Az Európa Tanács büntetőpadján Románia

Az Európa Tanács (ET) rasszizmus- és intoleranciaellenes bizottsága (ECRI) terjedelmes ajánlásban foglalkozott a romániai kisebbségek helyzetével. A múlt héten napvilágot látott dokumentum kimondja: még mindig nem sikerült elfogadni a kisebbségek jogállását szabályozó törvényt, és azt is negatívumként említi, hogy az 5 százalékos küszöb akadályozza a kisebbségeket abban, hogy a többséghez hasonló körülmények között válasszák meg képviselőiket.

Az ET szakértői bizottsága a Strasbourgban közzétett hivatalos okmányában Romániának felrója mindazokat a kisebbségekkel kapcsolatos anomáliákat, amelyek a romániai magyarság körében évek óta közismert jogsértéseknek számítanak. Noha a dokumentum kifejezetten nem tesz említést a minduntalan visszautasított székelyföldi autonómiatörekvésekről, a magyaroknak szentelt fejezet foglalkozik a Székelyföldet beolvasztó törekvésekkel: megemlíti a közigazgatási átszervezési terveket, a székely zászló tiltását, és ennek kapcsán felkéri a román hatóságokat, ne alkalmazzanak kettős mércét a nemzeti és regionális jelképek használata tekintetében. A strasbourgi szaktestület arra is rámutat, hogy míg a székely zászló miatt a hatóságok beperelték a Hargita és Kovászna megyei önkormányzatokat, más megyék zavartalanul használhatják regionális jelképeiket, illetve a hatóságok védelmükbe vették azt az iskolás lányt, aki egy Kovászna megyei iskolában román nemzeti hajszalaggal tüntetett a magyar nemzeti ünnepen és emiatt fenyegetés érte. A jelentés külön részben foglalkozik a kommunizmus idején államosított egyházi és közösségi ingatlanok visszaszolgáltatásának hátráltatásával. A dokumentum szerint a legutóbbi ECRI-jelentés óta visszaigényelt kétezer ingatlanból csak 568-nak a helyzete rendeződött. A jelentés azt ajánlja: Bukarest központi koordinációval lendítse ki a restitúció ügyét a holtpontról.

A jelentés a magyar kisebbség jogkövetelései mellett részletesen foglalkozik a romániai cigányság helyzetével is. A dokumentum szerint a romániai cigány közösség gyakran válik diszkrimináció vagy a méltóságát sértő kijelentések áldozatává a politikai osztály részéről. A politikusok kijelentéseit a sajtó rendszerint nem bírálja, hanem átveszi – mutat rá dokumentum. A jelentés készítői aggodalmukat fejezik ki egyes parlamenti képviselőik kezdeményezései miatt, akik az általuk benyújtott törvényjavaslatokban azt sugallják, hogy a romák és a bűnözés között közvetlen összefüggés van, és felróják e kisebbség tagjainak, hogy nem akarnak integrálódni.

Markó Attila, az RMDSZ sepsiszentgyörgyi parlamenti képviselője a jelentés kapcsán kifejtette: az Európa Tanács által nemrég elfogadott Kalmár-jelentés után ez a dokumentum újabb bizonyítéka annak, hogy amit a romániai magyar közösség kér, az teljes mértékben összeegyeztethető az európai standardokkal és gyakorlattal.

„Az Európa Tanács osztja a magyar közösség véleményét, megérti és támogatja igényeit. Ilyen értelemben kifejezetten üdvözlendő, hogy az ECRI most is határozottan kiáll az egyházi és közösségi javak visszaszolgáltatása mellett. Ennek a jelentősége azért is kiemelkedő, mert ezúttal például konkrétan megemlíti a Székely Mikó Kollégium ügyét, mint megoldatlan problémát” – hangsúlyozta Markó. A székelyföldi politikus szerint igaz ugyan, hogy ezek a jelentések nem vonnak maguk után sem szankciókat, sem pedig a tagállamok részéről kötelező magatartást, mégis úgy kell ezeket értékelni, hogy egyértelmű jelzéseket fogalmaz meg Románia irányába arra vonatkozóan, hogy még mindig vannak megoldatlan problémák.

Kelemen Hunor szerint a magyarok jogaiért folytatott küzdelem során nehéz partnereket találni Romániában, a nagy áttörés, amiről sokan álmodoznak, nem következik be. Apró munka van, téglát téglára téve lehet építkezni. Az RMDSZ elnöke az ET-jelentés kapcsán úgy fogalmazott, ismét a kisebbségi őshonos nemzeti közösségek felé fordult a nemzetközi figyelem az utóbbi időben, nemcsak az Európa Tanács (ET), hanem például az amerikai külügyminisztérium részéről is. A politikus hangsúlyozta, sok év után a State Department 2013-as jelentésében ismét szó van a kisebbségekről, ismét beszélnek az erdélyi magyarságról.