Érdemes betérni a Teleki Tékába, és megtekinteni az 1848–49-es szabadságharc asszonyairól szóló kiállítást
Fotó: Haáz Vince
Feleségként biztosították a hátteret, ápolóként segítettek, fegyvert ragadva csatlakoztak a harcokhoz. Az 1848–49-es szabadságharc asszonyait, kiállásukat, példamutatásukat a korabeli lapokból, a visszaemlékezésekből ismerhetjük. A marosvásárhelyi Teleki Tékában kiállítással tisztelegnek előttük.
2026. március 19., 18:592026. március 19., 18:59
„Bálványozott bábok voltunk, legyünk emberekké!” – Asszonyok az 1848-as forradalomban címmel nyílt kamarakiállítás Marosvásárhelyen, a Teleki–Bolyai Könyvtárban. Kihívásnak nevezte Lázok Klára, az intézmény vezetője, a kiállítás kurátora a márciusi forradalom és szabadságharc női szereplőiről szóló tárlat anyagának összegyűjtését, hiszen a Teleki–Bolyai Könyvtár tudományos állományában ehhez a mindennapok történetéhez tartozó témához nagyon sokat kellett keresgélni. De mint megtudtuk, megvan a könyvtárban az 1848–49-es események szinte teljes sajtója,
„Ezekből próbáltunk szemlézni az ünnepi kamarakiállításra, és a női szerepeket próbáltuk illusztrálni a napilapok, hetilapok és visszaemlékezések alapján” – magyarázta Lázok Klára.
Az olvasók közül a legtöbben talán Szendrey Júliát ismerik a szabadságharc női szereplői közül, hiszen ott állt támogató feleségként Petőfi Sándor mellett. A forradalom lapjában, a Közlönyben megjelent, Testvéri szózat Magyarország hölgyeihez című politikai beszéde megtekinthető a kiállításon is. Ez a szózat összefoglalja azokat a feladatokat, amelyeket a nők 48–49-ben betöltöttek: a sebesülteken való segítést, de az eszmei támogatást is: „Mi hathatunk kedvesünk, férjünk vagy gyermekeink által, ha őket buzdítjuk... De még ezen kívül más teendőink is vannak: ápolni a megsebesített, a beteg harcfiakat, ruházni a szegényebbeket, s azoknak családját segíteni, kik a hazát védelmezvén egyetlen keresetmódjukat, melyből övéiket tartották, voltak kénytelenek elhagyni.”
Korabeli újságok, visszaemlékezések részleteit közlik
Fotó: Haáz Vince
Fontos női szerepkör a szervező asszonyoké is. Az egyik legismertebb Kossuth Zsuzsanna, Kossuth Lajos testvére, aki a tábori kórházak főápolónőjeként megszervezte Magyarország teljes hadikórház-hálózatát, 72 egészségügyi intézményt hozva létre. Marosvásárhelyen látható felhívása több száz nőt győzött meg arról, hogy önkéntes ápolóként segítse a kórházak munkáját. „Minden nő, aki erőt érez magában, keresse fel a helyben vagy vidéken lévő kórházakat… Ha valaki vánkoson piheni egészséges álmát, megvédett hajlékban, vegye ki feje alól, és adja azoknak, kik sebben és nehéz szenvedésekben sínylődnek a haza megmentésének nehéz munkája után…” Megkövetelte, hogy a kórházakban legyen „rend, pontosság, tisztaság, józan és szelíd erkölcsi viselet, önfeláldozó hűség és gyöngédség azok iránt, kik ép ifjúságukat és életüket áldozzák a haza szabadságáért”.
Neki nem 1848-ban kezdődik a szerepe, hanem korábban: ő ugyanis tudatos arisztokrata hölgyként Budapesten 1846-ban létrehozza az első leánynevelő intézetet. A kiállításon látható Előbb reform, azután nőemancipatio című kiáltványát – melyben megfogalmazta az 1848-as női követeléseket – a női egyenjogúságért síkra szálló első magyar dokumentumnak is lehet tekinteni.
„Bálványozott bábok voltunk, legyünk emberekké! Legyünk érdemesek arra, hogy társaiknak nevezzenek a forradalom fiai. Minden nő, kinek testvére, kedvese, férje van, tegyen úgy, mint Petőfiné, nyújtsa oda elszántsággal kedveltjének a kardot, s ébressze benne azon erős hitet, hogy nem gyámoltalan hölgyet hagy honn, hanem erőslelkű nőt, kit a vész órája készen talál. (…) Értsétek meg jól a kor intését, ti, anyák, neveljétek leányaitokat úgy, hogy megfeleljenek a forradalom igényeinek. A forradalom embereket követel. Neveljétek leányaitokat emberekké, nem pedig ephemer, minél hamarább férjhez adandó lényekké, mintha a nő, hasonlóan a lepkéhez, elérte volna a rendeltetése végcélját, mikor a pártát leoldják fejéről. – Az élet hosszú, a leányból anya lesz, honpolgárok anyja, s a haza számot kér tőle fiaiért. – Anyák, emberekké neveljétek a hon leányait.”
