
2015. március 07., 20:242015. március 07., 20:24
Bár a sepsiszentgyörgyi Mikó Imre Jogvédelmi Szolgálat a romániai magyar rabok által elszenvedett súlyos visszaélésekre hívta fel a figyelmet, a székelyföldi büntetőintézményekben nem sérülnek a magyar anyanyelvűek törvény által szavatolt jogai. Legalábbis ez derül ki Ioan Blagának, a csíkszeredai börtön igazgatójának a tájékoztatásából. A feketehalmi börtönben viszont – egy fogvatartott beszámolója szerint – nem igényelhető anyanyelvű oktatás vagy pszichológusi segítség.
Szó sincs arról, hogy a magyar elítéltek súlyos visszaélések áldozatai lennének a csíkszeredai börtönben, állítja Ioan Blaga, a csíkszeredai intézmény igazgatója, reagálva a Mikó Imre Jogvédelmi Szolgálatnak a magyar rabokkal szembeni jogtiprásokról szóló állásfoglalására. A Blaga által szignált hivatalos átirat tanúsága szerint a Hargita megyei székhely büntetés-végrehajtási intézetében a fogvatartott magyarok akadályoztatás nélkül használhatják anyanyelvüket, eddig egyetlen kérvényt sem utasítottak el amiatt, hogy azt magyar nyelven fogalmazták meg. Blaga szerint a rabok a meghallgatásokon is használhatják anyanyelvüket, a börtön alkalmazottainak mintegy fele pedig alapfokon ismeri a magyar nyelvet. Az átirat szerint az elítéltek celláiban a büntetés-végrehajtást szabályozó fontosabb törvények magyar nyelvű fordítása is rendelkezésre áll, a börtön könyvtárából pedig magyar nyelvű könyveket is lehet kölcsönözni. Sőt, azok a magyar nyelvű tévéműsorok is nézhetők, amelyek szerepelnek az egyik csíkszeredai kábeltévés cég kínálatában.
Pszichológust azonban nem tudnak biztosítani a raboknak, mivel mindkét állás betöltetlen maradt. Bár a 2000 és 2012 között működött római katolikus börtönlelkészi állás megszűnt, az igazgató szerint a római katolikus és a református egyház képviselői időnként lelkészi szolgálatot végeznek az intézményben. A 2014/2015-ös tanévben magyar tannyelvű oktatás is indult, az 1–4. osztályban tizenegy, az 5–8. osztályban pedig tizenhét elítélt tanul.
Nemrég a Mikó Imre Jogvédelmi Szolgálat közleménye foglalkozott a romániai magyar rabok helyzetével. A visszaélésekre egy Feketehalmon fogva tartott rab hívta fel a figyelmet, aki levelében arra panaszkodott, hogy napi rendszerességgel diszkriminálják a magyar börtönlakókat a Brassó megyei intézetben. A 2013. február 28-i keltezésű román nyelvű levelében az elítélt azt állítja, hogy a feketehalmi börtön lakóinak mintegy 40 százaléka magyar nemzetiségű, ennek ellenére sem magyar pedagógust, sem pszichológust nem biztosítanak számukra, a hatályos jogszabályok dacára a büntetés-végrehajtási szabályzathoz sem férnek hozzá anyanyelvükön.
Zsigmond József, a jogvédelmi szolgálat háromszéki szervezetének munkatársa elmondta: az elítélt korábban már valamennyi európai és romániai, börtönökkel foglalkozó bizottságot megkeresett jogai érvényesítése érdekében, de ügye mindig visszakerült a börtönhöz belső kivizsgálásra. A jogvédelmi szolgálat szerint az országban több olyan börtön is működik, ahol a fogvatartottak több mint 20 százaléka magyar anyanyelvű – például Csíkszeredában, Feketehalmon és Marosvásárhelyen –, ezekben az intézményekben azonban „nem lehet használni sem szóban, sem írásban a magyar nyelvet, nem lehet magyar nyelvű rádiós és televíziós adáshoz hozzáférni, magyar nyelvű tanárt és pszichológust igényelni.” A jogvédelmi szolgálatnak arról is tudomása van, hogy a hatóságok nem védik meg kellően az illető személyt a magyarnyelv-használat miatt kialakuló konfliktusoktól, a többség haragjától.
Életútja sporttörténet, nemzetközi tapasztalat és közösségi elköteleződés. A kolozsvári medencéktől az amerikai egyetemi bajnokságig, majd vissza Erdélybe: Baloga Istvánt vízilabdázóként, oktatóként és családapaként is a kitartás vezérli.
Szilveszter éjszakáján és az új év első napjaiban jóval fagypont alatti hőmérséklettel búcsúzik az óesztendő, és köszönt be az új esztendő. Hétvégére, illetve a jövő hét elejére azonban enyhül a hideg idő.
Karácsony előtt idén nem a szokásos takarítással foglalkoztunk, hanem egy különleges utazást választottunk: Malagát és Granadát fedeztük fel Andalúzia napsütötte vidékén. A mediterrán városok lenyűgöző erődítményei az első pillanattól magukkal ragadtak.
Harmincöt éve szolgál Marosszentgyörgyön, nemrég jelent meg a századik verseskötete, és december elején a prefektúra is kitüntette a közösségért végzett szolgálatáért. Baricz Lajos római katolikus plébánossal a szolgálatáról és az ünnepről beszélgettünk.
Lehet-e egyszerre fergeteges bulikat tartani és Jézus örömhírét hitelesen képviselni? Miklós Gyuri szerint nemcsak lehet, hanem kell is. A kolozsvári zenész és vallástanár a vele készült beszélgetés során hitről, zenéről, küldetésről és arról vall.
A gyulai Százéves Cukrászda korábban is megkerülhetetlen pontja volt a viharsarki városnak, az idén elnyert Magyarország Tortája cím pedig csak még több vendéget vonz a létesítménybe. Decemberi látogatásunkkor „belekóstolunk” az egykori kávéházi miliőbe.
Télies, hideg napok elé nézünk az esztendő utolsó hetében, éjszakánként mindenütt fagypont alá süllyed a hőmérő higanyszála. A nappalok sem lesznek sokkal enyhébbek, a csúcshőmérséklet többnyire alig haladja meg a fagypontot, napközben is hideg lesz.
A fiatal generáció nagy mértékben ki van szolgáltatva a közösségi oldalakon terjedő, a Ceaușescu diktatúrája, a totalitárius rendszerek iránti nosztalgiát és szélsőséges eszméket terjesztő tartalmaknak – derült ki nemrég egy elemzésből.
A karácsonyra készülődés jegyében az Erdélyi Napló Keskeny út című videós összeállítása keretében három lelkipásztor mesél arról, hogyan készülnek a híveik a karácsonyra.
Az újságíró sosem megy igazán szabadságra – legalábbis ezt szokták mondani nekem a barátaim, az ismerőseim, a családom. Mert valóban figyelek, látok, jegyzetelek, amikor utazom is. Valóban, mindig úgy alakul, hogy történeteket hozok haza.
szóljon hozzá!