
INTERJÚ – „Várat hódítunk!”– ezzel a mottóval rajtol ma délután a nagyváradi Szent László Napok. A helyszín terén történt az előző évekhez képest a legnagyobb változás, idén ugyanis a lovagkirály sírjának egykor otthont adó nagyváradi várban szervezik meg az ünnepet. A vár történelmi múltjához jól illeszkedik a Szent László Napok programkavalkádja. „Nagy öröm számunkra, hogy a mienk az első nagy közösségi rendezvény, amely ezt a helyszínt mondhatja magáénak. Ennek szimbolikus jelentősége is van, hiszen kicsit visszafoglaljuk azt, amit őseink építettek” – jelentette ki a Krónikának adott interjúban Zatykó Gyula főszervező.
2015. június 24., 19:482015. június 24., 19:48
– Várat hódítunk! – már a mottó is jelzi, hogy a helyszín tekintetében történt a legnagyobb változás a Szent László Napokon, idén ugyanis a lovagkirály sírjának egykor otthont adó nagyváradi várban szervezhetik meg az ünnepet. Ez lesz ugyanakkor az első esemény, amit az európai uniós forrásokból jelenleg is felújítás alatt álló középkori létesítmény vendégül lát. Hogy sikerült elérni, hogy beengedték a Szent László Napokat a létesítménybe?
– Aránylag zökkenőmentesen. Amikor láttuk, hogy a várban zajló munkálatok a végéhez közelednek, felvettük a kapcsolatot a vár gondnokságával, akik beleegyeztek, hogy itt legyenek a Szent László Napok. Az ingatlankezelő hivatal is pozitívan válaszolt kérvényünkre. A városháza jól tudja, hogy a vár csak abban az esetben lesz teljes értékű turisztikai létesítmény, ha élet van benne.
A vár történelmi múltjához jól illeszkedik a Szent László Napok programkavalkádja. Nagy öröm számunkra, hogy a mi rendezvényünk az első nagy közösségi rendezvény, amely ezt a helyszínt mondhatja magáénak. Ennek szimbolikus jelentősége is van, hiszen kicsit visszafoglaljuk azt, amit őseink építettek.
Rajt koszorúzással, koncertekkel
A nagyváradi római katolikus püspöki palota kertjében található Szent László-szobor megkoszorúzásával rajtol el csütörtökön a Szent László Napok, ahol Szent László-énekeket ad elő Heinczinger Mika, a Misztrál együttes alapító és aktív tagja. 18.15-kor Fonalba szőtt álmok címmel Gazdáné Olosz Ella textilművész emlékkiállítását nyitják meg a Királyhágómelléki Református Egyházkerület székházának dísztermében. Ugyanott tarják 19 órától az ünnepélyes megnyitót, ahol köszöntőbeszédek hangzanak el, koncertezik a Fonó Zenekar, és Vadbarokk című előadásával fellép a Musica Profana. A Szent László Napok részletes programja megtalálható a www.szentlaszlonapok.ro honlapon.
– Nem tartanak ugyanakkor attól, hogy kánikula esetén a résztvevőknek nagyon fognak hiányozni az előző helyszínen, a Rhédey-kertben árnyat adó fák?
– Ez sajnos egy reális veszély, de a vár adta történelmi környezet, meg az, hogy minden programunk a várban kerülhet megszervezésre – így nem kell a helyszínek között rohangálni –, talán feledteti a résztvevőkkel, hogy nincs annyi zöld, árnyékos terület, mint a Rhédey-kertben.
– Az önkormányzat anyagi támogatást is ígért a szervezőknek. Mekkora összegről van szó? Egyébként mekkora költségvetésből lehet tető alá hozni egy ekkora kaliberű rendezvényt?
– Már önmagában nagy segítség a város részéről, hogy ingyen megkaptuk a vár használati jogát, illetve az áramfogyasztást sem kell kifizetnünk. Ezenkívül 10 ezer lejjel támogatta idén az önkormányzat a rendezvényt.
Ez csak a töredéke a költségeknek, amelyek nagyobb részét pályázatokkal fedezzük. A magyarországi Bethlen Gábor Alap és a Nemzeti Kulturális Alap a fő támogatónk, több szponzor ugyanakkor kisebb összeggel vagy szolgáltatással segíti a rendezvény létrejöttét. A Szent László Napok ebből az összefogásból valósul meg.
– A tavalyi és a tavalyelőtti Szent László Napok nagyon magasra tette a mércét a rendezvények minőségét illetően. Mekkora erőfeszítés tartani a szintet?
