Nagyszabású vasútfejlesztések zajlanak Erdélyben, ám nagyon nehezen haladnak velük
Fotó: Gazda Árpád
Durván kitámadta a legfontosabbnak tartott erdélyi vasútfejlesztési munkálatok kivitelezőit a Pro Infrastruktúra Egyesület, amely sürgős miniszteri beavatkozást követel „a nemzetgazdaság aláásása” miatt. Ugyanis a Brassó–Segesvár vasútvonal az eredeti 2024-es, majd a 2026-2027-re csúsztatott határidők után 2030-ra sem készülhet el a civilek szerint.
2026. február 23., 15:012026. február 23., 15:01
2026. február 23., 16:242026. február 23., 16:24
A romániai infrastrukturális nagyberuházásokat figyelő civil szakemberek a Rajna–Duna transzeurópai vasúthálózat Brassó és Segesvár között húzódó vonalának felújítási-építési munkálatai láttán riadóztattak múlt héten, mondván: a görög kivitelező, az Aktor „több ponton is fojtogatja az ország fő vasúti folyosóját”.
„Azt reméltük, hogy az Aktor az autópályák befejezte után a vasútra fog összpontosítani. Ám sajnos nem cáfol rá önmagára, és sikerül a megszokott felfordulást előidéznie a Rajna–Duna folyosó legfontosabb vasúti építkezésein is” – állapították meg. Megjegyezve: nem azt mondják, hogy a hatóságok „szentek volnának”, épp ellenkezőleg: közismert a vasút iránti politikai érdektelenség. A Román Államvasutak (CFR) által rendelkezésre bocsátott műszaki tervek „nagyon gyengék”, a terepi kihívások pedig egyáltalán nem elhanyagolhatók. „A görögök botlásai azonban mindezt megkoronázzák” – hangsúlyozták.
A Pro Infrastruktúra emlékeztet: a Brassó–Segesvár szakaszon a szerződéseket 2020-ban ítélték oda, az Aktor ügyvédeinek három éven át tartó, heves óvásai után.
„Nemrég kénytelenek voltak leállítani az alagútfúró gépeket (TBM), mert a CFR-től kapott információink szerint... rosszul számolták ki a lerakóhelyek térfogatát, és a kitermelt föld már nem fért el bennük. Újakat jelöltek ki, és február elején újraindították a »vakondokat«” – közölték a civilek.
Hozzátették: mivel a szerencse a felkészültekkel tart – „tehát semmiképp sem a görögökkel” –, a Kaca–Apáca szakaszon mintegy öt kritikus pont is van földcsuszamlásokkal, mocsaras területekkel és adminisztratív elakadásokkal. Ráadásul mindegyik az Aktorhoz rendelt szakaszokon.
– vonták le a következtetést.
A Pro Infrastruktúra Egyesület az Aktor rossz teljesítményének további érzékeltetéseként megemlítette a Hunyad megyei Piski és az Arad megyei Gyorok közti vasútszakasz görögök által bevállalt Guraszáda–Iltő részét is, ahol szintén nagy a lemaradás, miközben a másik három, 2017-ben odaítélt szakasz közelít a befejezéshez. „Ilyen lendülettel a görögök valószínűleg itt sem végeznek 2030-ig, és rekordot állítanak fel: 13 év egy vasút-korszerűsítési építkezésen” – figyelmeztetnek a civilek.
„Az ország fő vasúti folyosója, amelynek Kürtöstől Konstancáig folyamatos, villamosított, kétvágányú vonalnak kellene lennie, az Aktor miatt közel 100 kilométeren egyetlen vágányra szorul.
– címezték Ciprian Șerban közlekedési miniszternek a felszólítást.
Az egyesület ugyanakkor egy későbbi Facebook-bejegyzésben kitért a görög kivitelező román „szomszédjára” is (amely ugyanannak a nyertes konzorciumnak a tagja): „ha nem lenne elég az Aktor, ott van még az Euroconstruct is a Brassó–Apáca szakaszon”.
Emlékeztetnek, hogy a Brassó–Segesvár szakaszra vonatkozó szerződéseket 2020-ban írták alá, egy hároméves közbeszerzési eljárás után. 112 kilométerről van szó, amelyből 61 kilométer új nyomvonalon halad. Jelenleg ez az ország legösszetettebb, kivitelezés alatt álló projektje, a vasúti hálózat központi részén, és a fő folyosót „fojtogatja”. A tájékoztatás szerint ennek legegyszerűbb része, a Brassó–Apáca szakasz tartozik az Euroconstructhoz: 35 kilométernyi, szinte egyenes vasútvonal, kevesebb mint 10 kilométer új nyomvonallal.
Ehhez képest vannak érintetlen szakaszok is (Barcaföldvár–Apáca), illetve olyanok, amelyeket alig kezdtek el (a közel 2 kilométeres szászmagyarósi viadukt, amely „láthatóan jóval meghaladja az Euroconstruct erejét”). De „a katasztrófa nap mint nap látható a brassói állomáson is”. Megemlítik, hogy az Euroconstructnak három hónap kell ahhoz, hogy néhány váltót telepítsen, miközben azokon a napokon a Brassón áthaladó, Segesvár felé/irányából közlekedő vonatok a 8-as vágányra érkeznek, az utasok pedig a sínek között kelnek át az 1–7. vágányokon – „életveszély”.
