Hirdetés

Amikor szünetel a munka: ünnepek évadja

A húsvéti ünneppel megkezdődik a hivatalosan fizetett ünnepnapok évadja. Összeállításunkban annak igyekeztünk utánajárni, mennyire vagyunk mi folyamatosan „ünneplő” ország, illetve mennyibe kerülnek az államnak a piros betűs napok.

Willman Walter

2015. április 03., 11:022015. április 03., 11:02

Míg tavaly 12 szabadnapra kereshettek megfelelő elfoglaltságot a közalkalmazottaknak, idén – miután a parlament megszavazta, hogy Moldva és Havasalföld egyesülésének napja hivatalos ünnep legyen Romániában – egy nappal több, összesen 13 ünnepnapunk lesz. Ezekből 8 hétköznapra esik, ami nagyjából 1,1 milliárd eurójába kerül a munkaadóknak, illetve további 4,6 milliárd eurójába az országnak.

Ez utóbbi módosításról egy illetékes véleményét is idéznünk kell, a 13. napot illetően a Kovászna Megyei Munkafelügyelőség vezetője, Ördög Lajos pontosított. Eszerint a munkakódex 139-es cikkelyében csupán január első két napja, a húsvét másodnapja, május elseje, pünkösd másodnapja, Nagyboldogasszony ünnepe, Szent András, december elseje, valamint karácsony első és másodnapja számít hivatalos munkaszüneti napnak. Január 24-e azért nem szerepel a felsorolásban, mert 2014/171-es törvény – amelyik kimondja, hogy január 24-e szabadnap, illetve hogy ekkor az önkormányzatok ünnepségeket szervezhetnek – nem módosította a munkatörvénykönyvet. Idén január 24-e szombatra esett, így nem okozott gondot, de ha valóban ünneppé módosítják, a 171-est is korrigálni kell.

Az évnek egyharmadában pihenünk

Miután január elseje-másodika csütörtök-péntekre esett, ötnapos hétvége kerekedett a szilveszter körüli lazításból. Az egyesülés napja, január 24., szombatra esett. Szabadnap lesz a román (ortodox) húsvét – április 12-13., vasárnap és hétfő –, illetve a magyar – április 5-6. vasárnap és hétfő –, ezek három egymást követő szünnapot jelentenek. Ugyancsak háromnapos szünet kezdődik pénteken, május elsejével, a magyar pünkösd (május 24-25.), május 31. és június elseje pedig pünkösd első és második napja az ortodox románoknál.

Pihenünk augusztus 15-én, Nagyboldogasszony ünnepén – amúgyis szombatra esik –, november 30-án, hétfőn, Szent András napján, tehát nyújtott hétvégén, december elsejével, Románia nemzeti ünnepével egybetoldva, illetve karácsony első és másodnapján (25-26-a, péntek és szombat). Vagyis a beágyazott szombat-vasárnapokkal együtt a hivatalos ünnepnapok száma 21-re kerekedik, ezeken kívül van még 94 hivatalos, hétvégi szabadnapunk, a szombat-vasárnapokkal együtt 115 napon át lehet heverészni – azaz az évnek majd’ egyharmadában.

Szomszédolás
A szabadnapok számát sokallók kedvéért vessünk egy pillantást a szomszédok felé is, illetve más kontinenseken gyakorlott szabadnaposztó szokásokra. A japánoknál például a hivatalos ünnepnapok száma 16, és hozzánk hasonlóan csak 20 napos pihenő szabadságra jogosultak – viszont nálunk nem divatos a legendás japán munkamorál. Évi 25 napon át pihenhetnek például a dánok, de ott nem dobálóznak a hivatalos ünnepnapokkal, mindössze 9 ilyen létezik. Cipruson már bőkezűbben kezelték a hivatalos ünnepeket, 15 nap van belőlük 20 nap pihenőszabadsággal. Évi 25 napot pihen egy luxemburgi, de csak 10 hivatalos ünnepnapot kap. E tekintetben a legszűkmarkúbbak a britek, összesen 8 ünnepnapot hoztak össze, viszont 28 napnyi pihenőszabadság jár a szigetországban, s ezen túl akkor is fizetik őket, ha bizonyos napokon szakszervezeti tevékenységet folytatnak, a kisgyerekes szülők számára meg rugalmas munkaidőt biztosítanak.

Mibe kerül ez nekünk?

