Republic-koncert a tavalyi Szent László Napokon: a Bihar megyei magyarság egyik legkedveltebb fesztiválja volt
Fotó: Szent László Napok
A nagyváradi Szent László Napok több mint egy évtizeden át a partiumi és az erdélyi magyarság egyik legjelentősebb kulturális rendezvénysorozatává nőtte ki magát. Az idei évben azonban – hosszú idő után először – elmarad a fesztivál, ami komoly kérdéseket vet fel nemcsak a rendezvény jövőjével, hanem általában a határon túli magyar kulturális események fenntarthatóságával kapcsolatban is. Zatykó Gyula, Nagyvárad polgármesterének tanácsadója és a Szent László Napok főszervezője a háttérről, a finanszírozási nehézségekről és a lehetséges folytatásról beszélt.
2026. május 07., 14:302026. május 07., 14:30
2026. május 07., 16:422026. május 07., 16:42
A Szent László Napok története 2013-ig nyúlik vissza, amikor megszületett a fesztivál ötlete: Zatykó Gyula kezdeményezésére, néhány lelkes szervező közreműködésével indult útjára a rendezvény. Ez szorosan kapcsolódott ahhoz a szélesebb erdélyi magyar fesztiválhullámhoz, amelynek részeként Gergely Balázs szervezésében elsőként jöttek létre a Kolozsvári Magyar Napok, utána következett a Brassói Magyar Napok, és
A sorban követte őket a Marosvásárhelyi Forgatag és a Temesvári Magyar Napok.
Zatykó Gyula a Krónikának elmondta, hogy a Szent László Napok már induláskor sajátos utat választott: tudatosan igyekezett megőrizni politikai függetlenségét, és nem integrálódott egyetlen párt rendezvényeként sem. Ez a döntés viszont hosszú távon meghatározta a fesztivál működését. Miközben más városokban a politikai háttér – elsősorban az RMDSZ-be történő betagozódás – stabilabb finanszírozást biztosított, Nagyváradon a szervezőknek folyamatosan egyensúlyozniuk kellett az önállóság és az anyagi biztonság között. A partiumi megyeszékhelyen kezdetektől fogva kulcsszerepet játszott az önkéntesség: a szervezők fizetség nélkül dolgoztak, sokan közülük később külföldre távoztak vagy más megélhetési forrás után néztek, ami fokozatosan szűkítette a szervezői bázist.
A Szent László Napokat szervező alapítvány számára az első érvágás akkor következett be, amikor a magyar kormány megszüntette az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács által működtetett demokrácia-központok irodahálózatának finanszírozását, és az addig elvégzett feladatokat rábízták az RMDSZ által felügyelt Eurotrans Alapítványra. Az EMNT korábbi irodahálózatának Bihar megyei munkatársai önkéntesként segítettek be a Szent László Napok szervezésébe, a munkatársak távozásával viszont ez a fajta rendszeres együttműködés megszűnt.
A finanszírozási modell évekig viszonylag stabilan működött. A költségvetés mintegy 30 százalékát a helyi önkormányzat biztosította, további 25 százalék pályázati forrásokból érkezett. Jelentős tételt jelentett a magyarországi támogatás, elsősorban a kulturális minisztériumi keretből, amely szintén körülbelül 25 százalékot tett ki. A fennmaradó részt helyi szponzorok és vállalkozók adták össze. Bár voltak hullámzások, ez a struktúra több mint egy évtizeden át lehetővé tette a rendezvény magas színvonalú megszervezését.
Az idei évben azonban ez az egyensúly megbomlott.
Ez a teljes költségvetés jelentős részét érintette, és olyan mértékű hiányt okozott, amelyet nem tudtunk pótolni. Különösen annak fényében, hogy közben az árak is emelkedtek, a rendezvényszervezés költségei pedig folyamatosan nőttek” – magyarázta a fesztivál korábbi főszervezője.
Fotó: Szent László Napok
Zatykó Gyula szerint a döntés végül két lehetőség között született meg: vagy egy jelentősen visszafogott, „fapados” rendezvényt szerveznek, vagy egy évre lemondanak a fesztiválról, és megőrzik annak minőségi színvonalát. Az utóbbi mellett döntöttek. Mint fogalmazott, egy nagyszínpad felállítása önmagában legalább húszezer eurós tétel, és ha ezt nem tudják megfelelő tartalommal megtölteni, akkor az egész rendezvény aránytalanul drágává és szakmailag is vállalhatatlanná válik.
