A legnehezebb időszakban. A hospice ellátás a súlyos betegségük végstádiumában levő betegeken segít
Fotó: 123RF
Több évtizedes késéssel végre Románia is felsorakozna a civilizált országok sorába a palliatív kezelés bevezetése és állami finanszírozása terén. A bukaresti szakhatóságok eddig mellőzték a gyógyíthatatlan betegek alap- és szakellátását, ugyanakkor még most is szinte teljesíthetetlen követelményeket támasztanak a hiánypótlásra törekedő civil szervezetekkel szemben.
2022. december 19., 14:302022. december 19., 14:30
Akinek közvetlen környezetében volt már gyógyíthatatlan állapotba került daganatos, vagy demenciában szenvedő beteg, jól tudja, mit jelent a palliatív kezelés, pontosabban annak a hiánya.
Eközben a civilizált világban régóta bevezették az úgynevezett hospice ellátást, amely a súlyos betegségük végstádiumában levő, elsősorban daganatos betegek humánus, összetett ellátását jelenti multidiszciplináris csoport (orvosok, ápolók, gyógytornászok, pszichológusok vagy mentálhigiénés szakemberek, szociális munkások, lelkészek, dietetikusok és képzett önkéntesek) segítségével.
Ám most – több évtizedes késéssel – a bukaresti egészségügyi minisztérium helyrehozná teljesen érthetetlen mulasztását.
„Valóban nagyon el vagyunk maradva a palliatív kezelést biztosító hospice központok létesítésével és működtetésével. A minisztérium minden ez irányú kezdeményezést támogat, függetlenül attól, hogy a kórházakat fenntartó helyhatóságoktól, a civil társadalom vagy az egyház részéről érkezik” – jelentette ki a napokban Marosvásárhelyen Alexandru Rafila tárcavezető.
Kérdésünkre, hogy miért csak harminchárom esztendővel a rendszerváltást követően jutott a minisztérium illetékeseinek eszébe az állami hospice szolgáltatás megteremtése és a privát szféra jelentősebb támogatása, Rafila ingerlékennyé vált.
A miniszternek nem tetszett, hogy ezt miért tőle kérdezzük: megítélése szerint akár az RMDSZ is kezdeményezhette volna a palliatív kezelés felkarolását, „elvégre az évek során több egészségügyi minisztere is volt”. A szociáldemokrata politikus arra is kitért, hogy a liberális párt képviselői hosszabb ideig álltak az egészségügyi tárca élén, mint a PSD-sek.
„Nem hinném, hogy így kellene ehhez a kérdéshez viszonyulni” – fejtette ki álláspontját Alexandru Rafila.
Eközben a miniszter egy pillanatig sem tagadta, hogy az állam adós a palliatív kezelés biztosítása terén, mely feladatot jelen pillanatban sokkal inkább a civil társadalom és az egyházak által létrehozott karitatív szervezetek látnak el. A román hatóságok olyan körülmények között szeretnék végre meghonosítani a palliatív kezelést, hogy az ország vállalta a kórházi ágyak számának jelentős csökkentését.
„Ezt nem mi találtuk ki, világszerte ez a trend. Mindenütt visszaveszünk a kórházi ágyakból, kivételt mindössze a majdani palliatív kezelési részlegek jelentenek” – válaszolta lapunk érdeklődésére Alexandru Rafila.
Fotó: Pixabay
Romániában a háromféle hospice ellátás közül lényegében csak kettő működik: az otthoni és az intézeti hospice. A harmadik ágazat, a klinikai palliatív ellátás csupán néhány magánkórházban van jelen. Erdélyben főként a történelmi magyar egyházak szervezetei – a Kolozsváron székelő Diakóniai Keresztyén Alapítvány és a gyulafehérvári Caritas – végeznek efféle betegközpontú gondozást.
A karitatív ellátást az egészségbiztosítási pénztár csak részben finanszírozza: biztosítja a hospice házak fenntartását, de nem támogatja az otthoni betegellátást. Utóbbit a munkaügyi minisztérium segíti – némi aprópénzzel. Amúgy a hospice szolgáltatás nem csak anyagi akadályokba ütközik.
– hívta fel a figyelmet Péter György, a Caritas ágazati igazgatója. A legnagyobb gondot a palliatív kezeléshez megkövetelt kompetenciával rendelkező orvosok hiánya jelenti. Egy-egy intézmény hiába rendelkezik szakképzett személyzettel: ha nem talál egy okleveles irányító orvost, csak félhivatalosan működhet.
