Hirdetés

Amikor szünetel a munka: ünnepek évadja

A húsvéti ünneppel megkezdődik a hivatalosan fizetett ünnepnapok évadja. Összeállításunkban annak igyekeztünk utánajárni, mennyire vagyunk mi folyamatosan „ünneplő” ország, illetve mennyibe kerülnek az államnak a piros betűs napok.

Willman Walter

2015. április 03., 11:022015. április 03., 11:02

Míg tavaly 12 szabadnapra kereshettek megfelelő elfoglaltságot a közalkalmazottaknak, idén – miután a parlament megszavazta, hogy Moldva és Havasalföld egyesülésének napja hivatalos ünnep legyen Romániában – egy nappal több, összesen 13 ünnepnapunk lesz. Ezekből 8 hétköznapra esik, ami nagyjából 1,1 milliárd eurójába kerül a munkaadóknak, illetve további 4,6 milliárd eurójába az országnak.

Ez utóbbi módosításról egy illetékes véleményét is idéznünk kell, a 13. napot illetően a Kovászna Megyei Munkafelügyelőség vezetője, Ördög Lajos pontosított. Eszerint a munkakódex 139-es cikkelyében csupán január első két napja, a húsvét másodnapja, május elseje, pünkösd másodnapja, Nagyboldogasszony ünnepe, Szent András, december elseje, valamint karácsony első és másodnapja számít hivatalos munkaszüneti napnak. Január 24-e azért nem szerepel a felsorolásban, mert 2014/171-es törvény – amelyik kimondja, hogy január 24-e szabadnap, illetve hogy ekkor az önkormányzatok ünnepségeket szervezhetnek – nem módosította a munkatörvénykönyvet. Idén január 24-e szombatra esett, így nem okozott gondot, de ha valóban ünneppé módosítják, a 171-est is korrigálni kell.

Az évnek egyharmadában pihenünk

Miután január elseje-másodika csütörtök-péntekre esett, ötnapos hétvége kerekedett a szilveszter körüli lazításból. Az egyesülés napja, január 24., szombatra esett. Szabadnap lesz a román (ortodox) húsvét – április 12-13., vasárnap és hétfő –, illetve a magyar – április 5-6. vasárnap és hétfő –, ezek három egymást követő szünnapot jelentenek. Ugyancsak háromnapos szünet kezdődik pénteken, május elsejével, a magyar pünkösd (május 24-25.), május 31. és június elseje pedig pünkösd első és második napja az ortodox románoknál.

Pihenünk augusztus 15-én, Nagyboldogasszony ünnepén – amúgyis szombatra esik –, november 30-án, hétfőn, Szent András napján, tehát nyújtott hétvégén, december elsejével, Románia nemzeti ünnepével egybetoldva, illetve karácsony első és másodnapján (25-26-a, péntek és szombat). Vagyis a beágyazott szombat-vasárnapokkal együtt a hivatalos ünnepnapok száma 21-re kerekedik, ezeken kívül van még 94 hivatalos, hétvégi szabadnapunk, a szombat-vasárnapokkal együtt 115 napon át lehet heverészni – azaz az évnek majd’ egyharmadában.

Szomszédolás
A szabadnapok számát sokallók kedvéért vessünk egy pillantást a szomszédok felé is, illetve más kontinenseken gyakorlott szabadnaposztó szokásokra. A japánoknál például a hivatalos ünnepnapok száma 16, és hozzánk hasonlóan csak 20 napos pihenő szabadságra jogosultak – viszont nálunk nem divatos a legendás japán munkamorál. Évi 25 napon át pihenhetnek például a dánok, de ott nem dobálóznak a hivatalos ünnepnapokkal, mindössze 9 ilyen létezik. Cipruson már bőkezűbben kezelték a hivatalos ünnepeket, 15 nap van belőlük 20 nap pihenőszabadsággal. Évi 25 napot pihen egy luxemburgi, de csak 10 hivatalos ünnepnapot kap. E tekintetben a legszűkmarkúbbak a britek, összesen 8 ünnepnapot hoztak össze, viszont 28 napnyi pihenőszabadság jár a szigetországban, s ezen túl akkor is fizetik őket, ha bizonyos napokon szakszervezeti tevékenységet folytatnak, a kisgyerekes szülők számára meg rugalmas munkaidőt biztosítanak.

Mibe kerül ez nekünk?

A Ziarul Financiar című gazdasági hetilap által használt gondolatmenetet követve, és a tavalyi – az elnökválasztási kampánynak köszönhetően előhalászott – adatokra támaszkova, az idei 8 hivatalos ünnepnap – azok, amelyek nem esnek szombat-vasárnapra, de a törvény értelmében fizetett napok – nagyjából 1,1 milliárd eurójába „fáj” a munkaadóknak, napi 32 euróba alkalmazottanként. Hogyan számoltuk ki? Egyszerű: az 1684 lejes átlagbér a munkaadónak összesen 2930 lejébe kerül, a tavaly ősszel meglobogtatott adatok szerint pedig 2014 májusában Romániában 4 423 200 munkakönyves alkalmazott volt.

