20. évfordulós gála. Középen (guggolva) Fodor Sándor József együttesvezető és Varró Huba néptáncoktató
Fotó: Kökényes Néptáncegyüttes Facebook-oldala
A dicsőszentmártoni általános iskola néptánccsoportjaként indult, ma már Maros megye egyik legismertebb és legelismertebb amatőr tánccsoportja a Kökényes. A húsz éves múltra visszatekintő, a néptáncot több száz gyerekkel megszerettető együttes vezetője, Fodor Sándor József a kezdeti indíttatást idézte fel a Krónikának, kitérve a Kökényes Néptáncegyüttes fejlődésére, bővülő repertoárjára, céljaira.
2025. december 06., 18:582025. december 06., 18:58
Két évtizede őrzi és adja tovább a néptánc hagyományát gyerekek százainak a dicsőszentmártoni Kökényes Néptáncegyüttes, amely ma már Maros megye egyik legismertebb és legelismertebb amatőr tánccsoportja. A kezdetek azonban egy csendes felismerésből indultak: szükség van valamire, ami összefogja a közösséget, erősíti a magyar identitást, és méltón képviseli a helyi általános iskola magyar tagozatát. Fodor Sándor József együttesvezető a Krónika érdeklődésére felidézte az alapítást: „2002-t írunk, akkor neveztek ki aligazgatónak az iskolában, és látnom kellett, melyek a prioritások. A magyar tagozatnak nem volt olyan kulturális alapja, amellyel méltóképpen kapcsolódhattunk volna testvérvárosunkhoz, Hajdúszoboszlóhoz.
A kollégák és a szülők lelkesedése hamar világossá tette: valóban szükség van egy ilyen kezdeményezésre. „A cél nem csupán egy tánccsoport létrehozása volt: egy olyan közösséget álmodtunk meg, amelynek tagjai – gyermekek és fiatalok – biztonságban, szeretetben és büszkeséggel élhetik meg mindazt, ami bennünk, magyarokban itt, a szórványban is érték, kapaszkodó és a megmaradáshoz szükséges erőforrás” – hangsúlyozta az együttesvezető.
A felhívás után 90 gyerek jelentkezett – olyan sokan, hogy korcsoportokra kellett bontani őket. A próbák a tornateremben kezdődtek, majd helyhiány miatt az unitárius egyház egyik épületének alagsori termébe költöztek, amelyet a szülők és támogatók segítségével teljesen felújítottak.
A legkisebbek körében kiemelten nagy az érdeklődés a néptánc iránt
Fotó: Kökényes Néptáncegyüttes Facebook-oldala
A tánccsoport 2005-ben kapta meg a mára ikonikussá vált nevét. „Sok név felmerült, de arra gondoltam, nézzük meg a néprajzot. Így bukkantam rá arra, hogy a néprajzi leírásokban ezen a vidéken jellemzően kökénybokrok találhatók, és így is van: a Kis- és Nagy-Küküllő partján a legfontosabb bokorfajta a kökény. Így lettünk Kökényes” – magyarázta Fodor Sándor József, akinek kezdeményezésére a névadó ünnepséget majd csak a következő év, 2006 tavaszán, a kökényvirágzás idején szervezték, és ez volt az első önálló, egyórás műsora a csoportnak.
Amint az együttes vezetője kifejtette, a következő években a Kökényes egyre nagyobb mozgalommá vált.
2016-ban újra költözniük kellett: ekkor a katolikus egyház régi iskoláját újították fel, amely ma is a csoport otthona a Szép utca 20. szám alatt.
A Kökényes Néptáncegyüttes repertoárja sokat bővült az évek során
Fotó: Kökényes Néptáncegyüttes Facebook-oldala
A táncoktatást mindvégig Varró Huba koreográfus tartotta, és szakmai vezetése alatt a repertoár óriásira nőtt. Mára:
Fodor Sándor József arról is beszélt lapunknak, hogy jelenleg körülbelül 80 aktív tagja van az együttesnek négy korosztályban: a Morzsa-, Apró-, Kis- és Nagy Kökényesben. A legkisebbek csoportja a legnépesebb – közel 40 fő –, ami biztató jel a jövőre nézve. „A nemrég szervezett 20. évfordulós ünnepségre mintegy 120 volt és jelenlegi táncos gyűlt össze, az első generáció 30-as éveikben járó tagjai is színpadra léptek, szenzációs műsor volt.
