Fotó: Biró István
A romániai építészkamara elnöke építkezési engedély hiányában törvénytelennek tartja a kolozsvári Mátyás-szoborcsoport körül épülő korcsolyapályát, Oláh Emese alpolgármester viszont ugyanarra a törvényre hivatkozva magyarázza meg, miért legális a projekt.
2017. november 16., 11:202017. november 16., 11:20
2017. november 16., 11:292017. november 16., 11:29
A törvényesség és az illegalitás határán egyensúlyoz a Kolozsvár főterén építés alatt álló karácsonyi vásár, illetve az ehhez tartozó, a helyiek egy részének körében felháborodást kiváltó, a Mátyás-szoborcsoport körül kialakított korcsolyapálya.
Többen úgy vélték, emiatt meg lehet akadályozni a műemléket potenciálisan veszélyeztető építkezést, a Krónikának nyilatkozó illetékesek azonban rámutattak: a projekt a törvényesség határán innen van, azaz bizonyos, a speciális helyzetre vonatkozó előírások miatt jogi szempontból nem lehet rajta fogást találni.
A regionális műemlékvédelmi bizottság, valamint az építészkamara erdélyi szervezetének állásfoglalását sürgeti Horváth Anna kolozsvári RMDSZ-es önkormányzati képviselő a Mátyás-szobor köré épülő korcsolyapálya törvényességének kérdésében.
Kolozsi Tibor szobrászművész, a Mátyás-szoborcsoport restaurálási projektjének vezetője ugyanakkor arra hívta fel a figyelmet:
Gergely Balázs önkormányzati képviselő ígéretéhez híven az elmúlt napokban utánanézett annak, hogy a szabadidős létesítmény jogi és műemlékvédelmi szempontból eleget tesz-e a törvényeknek. A Krónikának szerdán elmondta: sajnos a jogszabályok szerint a három hónapnál rövidebb ideig álló építmények esetében nem kell műemlékvédelmi engedélyt kérni. „Magyarán: mindez a törvényesség határán mozog, de inkább legális, mint nem” – fogalmazott.
„Ezek a dolgok aggályosak. Nem tudjuk, hogy a polgármesteri hivatalnál mennyire figyeltek oda ezekre a szempontokra, de mindenképpen a törvényesség keretén belül mozognak” – fejtette ki.
A nyomozó hatóságokhoz fordult a kolozsvári önkormányzat RMDSZ-es frakciója a Mátyás-szoborcsoport múlt héten történt megrongálásának ügyében, a keresetet szerdán iktatták az ügyészségen – tájékoztatott közleményben Oláh Emese alpolgármester sajtóirodája.
A tanácsos arra is kitért: a magyar önkormányzati képviselőket nem tájékoztatták az ügyben, a testület által július 28-án elfogadott vonatkozó határozatban az szerepelt, hogy közbeszerzési eljárást hirdetnek a karácsonyi vásár megszervezésére, a konkrét tervekkel viszont csak az építkezés elkezdésekor találkoztak. Gergely Balázs leszögezte:
Ezzel szemben Şerban Tigănaş, a romániai építészkamara elnöke az Actual de Cluj hírportálnak leszögezte: építkezési engedély nélkül a korcsolyapálya megépítése egyértelműen törvénytelen. A szakember az építkezési engedélyek kiadását szabályozó 1991/50-es számú törvény 3-as cikkelyére hivatkozik. Úgy fogalmazott:
Iulia Perşa városházi szóvivő viszont a Krónikának azt nyilatkozta: a kiírásban éppen azért nem szabták feltételül az építkezési engedély igénylését, mert a szakértők szerint erre a törvények szerint nincs szükség.
Fotó: Biró István
Ennek magyarázatát már Oláh Emese alpolgármestertől tudjuk. Az elöljáró a Şerban Tigănaş által is említett törvényre hivatkozott, azonban annak 11-es cikkelyét hozta fel, amely szerint engedély nélkül is jóvá lehet hagyni az olyan ideiglenes építkezéseket, amelyeknek nem kell alapot ásni, egyenesen a talajra húzzák fel, és nem csatlakoztatják a városi közművekhez. A városháza ebbe a kategóriába sorolta a Főtéren épülő korcsolyapályát is.
– magyarázta a civil foglalkozását tekintve ügyvéd alpolgármester. Hozzátette: a félreértést az okozhatta, gyakran a szakértők is vitatkoznak arról, hogy a törvény szerint szükség van-e, vagy sem adott esetekben építkezési engedélyre.
Kolozsi Tibor szobrászművész, a műemlék bronzrestaurátora a Krónikának műemlékvédelmi szempontból úgy értékelt: a szoborcsoport egyelőre nincs veszélyben, csak az árthat neki, ha a jégpálya elbontásakor nem figyelnek oda a nagy mennyiségű elfolyó vízre, ami a jég elolvadása után keletkezik. A szakértő nem tartja valószínűnek, hogy most, miután már nagyjából megépült a pálya, fizikailag baj érheti a szoborcsoportot.
„Képzelje el, hogy megázik a talaj, puhább lesz, és süllyedni kezd. Az épületek folyamatosan süllyednek a földbe, minél nedvesebb a talaj, annál jobban nyomódnak lefele. Ugyanez történik a többtonnás műemlékkel is – csak Mátyás király lovas szobra több mint tíz tonna, és ehhez jön még a talapzat kőrésze. Nem mindegy, hogy elázott talajon vagy száraz talajon áll” – magyarázta Kolozsi Tibor.