Mibe kerülnek a szabadnapok Romániának? Ha azzal számolunk, hogy a 2014-es, 669,5 milliárd lejnyi új termék és szolgáltatás az év 52 hetében, hetente öt munkanap alatt született, a napi kiesés 2,575 milliárd lej, vagyis nyolc napra 20,6 milliárd lej az ünnepnapok okozta veszteség. Közben 2013-ban 50 milliárd lejbe kerültek a nyugdíjak, a nyugdíjpénztár 2015-ös becsült hiánya mintegy 20 milliárd lej. A nyugdíjpénztár hiánya a társadalombiztosítási bevételek és a kifizetett nyugdíjak arányát jelenti, ez Romániában 2007 óta fordult mínuszba, azóta a kormány más forrásokból kénytelen szubvencionálni. Ez 2008-ban még 1,4, egy évvel később 7,3, de 2011-ben már 13,1 milliárd lejt jelentett – ennyi kellett, hogy a nyugdíjasok megkaphassák megérdemelt illetményüket.

A munkatörvénykönyv előírja, hogy a kormány határozatainak szabályozásával megfelelő programot kell kialakítani az egészségügyi, illetve közélelmezési egységek számára úgy, hogy a lakosság ilyesfajta igényei, illetve szükségletei ne szenvedjenek hiányt. Továbbá azok az alkalmazottak, akik valamilyen okból a hivatalos ünnepeken dolgoztak, megfelelő szabadnapokban kell részesüljenek az ünnepnapot követő 30 napon belül. Ha ezt nem lehet megoldani, megfelelő javadalmazás illeti meg őket, ami nem lehet kisebb, mint az egy normális munkanapra eső fizetésük. A munkatörvénykönyv két szabadnapot ír elő az ország által elismert vallások gyakorlói számára az évi nagy vallásos ünnepekre.

S mi lesz „zecsemájjal?”

Amikor nagymamáink gyerekkorukról meséltek, elmaradhatatlan volt a „zecsemájról”, vagyis a monarchia ünnepéről szóló beszámoló. Alexandru Ioan Cuza száműzetése után a káoszba süllyedő román fejedelemségekbe 1866-ban érkezett az álruhás Karl Hettingen német herceg, igazi nevén Karl Eitel Friedrich Zephyrinus Ludwig von Hohenzollern-Sigmaringen, akit május 10-én I. Károly néven kiáltottak ki román királynak. Ezért többször is született javaslat a május 10-e hivatalos ünnepnappá nyilvánítására, ám a kommunista utódpártok egyelőre fáznak ettől, hiszen él még a monarchia törvényes örököse, a 94 éves I. Mihály román király, akit 1947-ben fosztottak meg trónjától. Aszenátus egyszer már visszadobta a javaslatot, de a képviselőház elé terjesztették, hogy május 10-e lehessen a román függetlenség napja. Az ünnepnapos tervek közt szerepel még áldozócsütörtök, illetve február 19-e, Constantin Brâncuşi születésnapja, de a honatyák amúgy is bővelkednek az ötletekben.

Idén a szociáldemokrata Ovidiu Donţu javasolta, hogy vízkereszt, az egyik legősibb keresztény ünnep legyen hivatalos munkaszüneti nap, ám ez oda vezethet, hogy az év első két hetében működésképtelenné válik az adminisztráció, lásd az idén csütörtök-péntekre eső január 1–2-t. 2020-ban január első két napja szerda-csütörtökre esne, vízkereszt pedig hétfőre.

Javasolták még azt is, hogy legyen szeptember 15-e szabadnap a gyerekeiket iskolába adó szülők miatt, erre a szenátus már áldását is adta, és a kormány is kedvezően véleményezte. December 6-ra, Mikulás napjára is szabadnapot terveztek, de a javaslat egyik házban sem talált támogatókra.

 

Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Hirdetés
Hirdetés

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. február 15., vasárnap

Erdélyiség és egyetemesség egészséges összhangja: Balázs Ferenc életművét állítja a ma embere elé az unitárius egyház

Balázs Ferenc (1901–1937), a kiemelkedő unitárius lelkész, költő, író, faluszervező szellemi örökségére összpontosít 2026-ban a Magyar Unitárius Egyház. Kovács István püspök megkeresésünkre Balázs Ferenc szerteágazó tevékenységéről beszélt.

