Belga módszer: lélekből fakadó tanítás

A belső gyerek megismerése, az öngondoskodás és önmaguk elfogadása volt a három fő tematika a Joyful Teaching nevű továbbképzésen, amelyen három belgiumi oktatási szakértő dolgozott együtt erdélyi pedagógusokkal és iskolai tanácsadókkal. A Hai cu noi în Horă Egyesület által a romániai belga nagykövetség égisze alatt, illetve a romániai oktatási minisztérium és ennek keretében működő Neveléstudományi Intézet (ISE) támogatásával megszervezett képzésen az Educatieve Academie, belgiumi oktatási akadémia szakértői, Katrien Cassiers, Kris Jonckheere és Suzanne Kempeneers foglalkoztak a résztvevőkkel az ivói Honor villában.

„Amikor Romániába költöztem dolgozni, a gyerekeimet is magammal hoztam, és beírattam  az iskolába. Már az első nap tapasztaltam az itteni és a belga oktatási rendszer közötti különbségeket” – magyarázta Charlotte Van den Abeele, a Hai cu noi în Horă Egyesület alapítója kérdésünkre, hogy honnan eredt a képzés ötlete. Elmondása szerint azóta folyamatosan azon gondolkozott, miként segíthetne a romániai oktatási rendszeren, végül tavaly született meg az elképzelés. „Belga szakértőket hozunk ide, akik angol nyelvű műhelyeiken személyre szabott fejlesztéseket nyújtanak a romániai iskolák pedagógusainak” – magyarázta. Az idei 21 résztvevőt, közöttük egy Hargita megyei pedagógust, úgy választották ki, hogy a program után minél nagyobb esélyük legyen a tanultakat tovább terjeszteni, átadni kollégáiknak.

Belga szemmel a román rendszer

A szervező egyesület tiszteletbeli elnöke Ilse Baekelandt-Luyten, a romániai belga nagykövet felesége elmondta, három gyereke az utazásai során több iskolában tanult, így esélye volt látni, hol tudják holisztikus módon oktatni őket, és hol összpontosítanak inkább a tudásra. „Láttam a gyerekeimen, hogy miként reagáltak a különböző iskolai rendszerekben, ezért kezdtem el foglalkozni az oktatással és kezdtem el támogatni az egyesület tevékenységét is” – tette hozzá. Charlotte Van den Abeele szerint a legnagyobb különbség a romániai és belga oktatási rendszer között az, hogy itt túlságosan nagy hangsúlyt fektetnek a versengésre. „A gyerekeket túl korán szembesítik a versengéssel az iskolában, de azon kívül is nagy nyomást helyeznek rájuk. Folyamatosan azt hallják, hogy jobban kell teljesíteniük. Régebb így volt Belgiumban is, de mára már változott, hiszen köztudottá vált: e megközelítésnek sok negatív utóhatása is lehet a fiatalokra” – magyarázta. Szerinte Belgiumban is van helye a fejlődésnek, hiszen még aktívan működik a Belga Oktatási Akadémia. Ám az ottani tanárok tudják: az eredmények nem lesznek olyan jók, ha csupán elméletet tanítanak, mint abban az esetben, ha mindenre kiterjedő, pozitív és gyakorlati hozzáállással oktatnák a gyerekeket. „Azért kell a holisztikus hozzáállás, mert nem csak agyból állunk, lelkünk és szellemünk is van, ezeket is kell fejleszteni. Csak a résztvevő tanárok vallomásaiból ismerjük a romániai rendszert, de tapasztalataink szerint a pedagógusok sokkal jobban szeretnének szívből tanítani. Viszont nincsenek hozzászokva a felszabadultsághoz, hiszen szabályok közé vannak zárva” – vélte Katrien Cassiers, a Belga Oktatási Akadémia szakértője. Szerinte jó hatással van a pedagógusokra, amikor újból felfedezik a tanítás örömét.

Örömteli oktatás

„Élvezet és öröm tanárnak, tanítónak lenni – ezt próbáljuk átadni. Ha pedagógusként örömteli vagy és ezt a tanítás alatt is hangsúlyozod, akkor a tanítás élvezet lesz, a gyerekek pedig boldogak lesznek az osztályteremben, és szívesen szívják magukba a leckéket” – szögezte le a céljukat Charlotte Van den Abeele. A szakértők nem elméleti képzést tartottak, hanem inkább az önfejlesztésre fektették a hangsúlyt, azért, hogy belülről fedezzék fel az oktatás örömét, és jobb kapcsolatot alakítsanak ki a diákokkal.

„A boldog tanárok megváltoztatják a világot” – árulta el a mottóját Suzanne Kempeneers, a Belga Oktatási Akadémia szakértője. Szerinte fontos örömmel oktatni, hiszen ilyenkor a gyerekek könnyebben fogadják el, ha valami nem sikerül, de egyben sokkal kreatívabbak és felszabadultabbak is lesznek. „Ha szigorúság helyett inkább nyugodt légkör van az osztályteremben, a diákok is nyitottabbakká válnak, szívesebben tanulnak. A gyerekek számára ösztönös a tanulás és felfedezés öröme” – tette hozzá Katrien Cassiers. Suzanne Kempeneers szerint ezt az érzést az töri meg bennük, ha nyomást éreznek, és kényszerré válik számukra a tanulás. Ugyanakkor abban is próbáltak segíteni a pedagógusoknak, miként gondozzák önmagukat, hiszen munkájuk miatt folyamatos stresszben vannak, és gyakran a kiégés szélén állnak. A szakértők szerint a műhelyeken – ahol inkább az számított, hogy a tanárok megtapasztalják a tanítás örömét – sokkal hamarabb nyíltak meg, mint a belga pedagógusok. Kris Jonckheere szerint érezhető volt a tanárokban a motiváltság. „Bennük van az örömteli tanár magva, mi csak segítettünk azt meglocsolni, és reméljük, hogy visszatérve az iskolákba gyümölcsözni fog a lelkesedésük és áthatják kollégáikat” – fogalmazott Jonckheere. „Mindannyian érezzük, szükség van erre a képzésre, ezért lesz harmadik kiadása is” – mondta Charlotte Van den Abeele.