
2015. június 06., 11:292015. június 06., 11:29
A korábbi 24-ről 9 százalékra csökkent június elsejétől valamennyi, Romániában forgalmazott élelmiszer és alkoholmentes ital áruforgalmi adója. Az áfacsökkentést már egy évvel korábban, Ioana Petrescu pénzügyminiszter idejében bejelentették, életbe léptetéséért Victor Ponta miniszterelnök szembement az Európai Bizottsággal (EB) és a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) egyaránt. Valdis Dombrovskis, az EB euróért és társadalmi párbeszédért felelős alelnöke április elején Bukarestben kijelentette: az EB előrejelzése szerint a román kormány áfacsökkentő tervei jelentős kiesést okoznak az adóbevételekben. Az adótörvények előírásai ugyanakkor nincsenek összhangban az EB ajánlásaival, amely azt kéri a tagállamoktól, hogy főleg a rosszul fizetett munka adóterheit csökkentsék a gazdasági növekedést, és fogyasztást kevésbé érintő adónemek rovására.
A Ponta-kabinetet azonban nem zavarja a várható bevételkiesés, az idei első negyedévet a tervezett 5 milliárd lejes hiány helyett 5 milliárd lejes többlettel zártuk, így rendelkezésre áll az élelmiszerek áfájának csökkentésével keletkező bevételkiesés fedezete. Az áfacsökkentés legfontosabb indoka az volt, hogy az Európai Unióban a román polgárok költik jövedelmük legnagyobb hányadát – csaknem egyharmadát – élelemre, másrészt az adókerülés mértéke az élelmiszerágazatban a legmagasabb. A kormányfő vélhetően ezúttal a Pénzügyi Tanács észrevételeire is odafigyelt, miután annak elnöke, Ionuţ Dumitru adatokkal bizonyította: a román gazdaságban az új adóterhek következtében csökkenni szoktak az állami bevételek, míg az adóteher csökkentése nyomán növekedés tapasztalható. Így történt a profitadó esetében, az abból származó bevételek nőttek az idei első négy hónapban, annak ellenére, hogy 2014 nyara óta adómentességet élvezhet az újra befektetett profit. Hasonlóképpen a költségvetés csupán 0,3 százalékkal kevesebbet kapott a társadalombiztosítási járulékokból, holott a munkáltatói járulékot 5 százalékponttal csökkentették a múlt év őszétől. Az üzemanyagok jövedéki adójának hétcentes növelése viszont fordítva sült el: idén 11 százalékkal kevesebb volt a bevétel, mint tavaly áprilisban. Egyelőre nem tudni, hogy a fogyasztás csökkent-e vagy az adócsalás nőtt, tény, hogy az adóterhek növelése bevételkiesést okozott.
Júniustól kezdődően 9 százalékos áfakulccsal dolgoznak a hústermelők és -feldolgozók, a konzervgyárak, a hal- és mindenféle tengeri „herkentyű” feldolgozói, az olaj, az állati vagy növényi eredetű zsiradékok készítői, tej- és tejtermékek, malom- és keményítőipar, pékségek, takarmányt gyártók, a nemalkoholos italok, valamint a közélelmezési szolgáltatások.
A román élelmiszeriparban 2010-ben még 10456 cég volt aktív, ezek száma 2013-ra 9981-re csökkent, a 2008-as, 31,5 milliárd lejes forgalmukat azonban 39,7 milliárdra tudták növelni. Nőtt a bruttó profitjuk is, 1,151 milliárdról 1,378 milliárdra, a nettó profit 1,187 milliárd lej volt 2013-ban. Az élelmiszeripar 2008-ban 175 525 alkalmazottat foglalkoztatott, ez a szám öt év alatt 160 872-re csökkent.
A nagy üzletláncok, szuper- és hipermarketek már június elsejét megelőzően valóságos ígéretháborút folytattak, plakátokon, szórólapokon, pannókon hirdették, hogy bizony ők az árcsökkentés hívei, és legalább 12 százalékkal olcsóbban vásárolhatunk majd élelmiszereket és alkoholmentes italokat. Határozottan visszautasították azokat a pletykákat, miszerint az árakat a korábbi hónapokban mesterségesen emelték volna – hogy legyen miből csökkenteni június elsejétől –, és biztosították klienseiket, hogy elsejétől olcsóbb tejet, húst, vizet, üdítőket, halat, gyümölcsöt, zöldséget, takarmányt vásárolhatnak náluk. Mivel Romániában nem monitorizálják a nagy üzletláncok árait, nehezen követhető az árak alakulása, ezért több intézmény, közöttük a konkurenciahivatal, a fogyasztóvédők, az adóhivatal is bejelentette, fokozottan figyel az árakra. A Statisztikai Hivatal is „besegített”: nyilvánosságra hozta, hogy a fogyasztói árak április folyamán 0,1, az élelmiszerek 0,33, a szolgáltatások 0,07 százalékkal drágultak.