Ezek a fiatalok ma is összetartanak: amikor hazajönnek megkeresik egymást, ünnepekkor összegyűlnek a székházba, rendszeresen találkoznak, beszélgetnek, három pár össze is házasodott” – részletezte a Maros Megyei Pedagógusok Házának igazgatója.
A néptáncegyüttes és a tagjaiból formálódó közösség pozitív ereje kapcsán rámutatott, tapasztalata szerint a Kökényes gyerekek bátrabbak, nyitottabbak, jobban kommunikálnak. „A közösségben megtanulják az együttműködést, a felelősséget, az önállóságot. Ez olyan plusz, amit otthon vagy az iskolában nem biztos, hogy megkaphatnának” – magyarázta.
Az együttes tagjai számára nyári táborokat is szerveznek
Fotó: Kökényes Néptáncegyüttes Facebook-oldala
Az RMDSZ-es helyi tanácsos arra is kitért, hogy Dicsőszentmárton magyar lakossága mindössze 11 százalék, a város szórványként működik. A Kökényes ezért nemcsak kulturális csoport, hanem identitásőrző közösség is.
Szeretnénk, ha tudnák azt, hogy értékesek, van hova jönniük, és van hova tartozniuk” – emelte ki.
Az együttesvezető bizakodó, mint mondta: a Morzsa Kökényes tele van gyerekkel, és a következő korosztályokban is van utánpótlás. Céljuk, hogy a környező falvakból is csatlakozzanak fiatalok, gyerekek, és hogy ez a mozgalom továbbra is közösséget alkosson, értéket teremtsen.
A Kökényes Néptáncegyüttes húsz éve bizonyítja: a tánc nem csupán mozdulatok összessége, hanem közösség, identitás és életre szóló élmény. A gyerekek, akik itt nőnek fel, nemcsak lépéseket tanulnak meg – hanem egymást, önmagukat és a hagyomány tiszteletét is. A jövő pedig – a következő kökényvirágzás – már most ígéretesen bontja szirmait.
Három évtized néptánccal, önkéntes munkával, ezer kilométeres turnékkal, barátságokkal, újrakezdésekkel és generációkat összekötő közösséggel – a Szarkaláb Néptáncegyüttes november 21-én ünnepli fennállásának 30. évfordulóját.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Kigyulladt a forgalomban egy rendőrségi jelzéssel ellátott Dacia Logan autó Jászvásáron. A tűzoltók gyorsan eloltották a lángokat, senki sem sérült meg – írja a Ziarul de Iași. A lángoló autóról videófelvétel is készült.
Húsvét idején általában nagy a tojásbőség: az emberi kultúra egyik legősibb táplálékának ilyenkor értelemszerűen fontosabb szerep jut, mint az év többi időszakában. A tojásnak rendkívül gazdag a kultúrtörténete és szimbolikája.
Csaknem 150 gyermek élte át a Gyurgyóka Természetismereti Hétpróba – Fejér Ákos-emlékverseny izgalmait múlt hétvégén a Kolozs megyei Györgyfalván.
A hagyományos tojásírás mellett reneszánszát éli a növényi alapú tojásfestés. A természetes módszer nemcsak környezetkímélő, hanem a kreativitásnak is teret ad, különleges színárnyalatú tojásokat is kaphatunk.
Visszaszolgáltatták Romániának a coțofenești-i aranysisakot és a hollandiai Drents Múzeumból tavaly ellopott három dák aranykarperec közül kettőt – tájékoztatott csütörtökön honlapján a holland ügyészség.
A román állampolgárok több mint fele azt szeretné, ha megmaradna az óraátállítás, azaz a jelenlegi nyári és téli időszámítás.
A hónapokig tartó nehéz, tartósított, gyökérzöldségekre és húsokra épülő étrend után tavasszal a szervezet nagyon kívánja a friss zöldségeket, a roppanós, csípős ízű hónapos retket is.
Új zenék, arcok, kalandok és meglepetések várják a nézőket A dal összeköt című valóságshow második évadában, amelynek első három része már elérhető online. Az első évad fogadtatásáról, a folytatásról, az új epizódok érdekességéről Dobai Csaba beszélt.
Az Európai Unió országai a hétvégén átállnak a nyári időszámításra. Az óraátállítás 2026. március 28-ról 29-re virradó éjszaka történik, romániai idő szerint a 03.00 óra 04.00 órára változik.
27 százalékra csökkent idén azoknak a romániai munkavállalóknak az aránya, akik boldognak és elégedettnek érzik magukat a munkahelyükön, míg a válaszadók több mint fele (55 százaléka) azt állítja, hogy nem kap elegendő támogatást a munkáltatójától.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!