
Emléktábla a tudós szülőfalujában, Bólyában: 250 éve született Bolyai Farkas
Fotó: Wikimedia
Kolozsváron vetítik azt a 60 perces dokumentumfilmet, amely a 250 éve született Bolyai Farkas életét mutatja be. A film készítője, Miholcsa Gyula végigkalauzolja a nézőket a jeles magyar matematikus, Bolyai Farkas életének meghatározó helyszínein.
2025. február 13., 11:402025. február 13., 11:40
A Magyar Tudományos Akadémia 200. évfordulójára az Erdélyi Múzeum-Egyesület (EME) az Erdélyi magyar akadémikusok arcképcsarnoka című programsorozattal készül, amely poszterek és filmek által mutatja be az erdélyi akadémikusok életét és munkásságát.
Ezen projekt keretében elkészült Miholcsa Gyula Bolyai Farkas életéről szóló 60 perces dokumentumfilmje, amely vetítésére kerül most sor a Sapientia EMTE Tordai úti épületében található Hunyadi Mátyás teremben, február 13.-án, délután 18 órától, Bolyai Farkas születésének 250. évfordulója alkalmából, tájékoztat az EME.
A róla készült film bemutatja a híres tanár életútját és munkásságát, keresve arra a kérdésre a választ, hogy miért tartják egyesek meghatározó személyiségnek. A film készítője a forgatás során végigjárta Bolyai Farkas életének meghatározó helyszíneit. A filmből az is kiderül, hogy Farkas, akit Carl Friedrich Gauss német matematikus zseninek nevezett, miért nincs benne a matematikai lexikonokban, illetve hogy miért éppen a fiának, Bolyai Jánosnak sikerült megoldani más világhírű matematikusok előtt a paralellák kérdésének 2000 éves problémáját. A sokoldalú munkásságának méltó emléket állító dokumentumfilm részletesen bemutatja a saját korában csak szűk körben elismert polihisztor gazdag munkásságát.
,,Ez egy következmények nélküli ország, ahol mindent ellopnak” – mondogatta az utóbbi időben szomszédom magyarországi unokatestvére, akiről utólag kiderült, hogy jobban él, mint sokan közülünk Erdélyben.
Temesvár mellett feltárt avar lovas harcos sírok újraírhatják a térség avar múltjáról alkotott eddigi ismereteket. A leletek szerint az avar elit nemcsak jelen volt a Bánságban, hanem katonai és gazdasági ellenőrzést is gyakorolhatott.
A következő három napban a néphagyományból ismert fagyosszentek idén nem hozzák „igazi formájukat”: a meteorológiai előrejelzések szerint Erdély legnagyobb részén nem kell fagyra számítani.
Egy japán kisváros művelődési házában erdélyi ételek főnek: tyúkhúsleves, pörkölt, töltött káposzta kerül az asztalra, a falakon kalotaszegi minták, a konyhában pedig egy olyan ember dolgozik, aki mindezt nem tanulta, hanem hozta magával.
Az e heti fejlemények ismét csak bizonyították, hogy nincs olyan súlyos válsághelyzet Romániában, amelyet a politikai osztály ne lenne képes tovább fokozni.
Bár csütörtökön többfelé alakultak ki záporok Erdélyben, a gazdák többsége hiába várt a tartós, kiadós csapadékot. A meteorológiai előrejelzések szerint azonban a hétvégén többfelé megérkezhet az eső.
Erőltetett menetben látott neki a bukaresti kormány a védelmi képességek fejlesztését szolgáló európai SAFE-program végrehajtásának, amelynek keretében közel 17 milliárd euró áll Románia rendelkezésére.
Lépésről lépésre Isten igéjének a fényében próbál előre haladni a megalakulásának 30. évfordulóját idén ünneplő Szatmárnémeti-Szigetlankai Református Egyházközség, amelyben Rácz Ervin Lajos lelkipásztor szerint megpróbálják összehangolni a generációkat.
Fontos mérföldkőhöz érkezett az apahidai református közösség templomépítése: a Krónika munkatársainak jelenlétében időkapszulát helyeztek el az épülő torony egyik szegletében.
Erdélyben még rétegjelenség a gombatermesztés, de egyre többen látnak benne lehetőséget. A székelyföldi Márton Zoltán gourmet-gombákat termeszt, hírportálunknak arról beszélt, hogyan működik a termesztés, mivel érdemes kezdeni, és meg lehet-e élni belőle.
szóljon hozzá!