton, a galíciai és a gall nyelvek és nemzeti közösségek képviselői is jelen voltak. A tanácskozáson az adminisztratív kérdéseken túl a szervezet eddigi tevékenységéről szóló beszámolókat fogadták el, valamint meghatározták a jövőbeli cselekvési terveket.
Az európai nyelvjogi szervezet sokszínűségét bizonyítja, hogy immár egyetemek is a tagjai közé tartoznak. A Kolozsvárra érkező ELEN-küldöttség találkozott a Sapientia Egyetem képviselőivel is. „A szervezet részéről megvan a szándék, hogy a jövőben partnerséget alakítson ki az egyetemmel, és akár a tagjai közé is fogadja, amennyiben van erre nyitottság” – közölte Sándor.
A hasonló szakmai, etikai elven alapuló szervezetek összességét felölelő ELEN kutatói hálózatot szeretne létrehozni olyan egyetemek összekapcsolásával, amelyek kimondottan a nyelvi jogok védése által tudnának szakmai együttműködést kialakítani. Korábban már csatlakozott a szervezethez a Valencia Egyetem, amelyen az ELEN elnöke, a katalán Ferran Suay is oktat.
A különböző európai kezdeményezések is fontos részét képezik az ELEN munkájának. Ilyen „az Európai nyelvek a digitális világban nevet viselő kezdeményezésünk, illetve a kisebbségi nyelvek oktatására és népszerűsítésére vonatkozó projektünk is” – mondta Suay.
Például a galíciai nyelv, amelyet jellemzően nem találunk meg az interneten. A romániai magyarok helyzete sokkal inkább a katalán, illetve a baszk nyelvvédő mozgalmakhoz hasonlít, azzal a kivétellel, hogy a két népnek nincs anyaországa. Az EMNT elnöke szerint a katalán tevékenységek formája – akár politikai céljaikban is – sokban hasonlít a hazai törekvésekhez.
A kisebbségi nyelvek oktatására és népszerűsítésére vonatkozó tervet a katalánok kezdeményezték. A program által a kisebbségi nyelvet kívánják eladni, meg akarják győzni a spanyolokat, hogy a munkaerő-piaci elhelyezkedés szempontjából előny, ha katalánul is beszélnek. „Ezt átfordítva, szerintem nálunk is lenne rá kereslet, főként a Partiumban” – véli Sándor. Az EMNT tagjai azon dolgoznak, hogy Erdélyben, a Partiumban vagy akár a szórványvidéken is magyar nyelvkurzust indíthassanak olyan érdeklődő románok számára, akik ezt előnyükre fogják fel. Romániában van esély arra, hogy olyan cégek telepednek meg, amelyek előnynek veszik a magyar nyelvtudást, így ez jó motivációt biztosítana. Az EMNT elnöke elmondta: konkrét példa erre Nagybánya, ahol már létezik effajta felnőttképzés.
A nemzetközi nyelvjogi szervezet mindent megtesz annak érdekében, hogy az unió figyelmét felhívja a kisebbségi nyelvek problémáira. A kisebbségi nyelvek támogatása érdekében az Európai Tanács 1992-ben fogadta el a Regionális vagy Kisebbségi Nyelvek Európai Chartáját. Dòmhnall MacNèill, a szervezet gall nemzetiségű alelnöke szerint maga az alkotmánylevél hasznos irányelv, azonban a hatékonysága megkérdőjelezhető, hiszen a veszélyeztetett nyelveket nem tudja megóvni. Az ELEN elnöke hozzátette:
Elsa Quintas, galíciai választmányi tag kiemelte, az uniónak ombudsmant javasolnak majd megoldásként.
„Míg a nyelvi charta az Európai Unió intézményei által létrehozott anyag, addig a Donostia Protokoll éppen ellenkezőleg, a nyelvvédő civil mozgalmak talaján létrehozott alapdokumentum, aminek az érvényesítéséért a következő időszakban a baszk nyelvvédő szervezetek és az ELEN is tenni fog” – mondta Sándor Krisztina. Ennek értelmében az ELEN-tagok véleményezésével véglegesített Donostia Protokoll sikerességére nagyobb esély van. Az alapdokumentumot Paul Bilbao-Sarria, az ELEN baszk nemzetiségű alelnöke kezdeményezte, és a kisebbségi nyelvhasználati jogokat biztosítja. Európa-szerte több száz olyan civilszervezet, intézmény írta alá, amely elsősorban a nyelvi jogokat védi.
Az elméletben kidolgozott törvények hasznosak, azonban ha a gyakorlatban nem veszik figyelembe őket, akkor teljesen fölöslegesek. Ferran Suay közölte, bár támogatták a Minority SafePack kezdeményezést, a chartához hasonlónak látja, tehát csak elméleti síkon működik majd. A Minority SafePack célja, hogy a nemzeti, etnikai és nyelvi kisebbségvédelem bizonyos területei az európai uniós jog részesei legyenek. Az ELEN vezetői a múlt pénteki sajtótájékoztató után, szombaton konferencia keretében számoltak be az európai kisebbségi nyelvek helyzetéről.
Hevele Lili
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Pár napig még kitart a csapadékos, hűvös időjárás, húsvétra azonban kellemesen meleg, napos idő várható, 20 fok körüli csúcshőmérséklettel.
A bárányhúsból készült étkek sok erdélyi család húsvéti ünnepi menüsorozatának elmaradhatatlan alkotóelemei: ilyen a bárányfejleves, töltött bárány, vagy a belsőségekből készülő bárányfasírt.
Táj, zene és belső képek találkoznak Rácz Magda munkáiban. A Székelyföldről indult alkotó évtizedeken át rajztanárként dolgozott, miközben festett, grafikákat készített és szőtt.
A drága energia, a méregdrága üzemanyag és az egyre erőteljesebb megélhetési nyomás korában egyre kevésbé látszik elvont brüsszeli jelszónak, buta és költséges hóbortnak a zöld átállás Erdélyben.
Mi a hasonlóság a román Szociáldemokrata Párt (PSD) ellenzékbe vonulással való fenyegetőzése és a bukaresti kormánynak az üzemanyag-drágulással szembeni hatékony fellépése között? Hát csak az, hogy nagy valószínűséggel egyik sem fog bekövetkezni.
Tóth László kézdivásárhelyi újságíró halk szavú ember: székely lévén akkor szólal meg, ha van mondanivalója. Úgy tűnik, ez kissé zavarja is, s ha nem kívánja verbálisan közkinccsé tenni gondolatait, azokat papírra veti.
Dr. Székely-Szentmiklósi István negyvenöt éve családorvos a Szilágyságban – pályája egyszerre jelent hivatást, alkalmazkodást és közösségi elköteleződést.
Feleségként biztosították a hátteret, ápolóként segítettek, fegyvert ragadva csatlakoztak a harcokhoz. Az 1848–49-es szabadságharc asszonyait a korabeli lapokból, a visszaemlékezésekből ismerhetjük. A Teleki Tékában kiállítással tisztelegnek előttük.
Az elmúlt napok kellemesen meleg tavaszias időjárását az előttünk álló egy hétben néhány fokos lehűlés váltja fel, a nappali csúcsértékek nem haladják meg a 11–13 fokot. Erőteljes felhőképződésre, elszórtan esőre, záporokra kell számítani.
Miközben Traian Băsescu volt államfő reálisnak tartja, hogy Irán beváltja fenyegetését, és megtámadja Romániát az amerikai katonai eszközök befogadása miatt, szakértők óvatosságra intenek a kérdésben.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!