Lázok Klára, a kiállítás kurátora
Fotó: Haáz Vince
A szabadságharcból nem hiányoztak azok az asszonyok sem, akik fegyverrel segítették a forradalmi lendületet. A legismertebb Lebstück Mária, akiről Jókai írt elbeszélést, illetve publicisztikát is. Ő 18 évesen Karl néven állt be a bécsi egyetemi légióba, majd a magyarországi német légióba, később a tiroli vadászzászlóaljba nyert beosztást.
Lebstück Máriát a szabadságharc leverése után az elfogott honvédtisztekkel együtt az aradi várban tartották fogva, itt született meg fia, Jónák Pál. Az ő szerepéről egy 1935-ben megjelent kiadványt állítottak ki a Teleki Tékában, amely az egykori Mária főhadnagy által, a halálos ágyán tollba mondott naplót közölte. Ennek az az érdekessége, hogy ennek a naplónak alapján írta meg Huszka Jenő Mária főhadnagy című operettjét, amelyet mindannyian ismerünk, és általában március 15-én ebből részleteket is szoktak énekelni.
A marosvásárhelyi honleányokat is megdicsérték a korabeli leírásokban
Fotó: Haáz Vince
A kiállítás külön érdekessége, hogy bár általánosságban igyekeztek bemutatni az asszonyok szerepét, a marosvásárhelyi honleányok hozzájárulását ismertető beszámolót is láthatunk. Kossuth Hírlapjának 1848. szeptember huszadikai számában írnak arról, hogy milyen szerepük volt a marosvásárhelyi lányoknak, asszonyoknak a forradalomban.
„Különös dicséretet érdemelnek a maros-vásárhelyi honleányok is, kik mindennap összesereglenek, és fáradhatatlanul varrják a fehérneműeket számunkra. Köszönet a haza szent nevében e lelkes leányoknak. Isten áldja meg őket fáradozásaikért. Mi sem felejtkezünk el róluk, és ha egészséggel térendünk vissza a csatából, majd egy pár víg csárdást táncolunk velük.”
A kamarakiállítás április 2-ig látogatható a marosvásárhelyi Teleki–Bolyai Könyvtárban, keddtől péntekig 10–18 óra között.
Lázok Klára: az asszonyoknak is fontos szerepe volt a szabadságharcban
Fotó: Haáz Vince
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Megkezdődtek csütörtökön a Nemzetek Ligája csoportköreinek utolsó mérkőzései. A magyar labdarúgó-válogatott az első két hely egyikéért száll harcba a grúzok és északírek ellen, a románok a becsületpontokért lépnek pályára a lengyelek és bosnyákok ellen.
Az előttünk álló napokban többnyire száraz, napos, hűvös időre számíthatunk Erdélyben. A HungaroMet Magyar Meteorológiai Szolgáltató Nonprofit Zrt. egyhetes előrejelzése szerint a hét második felében és a hétvégén többfelé mínusz fokok érkeznek.
A szerdai kellemes, napos időt csütörtöktől kiadós esőzés és jelentős lehűlés váltja fel Erdélyben. Pénteken mindössze 13 Celsius-fokig emelkedik a hőmérséklet, a hétvégére azonban javul az idő, és ismét előbújik a nap.
Változékony felhőzet, időnként napsütés, helyenként záporok jellemzik Erdély időjárását a következő egy hétben. Jelentős lehűlés egyelőre nem várható: a változékony időjárásban a nappali csúcshőmérsékletek többnyire 14–16 Celsius-fok körül alakulnak.
A hét közepén még 23–24 Celsius-fokig emelkedhet a hőmérséklet Erdélyben, a hétvégére azonban véget ér az októberi meleg: eső, záporok és jelentős lehűlés érkezik.
Hűvös hajnalokkal, de sok napsütéssel és 20 fok körüli délutáni hőmérsékletekkel köszönt be október Erdélyben. A HungaroMet következő hét napra szóló előrejelzése alapján számottevő csapadékra egyelőre nem kell számítani.
A hét második felében még késő nyárias, 24–25 Celsius-fokos idő várható Erdélyben, a hétvégén azonban jelentős változás kezdődik. Szombattól megnő a záporok, zivatarok esélye, majd vasárnaptól tartósabban csapadékosra fordulhat az idő.
Egy épület akkor válik igazán otthonná, amikor élettel telik meg. A Kolozsvár melletti Kajántón évtizedes álom valósult meg az új református gyülekezeti ház felépítésével, amelynek története az imádságról, adakozásról, sok munkáról szól.
Szeptember első hetében jórészt napos, késő nyárias időre számíthatunk Erdélyben. A HungaroMet előrejelzése szerint a hét közepén még 26–27 Celsius-fok körül alakulnak a nappali csúcsértékek, szombattól azonban ismét erőteljes felmelegedés kezdődik.
Bár az ütemtervnek megfelelően halad a fekete-tengeri gázkitermelés előkészítése, jelentős biztonsági kockázatokkal kénytelen szembesülni az európai léptékben mérve is óriási román beruházás.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!