2015. augusztus 29., 10:382015. augusztus 29., 10:38
Itt az ősz, és az idénynek megfelelő gabonafélék vetése mellé egy meglehetősen veszélyes szezonkezdet társul: a jövőre esedékes helyhatósági választások miatt beindult az ígéretkampány. Nyolc évvel ezelőtt hasonló helyzetben ígértek 50 százalékos fizetésemelést a tanügyieknek, és az oda sem figyelő parlament meg is szavazta, miközben körülöttünk már rég beindult az amerikai bankrendszer összeomlásával kezdődött pénzügyi-gazdasági válság: az amerikai adófizetők zsebéből éppen akkor vettek ki százmilliárdokat, hogy áttegyék a bankárok pénztárcájába. Mindeközben az akkori román kormányfő, Călin Popescu-Tăriceanu magabiztosan kijelentette: nincs ok aggodalomra, a nemzetközi pénzpiacokon tapasztalható válsághelyzet átmeneti jelenség. Ehhez „ministrált” az államelnök is, aki kihirdette a teljesíthetetlen fizetésemelésről szóló törvényt, valamint a Román Nemzeti Bank kormányzója, aki 2009 elején még magabiztosan nyilatkozott a várható gazdasági növekedésről. A folytatást ismerjük: a Boc-kormány kegyetlen megszorításokra kényszerült, a bankok kihátráltak a román cégek mögül olyan bizalomvesztést okozva, aminek hatásait mindmáig érezzük.
A 2008–2009-es „modellt” napjainkban ismétlik meg. A kormányfőnek nincs vesztenivalója, mert már mindent elveszített, így aztán ígér fűt-fát egészségügyieknek, tanügyieknek egyaránt. Két kézzel szórja a pénzt, mintha minderre fedezet lenne az állami költségvetésben. Victor Ponta módszere egyszerű: valószerűtlenül nagy fizetéseket ígér egy-egy társadalmi csoportnak, majd az első bejelentését követően részletekre bontja a mesés bérnövekedés ígéretét. Finomítja, mintha időközben tájékozódott volna a helyzetről, majd a nagy garral beígért fizetésemelést szakaszokra bontja, amelynek utolsó kifizetésére valamikor a választások után, 2017-ben kerülne sor. A kormányfő bátran megteheti, hiszen mialatt a készülő adótörvénykönyvet a médiában is ízekre szedték, a gazdaság túlégetését veszélyeztető fizetésemelések ellen alig tiltakozik valaki.
A visszatérő gazdasági betegségnek immár minden jele látható: a közpénzeket úgy próbálják voksokra váltani, hogy elköltik személyzeti költségekre, nyugdíjakra, segélyekre, helyhatósági beruházásokra vagy gyermekparkok építésére olyan falvakban, ahol néhány száz nyugdíjas tengődik. A döntéseket hirtelen hozzák meg, anélkül, hogy valaki kiszámolta volna, mennyibe kerül az országnak, ha az orvosok, a tanügyiek, a rendőrök fizetését hirtelen kétszámjegyű értékkel emelik meg. A Capital.ro című gazdasági portál a pénzügyminisztériumtól kikért adatok alapján foglalta táblázatba, hány alkalmazottra számítva mennyit költött az állam GDP-arányosan fizetésekre. A táblázatokból jól látható, hogy egyre kevesebb állami alkalmazottra egyre többet költünk. Ezzel nem is lenne baj, ha átlátható módon tennék, de nem ez történik.
Románia évről évre megismétli a vesztes képletet: ahogyan a Boc-féle bércsökkentéseket mindenféle logikát nélkülöző módon vezényelték le, hasonlóan tervezik az emeléseket is. Nincsenek tekintettel a teljesítményre, a gazdasági környezetre, semmire. Csak a nyertes szavazatok számítanak.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Pár napig még kitart a csapadékos, hűvös időjárás, húsvétra azonban kellemesen meleg, napos idő várható, 20 fok körüli csúcshőmérséklettel.
A bárányhúsból készült étkek sok erdélyi család húsvéti ünnepi menüsorozatának elmaradhatatlan alkotóelemei: ilyen a bárányfejleves, töltött bárány, vagy a belsőségekből készülő bárányfasírt.
Táj, zene és belső képek találkoznak Rácz Magda munkáiban. A Székelyföldről indult alkotó évtizedeken át rajztanárként dolgozott, miközben festett, grafikákat készített és szőtt.
A drága energia, a méregdrága üzemanyag és az egyre erőteljesebb megélhetési nyomás korában egyre kevésbé látszik elvont brüsszeli jelszónak, buta és költséges hóbortnak a zöld átállás Erdélyben.
Mi a hasonlóság a román Szociáldemokrata Párt (PSD) ellenzékbe vonulással való fenyegetőzése és a bukaresti kormánynak az üzemanyag-drágulással szembeni hatékony fellépése között? Hát csak az, hogy nagy valószínűséggel egyik sem fog bekövetkezni.
Tóth László kézdivásárhelyi újságíró halk szavú ember: székely lévén akkor szólal meg, ha van mondanivalója. Úgy tűnik, ez kissé zavarja is, s ha nem kívánja verbálisan közkinccsé tenni gondolatait, azokat papírra veti.
Dr. Székely-Szentmiklósi István negyvenöt éve családorvos a Szilágyságban – pályája egyszerre jelent hivatást, alkalmazkodást és közösségi elköteleződést.
Feleségként biztosították a hátteret, ápolóként segítettek, fegyvert ragadva csatlakoztak a harcokhoz. Az 1848–49-es szabadságharc asszonyait a korabeli lapokból, a visszaemlékezésekből ismerhetjük. A Teleki Tékában kiállítással tisztelegnek előttük.
Az elmúlt napok kellemesen meleg tavaszias időjárását az előttünk álló egy hétben néhány fokos lehűlés váltja fel, a nappali csúcsértékek nem haladják meg a 11–13 fokot. Erőteljes felhőképződésre, elszórtan esőre, záporokra kell számítani.
Miközben Traian Băsescu volt államfő reálisnak tartja, hogy Irán beváltja fenyegetését, és megtámadja Romániát az amerikai katonai eszközök befogadása miatt, szakértők óvatosságra intenek a kérdésben.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!