Fotó: Biró István
A romániai építészkamara elnöke építkezési engedély hiányában törvénytelennek tartja a kolozsvári Mátyás-szoborcsoport körül épülő korcsolyapályát, Oláh Emese alpolgármester viszont ugyanarra a törvényre hivatkozva magyarázza meg, miért legális a projekt.
2017. november 16., 11:202017. november 16., 11:20
2017. november 16., 11:292017. november 16., 11:29
A törvényesség és az illegalitás határán egyensúlyoz a Kolozsvár főterén építés alatt álló karácsonyi vásár, illetve az ehhez tartozó, a helyiek egy részének körében felháborodást kiváltó, a Mátyás-szoborcsoport körül kialakított korcsolyapálya.
Többen úgy vélték, emiatt meg lehet akadályozni a műemléket potenciálisan veszélyeztető építkezést, a Krónikának nyilatkozó illetékesek azonban rámutattak: a projekt a törvényesség határán innen van, azaz bizonyos, a speciális helyzetre vonatkozó előírások miatt jogi szempontból nem lehet rajta fogást találni.
A regionális műemlékvédelmi bizottság, valamint az építészkamara erdélyi szervezetének állásfoglalását sürgeti Horváth Anna kolozsvári RMDSZ-es önkormányzati képviselő a Mátyás-szobor köré épülő korcsolyapálya törvényességének kérdésében.
Kolozsi Tibor szobrászművész, a Mátyás-szoborcsoport restaurálási projektjének vezetője ugyanakkor arra hívta fel a figyelmet:
Gergely Balázs önkormányzati képviselő ígéretéhez híven az elmúlt napokban utánanézett annak, hogy a szabadidős létesítmény jogi és műemlékvédelmi szempontból eleget tesz-e a törvényeknek. A Krónikának szerdán elmondta: sajnos a jogszabályok szerint a három hónapnál rövidebb ideig álló építmények esetében nem kell műemlékvédelmi engedélyt kérni. „Magyarán: mindez a törvényesség határán mozog, de inkább legális, mint nem” – fogalmazott.
„Ezek a dolgok aggályosak. Nem tudjuk, hogy a polgármesteri hivatalnál mennyire figyeltek oda ezekre a szempontokra, de mindenképpen a törvényesség keretén belül mozognak” – fejtette ki.
A nyomozó hatóságokhoz fordult a kolozsvári önkormányzat RMDSZ-es frakciója a Mátyás-szoborcsoport múlt héten történt megrongálásának ügyében, a keresetet szerdán iktatták az ügyészségen – tájékoztatott közleményben Oláh Emese alpolgármester sajtóirodája.
A tanácsos arra is kitért: a magyar önkormányzati képviselőket nem tájékoztatták az ügyben, a testület által július 28-án elfogadott vonatkozó határozatban az szerepelt, hogy közbeszerzési eljárást hirdetnek a karácsonyi vásár megszervezésére, a konkrét tervekkel viszont csak az építkezés elkezdésekor találkoztak. Gergely Balázs leszögezte:
Ezzel szemben Şerban Tigănaş, a romániai építészkamara elnöke az Actual de Cluj hírportálnak leszögezte: építkezési engedély nélkül a korcsolyapálya megépítése egyértelműen törvénytelen. A szakember az építkezési engedélyek kiadását szabályozó 1991/50-es számú törvény 3-as cikkelyére hivatkozik. Úgy fogalmazott:
Iulia Perşa városházi szóvivő viszont a Krónikának azt nyilatkozta: a kiírásban éppen azért nem szabták feltételül az építkezési engedély igénylését, mert a szakértők szerint erre a törvények szerint nincs szükség.
Fotó: Biró István
Ennek magyarázatát már Oláh Emese alpolgármestertől tudjuk. Az elöljáró a Şerban Tigănaş által is említett törvényre hivatkozott, azonban annak 11-es cikkelyét hozta fel, amely szerint engedély nélkül is jóvá lehet hagyni az olyan ideiglenes építkezéseket, amelyeknek nem kell alapot ásni, egyenesen a talajra húzzák fel, és nem csatlakoztatják a városi közművekhez. A városháza ebbe a kategóriába sorolta a Főtéren épülő korcsolyapályát is.
– magyarázta a civil foglalkozását tekintve ügyvéd alpolgármester. Hozzátette: a félreértést az okozhatta, gyakran a szakértők is vitatkoznak arról, hogy a törvény szerint szükség van-e, vagy sem adott esetekben építkezési engedélyre.
Kolozsi Tibor szobrászművész, a műemlék bronzrestaurátora a Krónikának műemlékvédelmi szempontból úgy értékelt: a szoborcsoport egyelőre nincs veszélyben, csak az árthat neki, ha a jégpálya elbontásakor nem figyelnek oda a nagy mennyiségű elfolyó vízre, ami a jég elolvadása után keletkezik. A szakértő nem tartja valószínűnek, hogy most, miután már nagyjából megépült a pálya, fizikailag baj érheti a szoborcsoportot.