Hozzátette: a szobor felújításakor is gondot okozott, hogy nem volt egyenletes a talapzat, hiszen a 20. század elején még nem létezett betongerenda. A szoborcsoport a középső részénél nehezebb volt, mint a széleinél, ezért ott jobban süllyedt, emiatt keletkeztek a repedések is a talapzaton. Ez a folyamat folytatódhat, ha elázik a talaj, mondta a szakember, hozzátéve:
Dan Tarcea, Kolozsvár nemzeti liberális (PNL) alpolgármestere egyébként határozottan állítja, hogy minden szempontból száz százalékig törvényes a karácsonyi vásár és a korcsolyapálya építési folyamata, sőt az elöljáró szerint ezek épp annyira legálisak, mint a Kolozsvári Magyar Napok rendezvénysorozat, amelynek egyik fő helyszíne a Főtér. Tarcea rámutatott:
ezzel kapcsolatban megemlítette: „mindenki jól tudja”, hogy a kormányellenes tüntetések során többen felmásztak a műemlékre, hogy azon fényképezkedjenek.
Alexandra Crăciun, a főtéri vásárt szervező cég közkapcsolatokért (PR) felelős munkatársa eközben a helyi sajtónak azt nyilatkozta: minden szükséges engedéllyel rendelkeznek, ennek ellenére nem volt hajlandó nyilvánosságra hozni egyik jóváhagyást sem.
Fotó: Biró István
Elmondása szerint a térrendezésben a kolozsvári Studio 49 építészcéggel dolgoztak együtt. Alexandra Crăciun arra is kitért:
t
A teret egyébként öt évre adták bérbe a BigTime Group, a Paledris és a Club Arena cégek alkotta csoportnak. A vásár „kiszervezésének” szükségességét azzal indokolták, hogy a városháza forrás- és személyzethiány miatt nem tudja hatékonyan ellátni ezt a feladatot.
Újfent a kolozsvári Mátyás-szoborcsoport védelmét szolgáló intézkedések fokozását kéri a kincses város RMDSZ-es frakciója, miután ismeretlen tettesek ismét megrongálták az emlékművet.
A Ziuadecluj.ro hírportál eközben arról számolt be, hogy a határozat értelmében a Főteret „bérbe vevő” magánvállalkozásoknak körülbelül napi 50 banit kell fizetniük négyzetméterenként. A portál kiszámolta, hogy a faházikók, a korcsolyapálya és a színpad összesen mintegy 1469 négyzetmétert foglal el, ez napi alig 734 lejes bevételt jelent a városkasszának.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Egy 27 éves férfit 30 napra előzetes letartóztatásba helyezett pénteken a Temes megyei törvényszék gyermekpornográfia és kiskorú elleni nemi erőszak gyanúja miatt.
Egy 43 éves marosvásárhelyi nőt 95 ezer lejes hitel felvételére vettek rá csalók, akik közintézmény alkalmazottainak adták ki magukat, és azt állították, hogy az áldozat banki adatai veszélybe kerültek. A pénzt végül készpénzben adta át egy férfinak.
Nem ért egyet az RMDSZ az egyenruhaviselés országos szintű kötelezővé tételével – közölte pénteken Kelemen Hunor elnök. A politikus igazat ad a kötelező egyenruhaviselés ellen tiltakozó Romániai Magyar Középiskolások Szövetségének.
Lakossági ellenállásba ütközött Szeben megyében egy bányászati és feldolgozóipari beruházás. A Mineral Proiect Invest Rt. Resinár közelében nyitna külszíni fejtést, a szerpentinitet pedig Szelistye térségében dolgozná fel magnéziumalapú termékekké.
Megosztó kérdésnek bizonyul Romániában az iskolai egyenruha kötelezővé tétele, miután a szenátus már rábólintott a tervezetre, aminek sok pedagógus és szülő nem örül, magyar diákszervezetek pedig tiltakoznak ellene.
A még felújítás alatt álló Magyar Ház is hangsúlyos helyszíne a csütörtökön este kezdődő 11. Temesvári Magyar Napoknak. A bánsági magyarság legnagyobb rendezvénysorozatán színes programkínálattal várják az érdeklődőket – mondta Tamás Péter.
Több mint kétszer annyi bejelentés érkezett idén a 112-es segélyhívó számra lakott területek közelében észlelt medvékről Hargita megyében, mint a múlt év azonos időszakában.
Csaknem egy évvel azután, hogy az épületekről leváló vakolat miatt veszélyessé vált és a város önkormányzata kénytelen volt lezárni, végre megújulhat Brassó egyik nevezetessége, a Zsinór utca.
A tekei üzem egyik helyiségében már az utolsó munkafázisnál tart a gyúrt sajt: a puha sajtmasszát kézzel töltik az előkészített sertéshólyagba, majd a természetes burkot összevarrják. A Beszterce-Naszód megyei Teke tejfeldolgozó üzemében jártunk.
A már a 16. századtól gyógyhatásairól ismert lippai ásványvizet palackozó vállalat azt állítja, hogy másik kutat használ, így nincs köze a közkút „kiszáradásához”.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!