
Fotó: Biró István
A romániai építészkamara elnöke építkezési engedély hiányában törvénytelennek tartja a kolozsvári Mátyás-szoborcsoport körül épülő korcsolyapályát, Oláh Emese alpolgármester viszont ugyanarra a törvényre hivatkozva magyarázza meg, miért legális a projekt.
2017. november 16., 11:202017. november 16., 11:20
2017. november 16., 11:292017. november 16., 11:29
A törvényesség és az illegalitás határán egyensúlyoz a Kolozsvár főterén építés alatt álló karácsonyi vásár, illetve az ehhez tartozó, a helyiek egy részének körében felháborodást kiváltó, a Mátyás-szoborcsoport körül kialakított korcsolyapálya.
Többen úgy vélték, emiatt meg lehet akadályozni a műemléket potenciálisan veszélyeztető építkezést, a Krónikának nyilatkozó illetékesek azonban rámutattak: a projekt a törvényesség határán innen van, azaz bizonyos, a speciális helyzetre vonatkozó előírások miatt jogi szempontból nem lehet rajta fogást találni.

A regionális műemlékvédelmi bizottság, valamint az építészkamara erdélyi szervezetének állásfoglalását sürgeti Horváth Anna kolozsvári RMDSZ-es önkormányzati képviselő a Mátyás-szobor köré épülő korcsolyapálya törvényességének kérdésében.
Kolozsi Tibor szobrászművész, a Mátyás-szoborcsoport restaurálási projektjének vezetője ugyanakkor arra hívta fel a figyelmet:
Gergely Balázs önkormányzati képviselő ígéretéhez híven az elmúlt napokban utánanézett annak, hogy a szabadidős létesítmény jogi és műemlékvédelmi szempontból eleget tesz-e a törvényeknek. A Krónikának szerdán elmondta: sajnos a jogszabályok szerint a három hónapnál rövidebb ideig álló építmények esetében nem kell műemlékvédelmi engedélyt kérni. „Magyarán: mindez a törvényesség határán mozog, de inkább legális, mint nem” – fogalmazott.
„Ezek a dolgok aggályosak. Nem tudjuk, hogy a polgármesteri hivatalnál mennyire figyeltek oda ezekre a szempontokra, de mindenképpen a törvényesség keretén belül mozognak” – fejtette ki.

A nyomozó hatóságokhoz fordult a kolozsvári önkormányzat RMDSZ-es frakciója a Mátyás-szoborcsoport múlt héten történt megrongálásának ügyében, a keresetet szerdán iktatták az ügyészségen – tájékoztatott közleményben Oláh Emese alpolgármester sajtóirodája.
A tanácsos arra is kitért: a magyar önkormányzati képviselőket nem tájékoztatták az ügyben, a testület által július 28-án elfogadott vonatkozó határozatban az szerepelt, hogy közbeszerzési eljárást hirdetnek a karácsonyi vásár megszervezésére, a konkrét tervekkel viszont csak az építkezés elkezdésekor találkoztak. Gergely Balázs leszögezte:
Ezzel szemben Şerban Tigănaş, a romániai építészkamara elnöke az Actual de Cluj hírportálnak leszögezte: építkezési engedély nélkül a korcsolyapálya megépítése egyértelműen törvénytelen. A szakember az építkezési engedélyek kiadását szabályozó 1991/50-es számú törvény 3-as cikkelyére hivatkozik. Úgy fogalmazott:
Iulia Perşa városházi szóvivő viszont a Krónikának azt nyilatkozta: a kiírásban éppen azért nem szabták feltételül az építkezési engedély igénylését, mert a szakértők szerint erre a törvények szerint nincs szükség.
Fotó: Biró István
Ennek magyarázatát már Oláh Emese alpolgármestertől tudjuk. Az elöljáró a Şerban Tigănaş által is említett törvényre hivatkozott, azonban annak 11-es cikkelyét hozta fel, amely szerint engedély nélkül is jóvá lehet hagyni az olyan ideiglenes építkezéseket, amelyeknek nem kell alapot ásni, egyenesen a talajra húzzák fel, és nem csatlakoztatják a városi közművekhez. A városháza ebbe a kategóriába sorolta a Főtéren épülő korcsolyapályát is.
– magyarázta a civil foglalkozását tekintve ügyvéd alpolgármester. Hozzátette: a félreértést az okozhatta, gyakran a szakértők is vitatkoznak arról, hogy a törvény szerint szükség van-e, vagy sem adott esetekben építkezési engedélyre.
Kolozsi Tibor szobrászművész, a műemlék bronzrestaurátora a Krónikának műemlékvédelmi szempontból úgy értékelt: a szoborcsoport egyelőre nincs veszélyben, csak az árthat neki, ha a jégpálya elbontásakor nem figyelnek oda a nagy mennyiségű elfolyó vízre, ami a jég elolvadása után keletkezik. A szakértő nem tartja valószínűnek, hogy most, miután már nagyjából megépült a pálya, fizikailag baj érheti a szoborcsoportot.
„Képzelje el, hogy megázik a talaj, puhább lesz, és süllyedni kezd. Az épületek folyamatosan süllyednek a földbe, minél nedvesebb a talaj, annál jobban nyomódnak lefele. Ugyanez történik a többtonnás műemlékkel is – csak Mátyás király lovas szobra több mint tíz tonna, és ehhez jön még a talapzat kőrésze. Nem mindegy, hogy elázott talajon vagy száraz talajon áll” – magyarázta Kolozsi Tibor.
Hozzátette: a szobor felújításakor is gondot okozott, hogy nem volt egyenletes a talapzat, hiszen a 20. század elején még nem létezett betongerenda. A szoborcsoport a középső részénél nehezebb volt, mint a széleinél, ezért ott jobban süllyedt, emiatt keletkeztek a repedések is a talapzaton. Ez a folyamat folytatódhat, ha elázik a talaj, mondta a szakember, hozzátéve:
Dan Tarcea, Kolozsvár nemzeti liberális (PNL) alpolgármestere egyébként határozottan állítja, hogy minden szempontból száz százalékig törvényes a karácsonyi vásár és a korcsolyapálya építési folyamata, sőt az elöljáró szerint ezek épp annyira legálisak, mint a Kolozsvári Magyar Napok rendezvénysorozat, amelynek egyik fő helyszíne a Főtér. Tarcea rámutatott:
ezzel kapcsolatban megemlítette: „mindenki jól tudja”, hogy a kormányellenes tüntetések során többen felmásztak a műemlékre, hogy azon fényképezkedjenek.
Alexandra Crăciun, a főtéri vásárt szervező cég közkapcsolatokért (PR) felelős munkatársa eközben a helyi sajtónak azt nyilatkozta: minden szükséges engedéllyel rendelkeznek, ennek ellenére nem volt hajlandó nyilvánosságra hozni egyik jóváhagyást sem.
Fotó: Biró István
Elmondása szerint a térrendezésben a kolozsvári Studio 49 építészcéggel dolgoztak együtt. Alexandra Crăciun arra is kitért:
t
A teret egyébként öt évre adták bérbe a BigTime Group, a Paledris és a Club Arena cégek alkotta csoportnak. A vásár „kiszervezésének” szükségességét azzal indokolták, hogy a városháza forrás- és személyzethiány miatt nem tudja hatékonyan ellátni ezt a feladatot.

