Kovács Szabolcs Zoltán (középen) azt vallja, hogy néptánc képes közelebb hozni egymáshoz az embereket
Fotó: Maros Művészegyüttes Facebook-oldala
A néptánc számára nem csupán hivatás, hanem olyan közös nyelv, amely képes összekötni a különböző közösségeket. Kovács Szabolcs Zoltán, a Maros Művészegyüttes tánckarvezetője a színpad mellett a közösségi médiában is azon dolgozik, hogy minél többen megismerjék az erdélyi néptánckultúrát. A szabédi születésű néptáncos a hagyományőrzésről, a fiatalok megszólításáról és jövőbeli terveiről is beszélt az Erdélyi Naplónak.
2026. augusztus 02., 18:272026. augusztus 02., 18:27
A néptánc iránti szeretet és a tánc közben átélt szabadságérzet az, ami immár közel két évtizede meghatározza Kovács Szabolcs Zoltán életét. A Maros Művészegyüttes tánckarvezetője szerint ez az érzés az, ami a mai napig ugyanazzal a lelkesedéssel viszi előre, és ami miatt nap mint nap érdemes újra felvennie a tánccipőt. „A legnagyobb motiváció számomra az, hogy szabadnak érzem magam, amikor táncolok. Ez az érzés visz előre a mai napig” – mondta az Erdélyi Naplónak 29 éves, szabédi születésű hivatásos néptáncos, aki ma már Marosvásárhelyen él.
A néptánccal 2008-ban, még amatőrként ismerkedett meg, majd 2015-ben választotta hivatásául. Azóta nemcsak előadóként épített karriert:
A szabédi születésű hivatásos néptáncos a Maros Művészegyüttes tánckarvezetője
Fotó: Borsika Néptáncegyüttes honlapja
Bár munkájában egyszerre van jelen az előadó, az oktató és a közösségépítő szerep, úgy érzi, jelenleg még mindig a színpad áll hozzá a legközelebb. Hozzátette ugyanakkor, hogy az évek múlásával egyre inkább az oktatás felé szeretne fordulni.
A közösségépítés számára azonban nem ér véget a próbateremben. A több ezer követővel rendelkező, román nyelvű közösségi oldalát – Dansatorul Szabi (A táncos Szabi) – eredetileg hobbiként indította, ma viszont tudatosan használja arra, hogy minél szélesebb közönséghez eljuttassa az erdélyi néptánckultúrát.
Mint mesélte, kezdetben magyar nyelvű videókat készített a TikTok-ra, ám a platform algoritmusának köszönhetően egyre több román felhasználóhoz jutottak el a tartalmai. A pozitív visszajelzések hatására román nyelven is elkezdett videókat készíteni, amelyek szintén nagy érdeklődést váltottak ki. Ezt látva döntött úgy, hogy a közösségi médiát az erdélyi népi kultúra népszerűsítésére használja.
Az ifjú táncos a színpadon és a közösségi médiában is népszerűsíti az erdélyi hagyományokat
Fotó: Maros Művészegyüttes Facebook-oldala
„Magyar, román és cigány táncokkal is foglalkozunk. Erdélyben ezek a kultúrák nagyon sok ponton összekapcsolódnak, ezért szeretném mindhárom nemzetiség hagyományait megmutatni. A népzene és a néptánc összekötni hivatott az embereket, nem pedig megosztani őket” – hangsúlyozta.
Tapasztalatai szerint a népi kultúra valóban képes közelebb hozni egymáshoz a különböző közösségeket. Felidézte, hogy olyan rendezvényeken, ahol magyar és román hivatásos, valamint amatőr együttesek is felléptek, a közönség nyitottan figyelte egymás előadásait. Úgy véli azonban, hogy az ilyen eseményekből még mindig kevés van. „Az online térben már látszik, hogy működik ez a dolog. Ha ott működik, akkor a való életben is működhet, csak több olyan rendezvényre lenne szükség, ahol a különböző közösségek együtt vannak jelen” – vélekedett.
Kovács Szabolcs Zoltán szerint több olyan rendezvényre lenne szükség, ahol a különböző közösségek együtt vannak jelen
Fotó: Maros Művészegyüttes Facebook-oldala
A fiatal néptáncos ugyanakkor nemrég egy új kezdeményezést is elindított: három kollégájával létrehozták a FolkBoys formációt, amely a Maros Művészegyüttes négy hivatásos férfi táncosából áll. A napi többórás próbák mellett is szeretnének tovább fejlődni, ezért fél éve közösen készülnek saját produkciókkal.
Bár fellépési felkérések már érkeztek, a nyári táborok miatt ezeket egyelőre nem tudták elvállalni, az első közös szereplésekre várhatóan augusztusban kerül sor.
