
2015. március 07., 20:242015. március 07., 20:24
Bár a sepsiszentgyörgyi Mikó Imre Jogvédelmi Szolgálat a romániai magyar rabok által elszenvedett súlyos visszaélésekre hívta fel a figyelmet, a székelyföldi büntetőintézményekben nem sérülnek a magyar anyanyelvűek törvény által szavatolt jogai. Legalábbis ez derül ki Ioan Blagának, a csíkszeredai börtön igazgatójának a tájékoztatásából. A feketehalmi börtönben viszont – egy fogvatartott beszámolója szerint – nem igényelhető anyanyelvű oktatás vagy pszichológusi segítség.
Szó sincs arról, hogy a magyar elítéltek súlyos visszaélések áldozatai lennének a csíkszeredai börtönben, állítja Ioan Blaga, a csíkszeredai intézmény igazgatója, reagálva a Mikó Imre Jogvédelmi Szolgálatnak a magyar rabokkal szembeni jogtiprásokról szóló állásfoglalására. A Blaga által szignált hivatalos átirat tanúsága szerint a Hargita megyei székhely büntetés-végrehajtási intézetében a fogvatartott magyarok akadályoztatás nélkül használhatják anyanyelvüket, eddig egyetlen kérvényt sem utasítottak el amiatt, hogy azt magyar nyelven fogalmazták meg. Blaga szerint a rabok a meghallgatásokon is használhatják anyanyelvüket, a börtön alkalmazottainak mintegy fele pedig alapfokon ismeri a magyar nyelvet. Az átirat szerint az elítéltek celláiban a büntetés-végrehajtást szabályozó fontosabb törvények magyar nyelvű fordítása is rendelkezésre áll, a börtön könyvtárából pedig magyar nyelvű könyveket is lehet kölcsönözni. Sőt, azok a magyar nyelvű tévéműsorok is nézhetők, amelyek szerepelnek az egyik csíkszeredai kábeltévés cég kínálatában.
Pszichológust azonban nem tudnak biztosítani a raboknak, mivel mindkét állás betöltetlen maradt. Bár a 2000 és 2012 között működött római katolikus börtönlelkészi állás megszűnt, az igazgató szerint a római katolikus és a református egyház képviselői időnként lelkészi szolgálatot végeznek az intézményben. A 2014/2015-ös tanévben magyar tannyelvű oktatás is indult, az 1–4. osztályban tizenegy, az 5–8. osztályban pedig tizenhét elítélt tanul.
Nemrég a Mikó Imre Jogvédelmi Szolgálat közleménye foglalkozott a romániai magyar rabok helyzetével. A visszaélésekre egy Feketehalmon fogva tartott rab hívta fel a figyelmet, aki levelében arra panaszkodott, hogy napi rendszerességgel diszkriminálják a magyar börtönlakókat a Brassó megyei intézetben. A 2013. február 28-i keltezésű román nyelvű levelében az elítélt azt állítja, hogy a feketehalmi börtön lakóinak mintegy 40 százaléka magyar nemzetiségű, ennek ellenére sem magyar pedagógust, sem pszichológust nem biztosítanak számukra, a hatályos jogszabályok dacára a büntetés-végrehajtási szabályzathoz sem férnek hozzá anyanyelvükön.
Zsigmond József, a jogvédelmi szolgálat háromszéki szervezetének munkatársa elmondta: az elítélt korábban már valamennyi európai és romániai, börtönökkel foglalkozó bizottságot megkeresett jogai érvényesítése érdekében, de ügye mindig visszakerült a börtönhöz belső kivizsgálásra. A jogvédelmi szolgálat szerint az országban több olyan börtön is működik, ahol a fogvatartottak több mint 20 százaléka magyar anyanyelvű – például Csíkszeredában, Feketehalmon és Marosvásárhelyen –, ezekben az intézményekben azonban „nem lehet használni sem szóban, sem írásban a magyar nyelvet, nem lehet magyar nyelvű rádiós és televíziós adáshoz hozzáférni, magyar nyelvű tanárt és pszichológust igényelni.” A jogvédelmi szolgálatnak arról is tudomása van, hogy a hatóságok nem védik meg kellően az illető személyt a magyarnyelv-használat miatt kialakuló konfliktusoktól, a többség haragjától.
Egyes európai országokban külön üzletággá nőtte ki magát, sőt, a hivatalos turisztikai stratégia része lett az úgynevezett digitális böjt fémjelezte turizmus. Erdély is alkalmas lenne rá.
Van abban valami sajátságos, hogy bármit tesz vagy mond Sorin Grindeanu, a hónapok óta tartó politikai válságot előidéző PSD elnöke saját maga vagy pártja támogatottságának növelése érdekében, abból rendszerint a szélsőjobboldali AUR jön ki jól.
Az Európai Bizottság jogállamisági jelentésének bemutatóján a szlovákiai magyarokat sújtó földelkobzásokról kérdezte lapunk a brüsszeli testület illetékeseit. A Bizottság szóvívője azonban ezúttal sem kívánt érdemben állást foglalni.
Az Országos Kataszteri Hivatal (ANCPI) informatikai rendszereit megbénító kibertámadás hatásai az egész gazdaságban érezhetők – kongatták meg a vészharangot kedden ingatlanpiaci tanácsadók, miután már egy hete nem elérhetőek a szolgáltatások.
Három és fél évtized alatt a Bálványosi Nyári Szabadegyetemből Kárpát-medencei jelentőségű politikai, közéleti és kulturális találkozóhely lett. A 35 éves évforduló kapcsán a tábor egyik alapítójával, Toró T. Tiborral beszélgettünk.
„Az EU sarkvidéki politikája, az őslakos népek és az ökológiai igazságosság – A számi nép hangjának beemelése az európai döntéshozatalba” – címmel szervezett az Európai Parlament vitafórumot a számi népcsoport szerepéről az Európai Unióban.
Rutinfeladat helyett komoly költségvetési sokk évek óta a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás megújítása az autótulajdonosok számára.
Egy ország, ahol alig használnak készpénzt, ahol külön női parlament működik, ahol szinte mindenki beszél angolul, és ahol a kisebbségi nyelveken is lehet tanulni.
Pénzügyi összeomlás fenyegetné Romániát, ha beigazolódna megannyi elemző félelme, és a nemzetközi hitelminősítők bóvli kategóriába sorolnák az országot. Az április óta tartó politikai instabilitás miatt számolni kell ezzel a sötét forgatókönyvvel.
Gran Canaria Európától jóval távolabb fekszik, mint Afrikától, a hódítások során azonban spanyol gyarmattá vált. Az Atlanti-óceánban elfoglalt stratégiai fekvése miatt Kolumbusz Kristóf is érintette a szigetet útjai során.
szóljon hozzá!