– Remélem, hogy tartani tudjuk a színvonalat. Idén sokat nyom a latba, hogy új helyszínen vagyunk. Igaz, ez nehezíti is a munkánkat, mert a már bejáratott struktúrákat újra kellett terveznünk. A programot illetően a visszajelzések alapján úgy tűnik, hogy sikerült az előző két Szent László Napok szintjét tartani.
Az elmúlt egy évben rengeteg jobbító szándékú ötlet merült fel mind a szervezők, önkéntesek, mind a résztvevők részéről. Több szervezői gyűlést tartottunk, melyek alkalmat teremtettek arra, hogy közösen gondolkodjunk ezeken a kérdéseken. Tapasztalt rendezvényszervezők tanácsát is kikértük és megfogadtuk. Hogy erőfeszítéseink mennyire viszik sikerre a rendezvényt, azt majd önök, a résztvevők tudják elmondani az esemény befejezte után.
– Főszervezőként egyértelmű, hogy valamennyi programpontot fontosnak tart, de melyek az ön kedvencei, mely eseményeken futhatnak majd biztosan össze önnel a váradiak?
– Természetesen vannak kedvenceim. A Váradról elszármazottak találkozója az egyik ezek közül, melynek ötletgazdája is vagyok. Ezt Boros Zoltán, a román televízió magyar adásának nagy „öregje\" szokta nagyon szépen lebonyolítani, hasonlóképpen lesz ez idén is. Az igényes zenét és a magyaros ízeket is kedvelem, minden évben volt belőle részünk. A gyerekfoglalkozások szintén a kedvenceim közé tartoznak, eddig ezt is sikerült minőségileg jól teljesítenünk.
Arra fogok törekedni, hogy mindegyik programon ott legyek. Nemcsak meghódítjuk, hanem szinte szó szerint be is költözünk a várba, tekintettel arra, hogy az összes esemény itt lesz, és mindegyiken szeretnék ott lenni. Ugyanerre bátorítok minden kedves nagyváradi vagy más városból ide érkező érdeklődőt is.
Olyan érzéseket, nehézségeket is megjeleníthetnek a gyerekek a játékban, amelyeket még nem tudnak vagy nem mernek szavakba önteni – többek között erre teremt lehetőséget a gyermekpszichodráma, októbertől Kolozsváron is.
Új fejezet kezdődött a romániai magyar oktatásban: a 2026–2027-es tanévtől a IX. osztály számára már nem román nyelvű tankönyvek magyar fordításai készülhetnek, hanem magyar szakemberek által magyarul megírt tankönyvek kerülhetnek az oktatásba.
Alig öt évvel a felépítése után szinte teljesen tönkretették az aradi Maros-parton kialakított panorámagát üvegtábláit. A mintegy 300 edzettüveg-panelből már csak néhány maradt épen.
A Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) elmúlt 25 éve Magyarország és az erdélyi magyarság közös eredménye, sikere – hangsúlyozta Tonk Márton rektor a magyar magánegyetem jubileumi tanévének megnyitóján pénteken Marosvásárhelyen.
Továbbra is súlyos állapotban ápolják a kolozsvári sürgősségi kórház intenzív osztályán azt a 22 éves fiatal nőt és 77 éves magyar fogorvos nagyapját, akik súlyos sérüléseket szenvedtek vasárnap este Kolozsvár Donát (Grigorescu) negyedében.
Hozzájárult a közbeszéd megváltoztatásához és a polgárcentrikus közigazgatás bevezetéséhez. Interjúnk első részében többek között az 1989-es hangulatról, a magyar–román viszonyról, a Szabadság-szobor visszaállításáért folytatott küzdelemről mesél.
A brassói városháza arra kéri a lakosokat, hogy ne etessék többé a kóbor állatokat, mert az utcán hagyott étel vonzza a medvéket – számolt be a BZB helyi portál.
Kiköltözött az MCC a kolozsvári Belvedere Szállodából, és megszűnt a diákoknak ingyenes lakhatást biztosító kollégium is – erősítette meg a Krónikának Talpas Botond, a Mathias Corvinus Collegium (MCC) erdélyi igazgatója.
Halálos medvetámadás történt Brassó megyében: egy 55 éves férfit sebesített meg halálosan a nagyvad. Eközben Marosvásárhelyen csendőrök siettek egy kerékpározó gyermekcsoport segítségére, miután a kiskorúak medvével találkoztak a Somostető erdős részén.
A kolozsvári metró új, európai uniós forrásokból származó finanszírozási szerződést kapott – jelentette be Emil Boc polgármester a városi tanács csütörtöki rendes ülésén. Közlése szerint a teljes metróhálózatnak 2032-ig el kell készülnie.
szóljon hozzá!