„A 32 férőhelyes székelyudvarhelyi Szent Lukács-központunk nem köthet szerződést az egészségbiztosítási pénztárral, mert hiányzik a kompetenciával rendelkező orvos. Szakszemélyzetünk otthoni beteggondozóként került nyilvántartásba. Ilyen körülmények közt csak szociális támogatásra számíthatunk, ami lényegesen kevesebb, mint amennyit a biztosító fizetne. Magyarán: csak pult alatt van kielégítve a hospice iránti igény” – taglalta az igazgató.
Fotó: Pixabay
Az Egészségügyi Világszervezet megfogalmazásában a palliatív ellátás a beteg hatékony és teljes körű ellátása akkor, amikor a betegség nem reagál a gyógyító célú kezelésekre, és amikor a fájdalom és egyéb tünetek enyhítése pszichológiai, szociális és spirituális problémák megoldása kiemelkedő jelentőségű feladat.
A palliatív ellátás értékeli, becsüli az életet, a haldoklást természetes folyamatnak tekinti. Hangsúlyozza a fájdalomcsillapítás és más kínzó tünetek enyhítésének fontosságát, magában foglalja a betegellátás fizikai, pszichológiai és spirituális oldalát, valamint támogató rendszert biztosít, amely segíti a beteget, hogy a halál pillanatáig a lehetőségek szerint aktívan élhessen, és segíti a családot, hogy a betegség és a gyász idején megbirkózzanak a nehézségekkel.
A palliatív ellátás célja nem a betegség gyógyítása, hanem a daganatos betegség gyógyíthatatlan stádiumába került páciensek fájdalmainak és egyéb kínzó tüneteinek csökkentése, megszüntetése. A palliatív ellátás az alap- és szakellátás szintjén egyaránt működik. A civilizált országok állami egészségügyi rendszerében térítésmentesen igénybe vehető.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
„Ahhoz, hogy egy-egy egyéni szerepet reálisan és elfogulatlanul láthassunk, a teljes erdélyi értelmiségi társadalom hálózatát, a teljes kontextust meg kell vizsgálnunk” – mondta el a Krónikának adott interjúban Bandi István történész.
Elkészült Temesváron a Forradalom útja, amely a nacionálkommunista rendszer bukásához vezető 1989-es eseményeknek állít emléket, ugyanakkor az önkormányzat elvesztette a projektre igényelt uniós támogatást.
Öt kutatás indul az erdélyi magyar értelmiség 1944 és 1952 közötti történetének, a korszak kulturális és intézményi hálózatainak, valamint a kommunista diktatúra hatalomgyakorlásának és az értelmiségi életutakra gyakorolt hatásának a vizsgálatára.
Több mint ötven település közösségei találkoznak, sátrakat állítanak, hagyományos ételekkel kínálják egymást, miközben népviseletbe öltözött gyermekek, fiatalok és idősek vonulnak végig Zilahon.
Zöld jelzést kapott a projekt: Brassó egyik legfontosabb műemléke, a Fekete templom udvara egy lépéssel közelebb került a helyi önkormányzat és az Evangélikus Egyház által előkészített gyökeres átalakuláshoz.
Éles verseny bontakozott ki az erdélyi légikikötők között, a Kolozsvári Nemzetközi Repülőtér szerint a marosvásárhelyi reptérnek juttatott önkormányzati támogatások már érzékelhetően befolyásolják a mindkét városból elérhető járatok utasforgalmát.
Erdély több megyéjében is látni házalókat, illetve az utcán potenciális vevőket leszólító, edénykészleteket kínáló kereskedőket, akik gyenge minőségű termékeiket próbálják áron felül rásózni a gyanútlan emberekre.
Baj van a matematika oktatásával Romániában, szemléletváltásra van szükség – szögezte le Vad Zoltán nagyváradi matematika és informatika szakos tanár, amikor a PISA 2025-ös felmérésének minap közzétett, lesújtó eredményeiről faggattuk.
Egyházmegyei zarándoklat keretében adták át és áldották meg vasárnap a felújított templomot és zarándokközpontot a Bihar megyei Szentjobb településen, ahol egykor Szent István király jobbját is őrizték – közölte a Nagyváradi Római Katolikus Egyházmegye.
Bírsággal sújtotta a nagybányai önkormányzatot a közlekedési rendőrség egy, az országos helyreállítási alapból (PNRR) épített kerékpárút miatt.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!