A Ziarul Financiar című gazdasági hetilap által használt gondolatmenetet követve, és a tavalyi – az elnökválasztási kampánynak köszönhetően előhalászott – adatokra támaszkova, az idei 8 hivatalos ünnepnap – azok, amelyek nem esnek szombat-vasárnapra, de a törvény értelmében fizetett napok – nagyjából 1,1 milliárd eurójába „fáj” a munkaadóknak, napi 32 euróba alkalmazottanként. Hogyan számoltuk ki? Egyszerű: az 1684 lejes átlagbér a munkaadónak összesen 2930 lejébe kerül, a tavaly ősszel meglobogtatott adatok szerint pedig 2014 májusában Romániában 4 423 200 munkakönyves alkalmazott volt.

Mibe kerülnek a szabadnapok Romániának? Ha azzal számolunk, hogy a 2014-es, 669,5 milliárd lejnyi új termék és szolgáltatás az év 52 hetében, hetente öt munkanap alatt született, a napi kiesés 2,575 milliárd lej, vagyis nyolc napra 20,6 milliárd lej az ünnepnapok okozta veszteség. Közben 2013-ban 50 milliárd lejbe kerültek a nyugdíjak, a nyugdíjpénztár 2015-ös becsült hiánya mintegy 20 milliárd lej. A nyugdíjpénztár hiánya a társadalombiztosítási bevételek és a kifizetett nyugdíjak arányát jelenti, ez Romániában 2007 óta fordult mínuszba, azóta a kormány más forrásokból kénytelen szubvencionálni. Ez 2008-ban még 1,4, egy évvel később 7,3, de 2011-ben már 13,1 milliárd lejt jelentett – ennyi kellett, hogy a nyugdíjasok megkaphassák megérdemelt illetményüket.

A munkatörvénykönyv előírja, hogy a kormány határozatainak szabályozásával megfelelő programot kell kialakítani az egészségügyi, illetve közélelmezési egységek számára úgy, hogy a lakosság ilyesfajta igényei, illetve szükségletei ne szenvedjenek hiányt. Továbbá azok az alkalmazottak, akik valamilyen okból a hivatalos ünnepeken dolgoztak, megfelelő szabadnapokban kell részesüljenek az ünnepnapot követő 30 napon belül. Ha ezt nem lehet megoldani, megfelelő javadalmazás illeti meg őket, ami nem lehet kisebb, mint az egy normális munkanapra eső fizetésük. A munkatörvénykönyv két szabadnapot ír elő az ország által elismert vallások gyakorlói számára az évi nagy vallásos ünnepekre.

S mi lesz „zecsemájjal?”

Amikor nagymamáink gyerekkorukról meséltek, elmaradhatatlan volt a „zecsemájról”, vagyis a monarchia ünnepéről szóló beszámoló. Alexandru Ioan Cuza száműzetése után a káoszba süllyedő román fejedelemségekbe 1866-ban érkezett az álruhás Karl Hettingen német herceg, igazi nevén Karl Eitel Friedrich Zephyrinus Ludwig von Hohenzollern-Sigmaringen, akit május 10-én I. Károly néven kiáltottak ki román királynak. Ezért többször is született javaslat a május 10-e hivatalos ünnepnappá nyilvánítására, ám a kommunista utódpártok egyelőre fáznak ettől, hiszen él még a monarchia törvényes örököse, a 94 éves I. Mihály román király, akit 1947-ben fosztottak meg trónjától. Aszenátus egyszer már visszadobta a javaslatot, de a képviselőház elé terjesztették, hogy május 10-e lehessen a román függetlenség napja. Az ünnepnapos tervek közt szerepel még áldozócsütörtök, illetve február 19-e, Constantin Brâncuşi születésnapja, de a honatyák amúgy is bővelkednek az ötletekben.

Idén a szociáldemokrata Ovidiu Donţu javasolta, hogy vízkereszt, az egyik legősibb keresztény ünnep legyen hivatalos munkaszüneti nap, ám ez oda vezethet, hogy az év első két hetében működésképtelenné válik az adminisztráció, lásd az idén csütörtök-péntekre eső január 1–2-t. 2020-ban január első két napja szerda-csütörtökre esne, vízkereszt pedig hétfőre.

Javasolták még azt is, hogy legyen szeptember 15-e szabadnap a gyerekeiket iskolába adó szülők miatt, erre a szenátus már áldását is adta, és a kormány is kedvezően véleményezte. December 6-ra, Mikulás napjára is szabadnapot terveztek, de a javaslat egyik házban sem talált támogatókra.

 

Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Hirdetés
Hirdetés

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. július 25., szombat

Erdély még alig fedezte fel a „digitális böjt” turizmusát, pedig az „offline” lét az új luxus

Egyes európai országokban külön üzletággá nőtte ki magát, sőt, a hivatalos turisztikai stratégia része lett az úgynevezett digitális böjt fémjelezte turizmus. Erdély is alkalmas lenne rá.