„Képzelje el, hogy megázik a talaj, puhább lesz, és süllyedni kezd. Az épületek folyamatosan süllyednek a földbe, minél nedvesebb a talaj, annál jobban nyomódnak lefele. Ugyanez történik a többtonnás műemlékkel is – csak Mátyás király lovas szobra több mint tíz tonna, és ehhez jön még a talapzat kőrésze. Nem mindegy, hogy elázott talajon vagy száraz talajon áll” – magyarázta Kolozsi Tibor.
Hozzátette: a szobor felújításakor is gondot okozott, hogy nem volt egyenletes a talapzat, hiszen a 20. század elején még nem létezett betongerenda. A szoborcsoport a középső részénél nehezebb volt, mint a széleinél, ezért ott jobban süllyedt, emiatt keletkeztek a repedések is a talapzaton. Ez a folyamat folytatódhat, ha elázik a talaj, mondta a szakember, hozzátéve:
Dan Tarcea, Kolozsvár nemzeti liberális (PNL) alpolgármestere egyébként határozottan állítja, hogy minden szempontból száz százalékig törvényes a karácsonyi vásár és a korcsolyapálya építési folyamata, sőt az elöljáró szerint ezek épp annyira legálisak, mint a Kolozsvári Magyar Napok rendezvénysorozat, amelynek egyik fő helyszíne a Főtér. Tarcea rámutatott:
ezzel kapcsolatban megemlítette: „mindenki jól tudja”, hogy a kormányellenes tüntetések során többen felmásztak a műemlékre, hogy azon fényképezkedjenek.
Alexandra Crăciun, a főtéri vásárt szervező cég közkapcsolatokért (PR) felelős munkatársa eközben a helyi sajtónak azt nyilatkozta: minden szükséges engedéllyel rendelkeznek, ennek ellenére nem volt hajlandó nyilvánosságra hozni egyik jóváhagyást sem.
Fotó: Biró István
Elmondása szerint a térrendezésben a kolozsvári Studio 49 építészcéggel dolgoztak együtt. Alexandra Crăciun arra is kitért:
t
A teret egyébként öt évre adták bérbe a BigTime Group, a Paledris és a Club Arena cégek alkotta csoportnak. A vásár „kiszervezésének” szükségességét azzal indokolták, hogy a városháza forrás- és személyzethiány miatt nem tudja hatékonyan ellátni ezt a feladatot.
Újfent a kolozsvári Mátyás-szoborcsoport védelmét szolgáló intézkedések fokozását kéri a kincses város RMDSZ-es frakciója, miután ismeretlen tettesek ismét megrongálták az emlékművet.
A Ziuadecluj.ro hírportál eközben arról számolt be, hogy a határozat értelmében a Főteret „bérbe vevő” magánvállalkozásoknak körülbelül napi 50 banit kell fizetniük négyzetméterenként. A portál kiszámolta, hogy a faházikók, a korcsolyapálya és a színpad összesen mintegy 1469 négyzetmétert foglal el, ez napi alig 734 lejes bevételt jelent a városkasszának.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Több mint háromezer erdélyi fiatalnak mutat irányt a cserkészet a képernyők uralta világban. Az időtálló értékekre épülő mozgalomról, a Romániai Magyar Cserkészszövetség 35 évéről, kihívásairól és terveiről beszélgettünk Bálint Lajos Lóránt elnökkel.
Segesvár polgármestere pénteken bejelentette, hogy a közlekedési minisztérium kiadta a Maros megyei város több mint 13 kilométer hosszú terelőútjának megépítésére vonatkozó engedélyt.
Etikai vétséget követett el és valótlanságot állított Parászka Boróka marosvásárhelyi újságíró a Magyar Újságírók Romániai Egyesülete (MÚRE) szerint azáltal, hogy egy munkahelyi konfliktust „metoo” bántalmazásként terjesztett a közösségi médiában.
Hargita megye síterületeinek többsége ezen a hétvégén is nyitva marad, ám az idő felmelegedése miatt jövő héttől várhatóan csökkenhet a működő sípályák száma.
Érkeznek a gólyák a Székelyföldre is: Csíkszentsimon polgármestere a közösségi oldalon jelentette be, hogy megérkezett a településre a tavasz hírnökeként az első vándormadár.
A kolozsvári polgármesteri hivatal az illetékes intézményekkel együttműködve elemezni fogja, milyen megelőző intézkedések szükségesek ahhoz, hogy elejét lehessen venni a magyarellenes incidensek megismétlődésének a városban – írta Emil Boc.
A városvezetés visszásnak nevezi azokat a törvényeket és azokat a civil szervezeteket, amelyek és ahogy a madarakat védik a szárnyasok életmódját elszenvedő lakosokkal szemben.
Újabb engedély kipipálva Erdélyben a Brassó–Bákó autópálya projektjében: a Brassó Megyei Tanács kibocsátotta az önkormányzathoz tartozó nyomvonal területrendezési tanúsítványát.
Az Arad megyei iskolákban létrehozott, a rendbontó vagy erőszakos viselkedést tanúsító diákok elkülönítésére és felügyeletére szolgáló termek többsége üresen áll, csak két tanintézményben használták azokat.
Kolozsváron március 16-tól változnak a helyi adókra és illetékekre vonatkozó szabályok. Megszűnnek a városrészek szerinti adóemelések, miközben egyes kedvezményeket – a fogyatékkal élők és a régi épületek tulajdonosai számára – automatikusan alkalmaznak.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!