A Nagy Üzletláncok Egyesületének elnöke, Dan Şucu is nyilatkozott, mondván, hogy a román vásárló nagyon figyelmes, a kereskedőknek pedig azon kell munkálkodniuk, hogy az áfacsökkentésből megmaradó pénz a vásárló zsebében maradjon. A Carrefour, az Auchan, a Profi és a Lidl megszórta a városokat és a világhálót azzal az ígérettel, hogy az áfacsökkentéssel egyidejűleg olcsóbb lesz az élelmiszer. A 40 milliárd lejes élelmiszeripar-piac sok szereplője úgy vélekedik, az áfacsökkentés a fogyasztás növekedését eredményezi, amit mindannyian pozitív dolognak tartanak.
A 24 százalékos román áfa az egyik legmagasabb Európában, csak a 27 százalékos magyar és a 25 százalékos svéd és dán áfakulcs előzi meg. Az unióban a romániai állampolgárok költik jövedelmük legnagyobb hányadát, 32 százalékát élelemre, az osztrákok és a britek jövedelmük 13 százalékát költik élelemre, az uniós átlag pedig 18 százalék. A Ziarul Financiar című napilap korábbi elemzése szerint egy hazai fogyasztó havi 200 lejt költ élelemre, alkoholos és üdítő italokra, az összeg legnagyobb része, 45 százaléka húsra és pékárura megy, a maradékot tejtermékre, zöldségre, gyümölcsre, más élelmiszerekre költi. Egy ilyen kosár áfarésze 39 lej, a csökkentés után fogyasztóként 24 lejt kellene megspórolni.
Balázs Ferenc (1901–1937), a kiemelkedő unitárius lelkész, költő, író, faluszervező szellemi örökségére összpontosít 2026-ban a Magyar Unitárius Egyház. Kovács István püspök megkeresésünkre Balázs Ferenc szerteágazó tevékenységéről beszélt.
Az Alföldön ügyes kezű mesteremberek is készítették, Erdélyben tamburaként emlegették, Kodály a szegények hangszerének nevezte. Ma virágkorát éli: hungarikum lett, és egyre többen veszik kézbe. Gyermek- és ifjúsági citeratalálkozón jártunk Maros megyében.
A börtönlelkészi szolgálat láthatatlan, mégis létfontosságú terület a lelkipásztori munkában. Szabó-Salánki Tibor református lelkipásztor a szamosújvári és besztercei börtönökben vigaszt, reményt és Isten igéjét viszi a rabok számára.
„Reformátusnak kell maradnunk, a Szentírásra és hitvallásainkra építve” – vallja Kolumbán Vilmos József erdélyi református püspök. Interjúnkban Kolumbán Vilmos József a Református Egyházak Világközössége progresszív teológiai irányáról is beszélt.
Legyen szó képzőművészetről vagy irodalomról, műveiben visszaköszönnek a természettel összhangban élő faluközösségbe kapaszkodó gyökerek, az irányt mutató népi bölcsességek, a sallangok nélküli kifejezések, a deportálást túlélők közösségi traumája.
A rövid ideig tartó hideghullámot követően szerdától ismét enyhe, csapadékban gazdag időjárás várható, a nappali csúcshőmérséklet elérheti a 10 fokot. Melegfronti hatásokra kell számítani.
Kutyaszorítóba kerültek a négypárti bukaresti kormánykoalíciót alkotó politikai alakulatok, köztük is kiemelten az RMDSZ: úgy kell elszámolniuk a felháborodott polgárok előtt a népszerűtlen intézkedésekért, hogy a döntést közösen hozták meg.
Házi készítésű hústermékek és pálinkák versenyét szervezi immár negyedik éve egy lelkes fiatalokból álló csapat a Kolozsvártól mintegy húsz kilométerre fekvő Tordaszentlászlón. A többség számára a rendezvény remek gasztronómiai alkalomnak számít.
A reformáció genfi emlékművétől kőhajításnyira fekvő gyülekezeti házban ma is hangzik a magyar ige. A svájci városban Dániel Levente erdélyi ösztöndíjasként szolgál, amely a magyar diaszpóra számára egyszerre lelki otthon, kulturális kapaszkod&oac
Csütörtök délután nyílt meg az Apáczai 400 című képzőművészeti kiállítás a kolozsvári Apáczai Csere János Elméleti Líceum dísztermében. A tárlat Apáczai Csere János sokoldalú szellemi öröksége előtt tiszteleg, kort&am
szóljon hozzá!