Erdélyiség és egyetemesség egészséges összhangja: Balázs Ferenc életművét állítja a ma embere elé az unitárius egyház
Hirdetés
2026. február 14., szombat

A szegények hangszeréből hungarikum: újra hódít a citera Erdélyben

Az Alföldön ügyes kezű mesteremberek is készítették, Erdélyben tamburaként emlegették, Kodály a szegények hangszerének nevezte. Ma virágkorát éli: hungarikum lett, és egyre többen veszik kézbe. Gyermek- és ifjúsági citeratalálkozón jártunk Maros megyében.

A szegények hangszeréből hungarikum: újra hódít a citera Erdélyben
2026. február 09., hétfő

Szolgálat a rácsok mögött: reményt visz a szamosújvári börtönbe Szabó-Salánki Tibor református lelkipásztor

A börtönlelkészi szolgálat láthatatlan, mégis létfontosságú terület a lelkipásztori munkában. Szabó-Salánki Tibor református lelkipásztor a szamosújvári és besztercei börtönökben vigaszt, reményt és Isten igéjét viszi a rabok számára.

Szolgálat a rácsok mögött: reményt visz a szamosújvári börtönbe Szabó-Salánki Tibor református lelkipásztor
2026. február 08., vasárnap

Egyház és közélet határán: Kolumbán Vilmos József erdélyi püspök a reformátusság kihívásairól itthon és a nagyvilágban

„Reformátusnak kell maradnunk, a Szentírásra és hitvallásainkra építve” – vallja Kolumbán Vilmos József erdélyi református püspök. Interjúnkban Kolumbán Vilmos József a Református Egyházak Világközössége progresszív teológiai irányáról is beszélt.

Egyház és közélet határán: Kolumbán Vilmos József erdélyi püspök a reformátusság kihívásairól itthon és a nagyvilágban
Hirdetés
2026. február 05., csütörtök

Nemzete és szülőföldje szeretete köszön vissza a munkáiban – Brittich Erzsébet, Simonyifalva sokoldalú művésze

Legyen szó képzőművészetről vagy irodalomról, műveiben visszaköszönnek a természettel összhangban élő faluközösségbe kapaszkodó gyökerek, az irányt mutató népi bölcsességek, a sallangok nélküli kifejezések, a deportálást túlélők közösségi traumája.

Nemzete és szülőföldje szeretete köszön vissza a munkáiban – Brittich Erzsébet, Simonyifalva sokoldalú művésze
2026. február 03., kedd

Melegfronti hatásokkal érkezik az enyhébb, csapadékos időjárás

A rövid ideig tartó hideghullámot követően szerdától ismét enyhe, csapadékban gazdag időjárás várható, a nappali csúcshőmérséklet elérheti a 10 fokot. Melegfronti hatásokra kell számítani.

Melegfronti hatásokkal érkezik az enyhébb, csapadékos időjárás
2026. február 03., kedd

Miért az RMDSZ-t szorongatja leginkább az adóprés a kormánypártok közül?

Kutyaszorítóba kerültek a négypárti bukaresti kormánykoalíciót alkotó politikai alakulatok, köztük is kiemelten az RMDSZ: úgy kell elszámolniuk a felháborodott polgárok előtt a népszerűtlen intézkedésekért, hogy a döntést közösen hozták meg.

Miért az RMDSZ-t szorongatja leginkább az adóprés a kormánypártok közül?
Hirdetés
2026. február 02., hétfő

Gyermekkorunk ízvilága elevenedett meg a házi készítésű hústermékek és pálinkák tordaszentlászlói ünnepén

Házi készítésű hústermékek és pálinkák versenyét szervezi immár negyedik éve egy lelkes fiatalokból álló csapat a Kolozsvártól mintegy húsz kilométerre fekvő Tordaszentlászlón. A többség számára a rendezvény remek gasztronómiai alkalomnak számít.

Gyermekkorunk ízvilága elevenedett meg a házi készítésű hústermékek és pálinkák tordaszentlászlói ünnepén
2026. január 31., szombat

Lelki gazdagodás a reformáció bölcsőjében: erdélyi lelkipásztor Genfben

A reformáció genfi emlékművétől kőhajításnyira fekvő gyülekezeti házban ma is hangzik a magyar ige. A svájci városban Dániel Levente erdélyi ösztöndíjasként szolgál, amely a magyar diaszpóra számára egyszerre lelki otthon, kulturális kapaszkod&oac

Lelki gazdagodás a reformáció bölcsőjében: erdélyi lelkipásztor Genfben
2026. január 30., péntek

A hiány képei: Apáczai Csere János a kortárs művészet tükrében

Csütörtök délután nyílt meg az Apáczai 400 című képzőművészeti kiállítás a kolozsvári Apáczai Csere János Elméleti Líceum dísztermében. A tárlat Apáczai Csere János sokoldalú szellemi öröksége előtt tiszteleg, kort&am

A hiány képei: Apáczai Csere János a kortárs művészet tükrében
Hirdetés
Hirdetés