Erdély még alig fedezte fel a „digitális böjt” turizmusát, pedig az „offline” lét az új luxus
Hirdetés
2026. július 24., péntek

Az AUR PSD-s tisztára mosási akciója

Van abban valami sajátságos, hogy bármit tesz vagy mond Sorin Grindeanu, a hónapok óta tartó politikai válságot előidéző PSD elnöke saját maga vagy pártja támogatottságának növelése érdekében, abból rendszerint a szélsőjobboldali AUR jön ki jól.

Az AUR PSD-s tisztára mosási akciója
Az AUR PSD-s tisztára mosási akciója
2026. július 24., péntek

Az AUR PSD-s tisztára mosási akciója

2026. július 23., csütörtök

Az Európai Bizottság továbbra is szemet huny a szlovákiai magyarokat sújtó földelkobzások felett

Az Európai Bizottság jogállamisági jelentésének bemutatóján a szlovákiai magyarokat sújtó földelkobzásokról kérdezte lapunk a brüsszeli testület illetékeseit. A Bizottság szóvívője azonban ezúttal sem kívánt érdemben állást foglalni.

Az Európai Bizottság továbbra is szemet huny a szlovákiai magyarokat sújtó földelkobzások felett
2026. július 21., kedd

Ahogy telik az idő, úgy okoz egyre nagyobb gondokat a kataszteri hivatal leállása

Az Országos Kataszteri Hivatal (ANCPI) informatikai rendszereit megbénító kibertámadás hatásai az egész gazdaságban érezhetők – kongatták meg a vészharangot kedden ingatlanpiaci tanácsadók, miután már egy hete nem elérhetőek a szolgáltatások.

Ahogy telik az idő, úgy okoz egyre nagyobb gondokat a kataszteri hivatal leállása
Hirdetés
2026. július 21., kedd

„Tusványos nem lehet ellenzékben”. Új korszak előtt a 35 éves szabadegyetem

Három és fél évtized alatt a Bálványosi Nyári Szabadegyetemből Kárpát-medencei jelentőségű politikai, közéleti és kulturális találkozóhely lett. A 35 éves évforduló kapcsán a tábor egyik alapítójával, Toró T. Tiborral beszélgettünk.

„Tusványos nem lehet ellenzékben”. Új korszak előtt a 35 éves szabadegyetem
2026. július 19., vasárnap

A számik azt követelik Brüsszeltől, hogy a zöld átmenet árát ne a sarkvidéki őslakosok fizessék meg

„Az EU sarkvidéki politikája, az őslakos népek és az ökológiai igazságosság – A számi nép hangjának beemelése az európai döntéshozatalba” – címmel szervezett az Európai Parlament vitafórumot a számi népcsoport szerepéről az Európai Unióban.

A számik azt követelik Brüsszeltől, hogy a zöld átmenet árát ne a sarkvidéki őslakosok fizessék meg
2026. július 16., csütörtök

Biztosíthatlak: így előbb-utóbb belerokkansz a balesetmentes autóvezetésbe

Rutinfeladat helyett komoly költségvetési sokk évek óta a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás megújítása az autótulajdonosok számára.

Biztosíthatlak: így előbb-utóbb belerokkansz a balesetmentes autóvezetésbe
Hirdetés
2026. július 12., vasárnap

Készpénz nélkül, fegyveres őrök között – Kenya néhány dologban leckét adhatna Romániának (RIPORT)

Egy ország, ahol alig használnak készpénzt, ahol külön női parlament működik, ahol szinte mindenki beszél angolul, és ahol a kisebbségi nyelveken is lehet tanulni.

Készpénz nélkül, fegyveres őrök között – Kenya néhány dologban leckét adhatna Romániának (RIPORT)
2026. július 08., szerda

Reális veszély Románia leminősítése, a bóvli kategóriát valamennyiünk pénztárcája megsínylené

Pénzügyi összeomlás fenyegetné Romániát, ha beigazolódna megannyi elemző félelme, és a nemzetközi hitelminősítők bóvli kategóriába sorolnák az országot. Az április óta tartó politikai instabilitás miatt számolni kell ezzel a sötét forgatókönyvvel.

Reális veszély Románia leminősítése, a bóvli kategóriát valamennyiünk pénztárcája megsínylené
2026. július 05., vasárnap

Las Palmas történelmi és kulturális kincsei: Kolumbusz nyomában Gran Canarián (2. rész)

Gran Canaria Európától jóval távolabb fekszik, mint Afrikától, a hódítások során azonban spanyol gyarmattá vált. Az Atlanti-óceánban elfoglalt stratégiai fekvése miatt Kolumbusz Kristóf is érintette a szigetet útjai során.

Las Palmas történelmi és kulturális kincsei: Kolumbusz nyomában Gran Canarián (2. rész)
Hirdetés
Hirdetés