A Szent László Napok mellett a Varadinum és a Nagyváradi Magyar Napok is részesül ebből a keretből, amelyet a város igyekszik egyenlően elosztani. Bár az idei évben az önkormányzati támogatás növekedett, ez önmagában nem tudta ellensúlyozni a kieső magyarországi forrásokat. A budapesti döntés még a Fidesz-kormány idején született: az idén februárban leadott pályázatra a kulturális tárca már nem folyósította a korábbi években megítélt támogatást.
A szervezők ugyanakkor igyekeztek úgy dönteni, hogy a rendelkezésre álló pénz ne vesszen el a közösség számára. A Szent László Napokra szánt önkormányzati támogatást átcsoportosították a Nagyváradi Magyar Napokhoz, amelyet augusztus 20-a köré szerveznek. Így a váradi magyarság idén sem marad kulturális események nélkül: egy hosszabb hétvégi rendezvénysorozatot terveznek, koncertekkel és ünnepi programokkal.
A jövő azonban bizonytalan. Zatykó Gyula egyértelműen fogalmaz: a jelenlegi formájában a Szent László Napok nem tartható fenn anyaországi támogatás nélkül. Bár felmerült a belépődíj bevezetése, ennek gyakorlati és társadalmi korlátai is vannak. A szabadtéri rendezvények esetében a jegyértékesítés logisztikailag nehezen megoldható, a közönség pedig nem szokott hozzá a fizetős rendszerhez. Az eddigi tapasztalatok szerint az önkéntes hozzájárulások sem hoztak számottevő bevételt.
Fotó: P. Nagy Noémi
Az új magyarországi kormány hozzáállása, a pályázati lehetőségek, valamint a helyi és regionális források mind befolyásolhatják, hogy visszatérhet-e a rendezvény a korábbi formájában. Zatykó Gyula szerint ez érvényes a többi erdélyi város magyar napos rendezvényeire is, amelyekben szintén pótolhatatlan tételt jelent az anyaországi támogatás.
A Szent László Napok nem csupán egy nagyváradi fesztivál volt, hanem jelentős partiumi közösségépítő erő, amely évről évre több tízezer embert mozgatott meg.
Hiánya idén érezhető lesz Nagyváradon – és talán figyelmeztetésként is szolgál arra, milyen törékeny a határon túli magyar kulturális élet finanszírozási rendszere.
Nem szervezik meg ebben az évben a Szent László Napokat Nagyváradon, mindezt a szervezők jelentették be csütörtökön. A Szent László Egyesület forráshiánnyal indokolja a tizenhárom kiadást megélt fesztivál elmaradását.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A csángóföldi, Bákó megyei településekről is többen zarándokolnak gyalogosan a május 23-i csíksomlyói pünkösdi búcsúba. A zarándokok már erdőn-mezőn haladnak a szombati csíksomlyói búcsú felé.
Újabb juhhimlő-gócokat azonosítottak Romániában, ezért az állategészségügyi hatóságok több térségben korlátozásokat vezettek be az állatok szállítására és legeltetésére vonatkozóan.
Restaurált klasszikusokkal idézik meg Fábri Zoltán életművét Bukarestben, Kolozsváron és Temesváron. A magyar filmtörténet egyik legnagyobb rendezőjének három emblematikus alkotását vetítik május és június során.
„Márton Áron püspökről nem feltétlen csak »nagy« filmeket, és biztosan nem csak egy-két filmet kell készíteni” – mondta el a Krónikának Lázár Csilla, a Márton Áron Múzeum igazgatója.
Igazolták a laborvizsgálatok a hantavírus-fertőzést az aradi megyei sürgősségi kórházban kezelt betegnél; a páciens állapota stabil, öntudatánál van, együttműködő – közölte hétfőn az Országos Közegészségügyi Intézet (INSP).
Medve miatt kellett riasztani a lakosságot Besztercén vasárnap este.
Lehűlésre figyelmeztetnek a meteorológusok, a jövő hét elején hideg levegő áramlik a térségbe.
Immár nemcsak a székelyföldi településeken gyakori látogató a medve: Kolozsvár közvetlen közelében is egyre gyakrabban bukkan fel, a hétvégén két helyen is látták.
A Partiumi Keresztény Egyetem Sulyok István-épületének amfiteátrumában került sor pénteken az idei Tudományos Diákköri Konferencia keretében a Wagner Nándor szobrászművész szellemi örökségét ápoló Academia Humana Alapítvány pályázati díjkiosztójára.
Nyílt levélben fordult Toroczkai László, a Mi Hazánk mozgalom elnöke Orbán Anita külügyminiszterhez a nagyváradi premontrei rendház és templom ügyében. A politikus szerint a román hatóságok jogsértő módon próbálják kiszorítani a rendet az épület
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!