
2015. március 07., 20:242015. március 07., 20:24
Bár a sepsiszentgyörgyi Mikó Imre Jogvédelmi Szolgálat a romániai magyar rabok által elszenvedett súlyos visszaélésekre hívta fel a figyelmet, a székelyföldi büntetőintézményekben nem sérülnek a magyar anyanyelvűek törvény által szavatolt jogai. Legalábbis ez derül ki Ioan Blagának, a csíkszeredai börtön igazgatójának a tájékoztatásából. A feketehalmi börtönben viszont – egy fogvatartott beszámolója szerint – nem igényelhető anyanyelvű oktatás vagy pszichológusi segítség.
Szó sincs arról, hogy a magyar elítéltek súlyos visszaélések áldozatai lennének a csíkszeredai börtönben, állítja Ioan Blaga, a csíkszeredai intézmény igazgatója, reagálva a Mikó Imre Jogvédelmi Szolgálatnak a magyar rabokkal szembeni jogtiprásokról szóló állásfoglalására. A Blaga által szignált hivatalos átirat tanúsága szerint a Hargita megyei székhely büntetés-végrehajtási intézetében a fogvatartott magyarok akadályoztatás nélkül használhatják anyanyelvüket, eddig egyetlen kérvényt sem utasítottak el amiatt, hogy azt magyar nyelven fogalmazták meg. Blaga szerint a rabok a meghallgatásokon is használhatják anyanyelvüket, a börtön alkalmazottainak mintegy fele pedig alapfokon ismeri a magyar nyelvet. Az átirat szerint az elítéltek celláiban a büntetés-végrehajtást szabályozó fontosabb törvények magyar nyelvű fordítása is rendelkezésre áll, a börtön könyvtárából pedig magyar nyelvű könyveket is lehet kölcsönözni. Sőt, azok a magyar nyelvű tévéműsorok is nézhetők, amelyek szerepelnek az egyik csíkszeredai kábeltévés cég kínálatában.
Pszichológust azonban nem tudnak biztosítani a raboknak, mivel mindkét állás betöltetlen maradt. Bár a 2000 és 2012 között működött római katolikus börtönlelkészi állás megszűnt, az igazgató szerint a római katolikus és a református egyház képviselői időnként lelkészi szolgálatot végeznek az intézményben. A 2014/2015-ös tanévben magyar tannyelvű oktatás is indult, az 1–4. osztályban tizenegy, az 5–8. osztályban pedig tizenhét elítélt tanul.
Nemrég a Mikó Imre Jogvédelmi Szolgálat közleménye foglalkozott a romániai magyar rabok helyzetével. A visszaélésekre egy Feketehalmon fogva tartott rab hívta fel a figyelmet, aki levelében arra panaszkodott, hogy napi rendszerességgel diszkriminálják a magyar börtönlakókat a Brassó megyei intézetben. A 2013. február 28-i keltezésű román nyelvű levelében az elítélt azt állítja, hogy a feketehalmi börtön lakóinak mintegy 40 százaléka magyar nemzetiségű, ennek ellenére sem magyar pedagógust, sem pszichológust nem biztosítanak számukra, a hatályos jogszabályok dacára a büntetés-végrehajtási szabályzathoz sem férnek hozzá anyanyelvükön.
Zsigmond József, a jogvédelmi szolgálat háromszéki szervezetének munkatársa elmondta: az elítélt korábban már valamennyi európai és romániai, börtönökkel foglalkozó bizottságot megkeresett jogai érvényesítése érdekében, de ügye mindig visszakerült a börtönhöz belső kivizsgálásra. A jogvédelmi szolgálat szerint az országban több olyan börtön is működik, ahol a fogvatartottak több mint 20 százaléka magyar anyanyelvű – például Csíkszeredában, Feketehalmon és Marosvásárhelyen –, ezekben az intézményekben azonban „nem lehet használni sem szóban, sem írásban a magyar nyelvet, nem lehet magyar nyelvű rádiós és televíziós adáshoz hozzáférni, magyar nyelvű tanárt és pszichológust igényelni.” A jogvédelmi szolgálatnak arról is tudomása van, hogy a hatóságok nem védik meg kellően az illető személyt a magyarnyelv-használat miatt kialakuló konfliktusoktól, a többség haragjától.
Balázs Ferenc (1901–1937), a kiemelkedő unitárius lelkész, költő, író, faluszervező szellemi örökségére összpontosít 2026-ban a Magyar Unitárius Egyház. Kovács István püspök megkeresésünkre Balázs Ferenc szerteágazó tevékenységéről beszélt.
Az Alföldön ügyes kezű mesteremberek is készítették, Erdélyben tamburaként emlegették, Kodály a szegények hangszerének nevezte. Ma virágkorát éli: hungarikum lett, és egyre többen veszik kézbe. Gyermek- és ifjúsági citeratalálkozón jártunk Maros megyében.
A börtönlelkészi szolgálat láthatatlan, mégis létfontosságú terület a lelkipásztori munkában. Szabó-Salánki Tibor református lelkipásztor a szamosújvári és besztercei börtönökben vigaszt, reményt és Isten igéjét viszi a rabok számára.
„Reformátusnak kell maradnunk, a Szentírásra és hitvallásainkra építve” – vallja Kolumbán Vilmos József erdélyi református püspök. Interjúnkban Kolumbán Vilmos József a Református Egyházak Világközössége progresszív teológiai irányáról is beszélt.
Legyen szó képzőművészetről vagy irodalomról, műveiben visszaköszönnek a természettel összhangban élő faluközösségbe kapaszkodó gyökerek, az irányt mutató népi bölcsességek, a sallangok nélküli kifejezések, a deportálást túlélők közösségi traumája.
A rövid ideig tartó hideghullámot követően szerdától ismét enyhe, csapadékban gazdag időjárás várható, a nappali csúcshőmérséklet elérheti a 10 fokot. Melegfronti hatásokra kell számítani.
Kutyaszorítóba kerültek a négypárti bukaresti kormánykoalíciót alkotó politikai alakulatok, köztük is kiemelten az RMDSZ: úgy kell elszámolniuk a felháborodott polgárok előtt a népszerűtlen intézkedésekért, hogy a döntést közösen hozták meg.
Házi készítésű hústermékek és pálinkák versenyét szervezi immár negyedik éve egy lelkes fiatalokból álló csapat a Kolozsvártól mintegy húsz kilométerre fekvő Tordaszentlászlón. A többség számára a rendezvény remek gasztronómiai alkalomnak számít.
A reformáció genfi emlékművétől kőhajításnyira fekvő gyülekezeti házban ma is hangzik a magyar ige. A svájci városban Dániel Levente erdélyi ösztöndíjasként szolgál, amely a magyar diaszpóra számára egyszerre lelki otthon, kulturális kapaszkod&oac
Csütörtök délután nyílt meg az Apáczai 400 című képzőművészeti kiállítás a kolozsvári Apáczai Csere János Elméleti Líceum dísztermében. A tárlat Apáczai Csere János sokoldalú szellemi öröksége előtt tiszteleg, kort&am
szóljon hozzá!