Kovács Szabolcs Zoltán arról is beszélt lapunknak, hogy szerinte az erdélyi néptáncmozgalom jelenleg erős, ugyanakkor hosszú távon egyre nagyobb kihívást jelent majd megszólítani a fiatalokat a gyorsan változó technológiai környezetben. Éppen ezért tartja fontosnak a közösségi média használatát.
Hozzátette, ennek már most is látszanak az eredményei: a Borsika Néptáncegyütteshez már jelentkeztek olyan fiatalok, akik a közösségi oldalán látott videók hatására szerettek volna táncolni.
A Borsika Néptáncegyüttes fellépése. A Marosvásárhelyen élő táncos szerint fontos megszólítani a fiatalabb generációt
Fotó: Borsika Néptáncegyüttes Facebook-oldala
A közösségi média révén ugyanakkor külföldről is érkezett felkérése: Svájcban rendszeres oktatómunkára hívták, ezt azonban nem tudta összeegyeztetni a Maros Művészegyüttesnél vállalt feladataival. A társulattal ugyanakkor több országban is fellépett, az előadásokat követő táncházakban pedig azt tapasztalta, hogy a külföldi közönség különösen kedveli a könnyebben elsajátítható moldvai táncokat és körtáncokat.
A résztvevők előre felvett videók segítségével tanulhatnak, majd saját felvételeiket elküldhetik neki, amelyeket személyesen értékel és javít. „Sokan harminc-negyven évesen már szégyellnek beállni egy közösségbe. Így otthon, a saját tempójukban bátrabban belevágnak, én pedig ugyanúgy tudok nekik segíteni a fejlődésben” – fogalmazott.
A hivatásos táncos célja tehát továbbra is ugyanaz marad: a hagyományt korszerű eszközökkel közelebb vinni a fiatalokhoz, és megmutatni, hogy az erdélyi néptánckultúra a 21. században is élő, értékes és mindenki számára befogadható örökség.
A dicsőszentmártoni általános iskola néptánccsoportjaként indult, ma már Maros megye egyik legismertebb és legelismertebb amatőr tánccsoportja a Kökényes. A húsz éves múltra visszatekintő együttes vezetőjével Fodor Sándor Józseffel beszélgettünk.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Kevesen vállalkoznának arra, hogy kerékpárral átszeljék Európát. Zsigmond István kolozsvári nőgyógyász szakorvos azonban éppen ezt tette: Lisszabonból indult útnak, és huszonöt nap alatt, közel négyezer kilométer megtétele után érkezett haza Kolozsvárra.
Gran Canaria Európától jóval távolabb fekszik, mint Afrikától, a hódítások során azonban spanyol gyarmattá vált. Az Atlanti-óceánban elfoglalt stratégiai fekvése miatt Kolumbusz Kristóf is érintette a szigetet útjai során.
Afrika északnyugati partjai közelében találhatók a Kanári-szigetek. A Spanyolországhoz tartozó szigetcsoport egyik legnépszerűbb tagját, Gran Canariát kerestük fel. Megkapó hegyvidéki tájak, homokos partok és különleges régészeti emlékek fogadtak.
Egy elsüllyesztett repülőgép belsejében úszni vagy cápákat figyelni a Vörös-tenger mélyén sokak számára életre szóló élmény. Szabó Kolos brassói búvároktatóval a búvárkodás veszélyeiről, vonzerejéről és az erdélyi lehetőségekről beszélgettünk.
Téli beszámolómat azzal zártam, hogy az ott szerzett benyomások olyan mély nyomot hagytak bennünk, hogy még vissza kell térnünk. Ez az elhatározás azonban nem maradt sokáig puszta vágy: néhány hónappal később ismét Genf felé vezetett az utunk.
Könnyű beleszeretni a francia Riviérába: a tengerbe, a pálmafákba, a kikötőkbe, az óvárosok szűk utcáiba, abba a nyugodt eleganciába, amellyel a helyiek élik a mindennapjaikat.
Fontos mérföldkőhöz érkezett az apahidai református közösség templomépítése: a Krónika munkatársainak jelenlétében időkapszulát helyeztek el az épülő torony egyik szegletében.
Ha valaki jó ideje pizzaimádó és spagettizabáló család tagjaként tengeti a boldog gyermekkor rántotthús-illatától egyre távolabb sodródó életét, óhatatlanul eljön a pillanat, amikor belátja: nincs mese, el kell vinni a pereputtyot Olaszországba.
Ha valaki jó ideje pizzaimádó és spagettizabáló család tagjaként tengeti a boldog gyermekkor rántotthús-illatától egyre távolabb sodródó életét, óhatatlanul eljön a pillanat, amikor belátja: nincs mese, el kell vinni a pereputtyot Olaszországba.
Dr. Székely-Szentmiklósi István negyvenöt éve családorvos a Szilágyságban – pályája egyszerre jelent hivatást, alkalmazkodást és közösségi elköteleződést.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!