„Természetesen a politikusok részéről tapasztalható figyelemhiány és a CFR adminisztratív korlátai tovább árnyalják a komor képet. Ezt elemezve, a jelenlegi ütem mellett jócskán túlcsúszunk 2030-on a befejezéssel” – vonták le a következtetést. Miközben tavaly a hatóságok még 2026-2027-es határidőket emlegettek a Brassó–Segesvár vonal szakaszai kapcsán.
Mint ismeretes, a Brassó és Segesvár közötti 112 kilométeres vasúti vonal része a Románián keresztül a Kürtös–Arad–Piski–Segesvár–Brassó–Bukarest–Konstanca nyomvonalon haladó Rajna–Duna transzeurópai vasúthálózatnak. A felújítást európai uniós vissza nem térítendő támogatásból és román állami költségvetésből finanszírozzák, a romániai vasútfelújítási tervek közül ez a legnagyobb értékű beruházás.
Egyébként a Pro Infrastruktúra Egyesület a 2025-ös év vasútfejlesztéseit összegző elemzésében is kitért év elején a Brassó–Segesvár vonalra. Ebben azt írták, a 2020-ban megkezdett Brassó–Segesvár-vonalon tavaly csak néhány kilométer készült el: Botfalu–Méhkertek (6,6 km), Apáca–Ágostonfalva (kb. 3 km) és Alsórákos állomás (2,6 km) között. Emellett a brassói állomáson megnyílt az első három vágány.
„Azonban a Segesvár és Brassó közötti utazási idő nem csökkent, hanem nőtt! Abszurd 3 óra 36 perces utazási időt értünk el, szemben a jó időkben mért 2 órával. Az új menetrendben az utazási idő jelentősen eltúlzott, mivel a vonatok akár 15 perccel korábban érkeznek Brassóba vagy Segesvárra. Reméltük, hogy a vonatok azért fognak lassabban közlekedni, hogy az építkezés 2026-ban zakatoljon...” – mutattak rá az egyesület képviselői.
Szomorú a vasútfelújítás 2025-ös mérlege: mindössze 60 kilométer új (ráadásul egyvágányú) pályát helyeztek üzembe, és csak nagyon kevés időt sikerült megtakarítani, ráadásul jelentős bürokratikus akadályok is jelentkeztek.
Immár mind a négy „óriásvakond” a hegy mélyében vájja az alagutat a Brassó megyei Alsórákos térségében az egyik legnagyobb erdélyi közlekedési beruházás, a Brassó–Segesvár vasútszakasz felújítása-megépítése során.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Alapjaiban megrázta a romániai szociális ellátórendszert a Bihar megyében engedélyek nélkül működtetett menhelyek körüli, a szervezett bűnözés elleni ügyészség eljárása nyomán kirobbant botrány. A Krónika helyszíni riportja.
Paradox helyzet alakult ki a Szeben megyei Muzsnán: bár június közepén leomlott az erődtemplomot övező középkori várfal egy szakasza, azóta nem csökkent, hanem éppen nőtt a látogatók száma.
Nem rendezik meg idén a Közösségi Párbeszéd Tábort, amelyet a tavalyi induláskor a szervezők a Tusványos egyfajta alternatívájaként, ugyanakkor nem ellenrendezvényként hirdettek meg.
Egyre több nem uniós állampolgár érkezik jön az országba, és ez alól Erdély, a székelyföldi megyék sem képeznek kivételt.
Sem a parajdi önkormányzat, sem a prefektúra nem kapott értesítést arról, hogy az EU szolidaritási alapjából Romániának árvízvédelmi célokra megítélt 14,3 millió euróból mennyi pénz jut a bányakatasztrófa nyomán kritikus helyzetbe került Parajd számára.
Újabb különleges épülettel gazdagodik a kolozsvári Romulus Vuia Néprajzi Park: megkezdődött az első zsidó lakóház újjáépítése, amely a jövőben a szabadtéri múzeum állandó kiállításának részeként mutatja be az erdélyi zsidó közösségek épített örökségét.
Két, egy 1940-ben és egy 1941-ben elhelyezett időkapszula került elő a csíksomlyói kegytemplom jobb oldali tornyának gömbjéből.
Több mint tizenöt évvel az első álmok, tervek megszületése után hivatalosan is megnyílt kedden Kolozsváron a Magyar Ifjúsági Központ.
Több mint 100 ezer lejjel és csaknem 30 ezer euróval károsítottak meg egy 73 éves Kolozs megyei nőt azok a csalók, akik telefonon rendőröknek és a Román Nemzeti Bank alkalmazottainak adták ki magukat.
A magyar diákok kevesebb mint fele képzeli el Romániában a jövőjét – többek közt ez derült ki a Romániai Magyar Középiskolások Szövetsége (MAKOSZ) által kezdeményezett, Jól vagy, tényleg? elnevezésű országos állapotfelmérésből.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!