2015. augusztus 29., 10:382015. augusztus 29., 10:38
Itt az ősz, és az idénynek megfelelő gabonafélék vetése mellé egy meglehetősen veszélyes szezonkezdet társul: a jövőre esedékes helyhatósági választások miatt beindult az ígéretkampány. Nyolc évvel ezelőtt hasonló helyzetben ígértek 50 százalékos fizetésemelést a tanügyieknek, és az oda sem figyelő parlament meg is szavazta, miközben körülöttünk már rég beindult az amerikai bankrendszer összeomlásával kezdődött pénzügyi-gazdasági válság: az amerikai adófizetők zsebéből éppen akkor vettek ki százmilliárdokat, hogy áttegyék a bankárok pénztárcájába. Mindeközben az akkori román kormányfő, Călin Popescu-Tăriceanu magabiztosan kijelentette: nincs ok aggodalomra, a nemzetközi pénzpiacokon tapasztalható válsághelyzet átmeneti jelenség. Ehhez „ministrált” az államelnök is, aki kihirdette a teljesíthetetlen fizetésemelésről szóló törvényt, valamint a Román Nemzeti Bank kormányzója, aki 2009 elején még magabiztosan nyilatkozott a várható gazdasági növekedésről. A folytatást ismerjük: a Boc-kormány kegyetlen megszorításokra kényszerült, a bankok kihátráltak a román cégek mögül olyan bizalomvesztést okozva, aminek hatásait mindmáig érezzük.
A 2008–2009-es „modellt” napjainkban ismétlik meg. A kormányfőnek nincs vesztenivalója, mert már mindent elveszített, így aztán ígér fűt-fát egészségügyieknek, tanügyieknek egyaránt. Két kézzel szórja a pénzt, mintha minderre fedezet lenne az állami költségvetésben. Victor Ponta módszere egyszerű: valószerűtlenül nagy fizetéseket ígér egy-egy társadalmi csoportnak, majd az első bejelentését követően részletekre bontja a mesés bérnövekedés ígéretét. Finomítja, mintha időközben tájékozódott volna a helyzetről, majd a nagy garral beígért fizetésemelést szakaszokra bontja, amelynek utolsó kifizetésére valamikor a választások után, 2017-ben kerülne sor. A kormányfő bátran megteheti, hiszen mialatt a készülő adótörvénykönyvet a médiában is ízekre szedték, a gazdaság túlégetését veszélyeztető fizetésemelések ellen alig tiltakozik valaki.
A visszatérő gazdasági betegségnek immár minden jele látható: a közpénzeket úgy próbálják voksokra váltani, hogy elköltik személyzeti költségekre, nyugdíjakra, segélyekre, helyhatósági beruházásokra vagy gyermekparkok építésére olyan falvakban, ahol néhány száz nyugdíjas tengődik. A döntéseket hirtelen hozzák meg, anélkül, hogy valaki kiszámolta volna, mennyibe kerül az országnak, ha az orvosok, a tanügyiek, a rendőrök fizetését hirtelen kétszámjegyű értékkel emelik meg. A Capital.ro című gazdasági portál a pénzügyminisztériumtól kikért adatok alapján foglalta táblázatba, hány alkalmazottra számítva mennyit költött az állam GDP-arányosan fizetésekre. A táblázatokból jól látható, hogy egyre kevesebb állami alkalmazottra egyre többet költünk. Ezzel nem is lenne baj, ha átlátható módon tennék, de nem ez történik.
Románia évről évre megismétli a vesztes képletet: ahogyan a Boc-féle bércsökkentéseket mindenféle logikát nélkülöző módon vezényelték le, hasonlóan tervezik az emeléseket is. Nincsenek tekintettel a teljesítményre, a gazdasági környezetre, semmire. Csak a nyertes szavazatok számítanak.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Rekordbírság a bankoknak, perrel fenyegető pénzintézetek, kártérítéssel hitegetett ügyfelek: a ROBOR-ügy egyszerre pénzügyi, jogi és bizalmi botrány az általunk is mohón táplált pénzéhes világunkban.
Még nyárias meleg és helyenként 30 fok feletti hőmérséklet várható szerdán, ám a hét második felében markáns változás következik az időjárásban. Több hullámban érkező frontok miatt záporokra, zivatarokra és megerősödő szélre kell készülni.
Migrén, álmatlanság, szorongás, klimax – egyre többen próbálják ki az gyógypiercinget, amikor gyógyszermentes megoldást keresnek régóta fennálló panaszaikra. A módszer sokak életminőségét javítja, az orvosok azonban óvatosságra intenek.
Bár a színházi nyelvnek „nincs nemzetisége”, mégis egyfajta küldetés magyar darabokat színre vinni olyan közegben, amelyben alig, vagy inkább egyáltalán nem ismerik a magyar kultúrát – vallja Tapasztó Ernő.
A Közép-európai Fórum a Vallás- és Hitszabadságért június elején nemzetközi konferenciát szervezett Pozsonyban a vallásszabadság kérdésköréről. A szakemberek bemutatták a világ különböző térségeiben tapasztalható keresztényüldözés következményeit.
1920. június 4-én írták alá a versailles-i Grand Trianon kastélyban azt a békeszerződést, amely alapjaiban formálta át Magyarország sorsát. A Nemzeti Összetartozás Napja alkalmából Köő Artúr történészt, Trianon-kutatót kérdeztük.
Záporokban és zivatarokban gazdag napok elé nézünk, és csak a hétvégére várható szép, napos idő. A nappali csúcshőmérséklet 22 és 24 fok között alakul.
Mitől fél, hogyan „bandázik” a mai kisiskolás, szereti-e a zsíros kenyeret, tejbegrízt, málna- és bodzaszörpöt, vagy inkább a chipset részesíti előnyben – ezeket a kérdéseket tettük fel gyermeknap apropóján elemistáknak.
Könnyű beleszeretni a francia Riviérába: a tengerbe, a pálmafákba, a kikötőkbe, az óvárosok szűk utcáiba, abba a nyugodt eleganciába, amellyel a helyiek élik a mindennapjaikat.
A használtautó-piac az elmúlt években nagy változásokon ment keresztül: a Covid-időszak, az üzemanyagárak ingadozása, és az elektromobilitás térnyerése mind hatással voltak a vásárlói szokásokra. Juhos Dávid használtautó-kereskedővel beszélgettünk.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!