Újfent a kolozsvári Mátyás-szoborcsoport védelmét szolgáló intézkedések fokozását kéri a kincses város RMDSZ-es frakciója, miután ismeretlen tettesek ismét megrongálták az emlékművet.
A Ziuadecluj.ro hírportál eközben arról számolt be, hogy a határozat értelmében a Főteret „bérbe vevő” magánvállalkozásoknak körülbelül napi 50 banit kell fizetniük négyzetméterenként. A portál kiszámolta, hogy a faházikók, a korcsolyapálya és a színpad összesen mintegy 1469 négyzetmétert foglal el, ez napi alig 734 lejes bevételt jelent a városkasszának.
Tizenegy hét nyári szünidő Romániában, tíz Magyarországon, hat Dániában és tizennégy Olaszországban: jelentős eltérések tapasztalhatók az európai államok legfőbb közoktatási vakációját tekintve.
Erdély vízkészletei évek óta apadnak, a nyári zivatarok pedig önmagukban nem képesek pótolni a hiányt. Czellecz Boglárka hidrológus elmagyarázza, miért apadnak Erdély vízkészletei, és mit tehetünk a csapadék helyben tartásáért.
Nicușor Dan államfő visszaküldte pénteken felülvizsgálatra a parlamentnek a medveállomány ritkítására vonatkozó törvényt – közölte a román elnöki hivatal. A jogszabály alapján 2026-ban 859 barnamedve megelőző célú kilövésére nyílna lehetőség.
Az Arad Megyei Környezetőrség szerint 15 ezer lejre bírságoltak meg vízügyi korlátozások és a vízfelhasználási szabályok megsértése miatt egy halastavat üzemeltető céget, amely hivatalosan a tőzmiskei RMDSZ-es polgármester érdekeltségi körébe tartozik.
Hétfőn kezdi meg a munkáját az észak-erdélyi autópálya Magyarzsombor és Vaskapu között, Szilágy megyei szakaszának – ami az első szakasz lesz, amelyet idén átadnak.
Napok óta tart a hőhullám, a hőmérő higanyszála az ország több részében is nap mint nap 40 Celsius-fok közelébe emelkedik, miközben építkezéseken, mezőgazdaságban, raktárakban és gyárakban emberek tízezrei dolgoznak.
A hőség és a folyók kritikusan alacsony vízszintje miatt újabb erdélyi megyékben vezettek be forgalom- és vízkorlátozást csütörtökön. A korábbi négyről hétre nőtt a harmadfokú hőségriasztás alatt lévő romániai megyék száma.
Büntetőfeljelentést tett csütörtökön Majka romániai jogi képviselője a sepsiszentgyörgyi Sic Feszt fesztiválra tervezett koncert lemondását kiváltó fenyegetés ügyében.
A túlszaporodott medveállomány miatt azonnali és konkrét intézkedésekre van szükség az emberi életek és a javak védelméhez.
Miközben a jelenlegi szárazság miatt is azt láthatjuk, hogy a Duna vízhozama elérte a történelmi mélypontot, és a romániai folyók többségének hozama várhatóan csökkenni fog az elkövetkező évtizedekben, egy folyó kivételt jelent: a Szamos.
szóljon hozzá!