Mihai Tîrnoveanu az úzvölgyi sírkertben
Fotó: Pinti Attila
Dormánfalva polgármesteri hivatala megfellebbezi a bukaresti legfelsőbb bíróságon az úzvölgyi katonatemető ügyében hozott jogerős ítéletet – jelentette be kedden Sepsiszentgyörgyön Mihai Tîrnoveanu, a Nemzet Útja román szervezet vezetője.
2023. március 14., 20:162023. március 14., 20:16
2023. március 14., 20:412023. március 14., 20:41
Az úzvölgyi temetőben román parcellát kialakító, majd több megemlékezést is szervező román nacionalista szervezet elnöke a Szent György Ortodox Testvériség elnökével, Dan Ciprian Grăjdeanuval közösen tartott sajtótájékoztatót kedden Sepsiszentgyörgyön – számolt be az Agerpres hírügynökség. Bejelentették: a Bákó megyei Dormánfalva (Dărmănești) város polgármesteri hivatala a román legfelsőbb bíróságon fellebbezi meg a bákói táblabíróság jogerős ítéletét, mely érvénytelenítette a temető román parcellájának építési engedélyét, és a lebontását rendelte el.
A román nacionalista vezetők leszögezték: megakadályozzák a betonkeresztek lebontását, és azon dolgoznak, hogy az úzvölgyi katonatemetőt „eredeti állapotba” állítsák helyre.
Ezen nem a 2019 előtti állapotot értik, hanem a sírkert 1926-27-es kinézetét, amikor a Mária román királyné védnöksége alatt működő Hősök Kultusza Társaság ide temette az első világháborús úzvölgyi harcokban elhunyt, különböző nemzetiségű katonák földi maradványait. Tîrnoveanu szerint a román védelmi minisztérium 1985-ben egy obeliszket is állított a román katonák emlékére, de szerinte 1994-ben az RMDSZ és néhány csíkszentmártoni lakos „eltörölte” a más nemzetiségű katonák emlékjeleit, és „magyarosította” a temetőt.
A nacionalista vezető azt állította, hogy a Hargita megyei község engedély nélkül állította fel a magyar katonák emlékjeleit, így 2019-ben Dormánfalva „nem tett mást, mint visszaállította a korábbi állapotot”. Ehhez csak a hősök kultuszát ápoló hivatal engedélye hiányzott, melyet az RMDSZ blokkolt politikai úton – mondta Tîrnoveanu, aki a jövőben a védelmi minisztériumhoz fordul az engedélyért. Hangsúlyozta: ha sor kerülne a betonkeresztek lebontására, ők is jelen lesznek valamennyi romániai nacionalista szervezettel, és a „sírok elé térdelve” próbálják majd megakadályozni. Továbbá a Vatikánhoz, nagykövetségekhez és nemzetközi szervezetekhez fordulnak, hogy „megmutassák a romániai magyar szélsőségesség arcát” – tette hozzá. A Székelyhon beszámolója szerint a nacionalista vezetők román népviseletben érkeztek a sajtótájékoztatóra, mely a Miatyánkkal és a román himnusz eléneklésével kezdődött.
A romániai bíróságok februárban két jogerős ítéletet is hoztak az úzvölgyi katonatemető ügyében. A bákói táblabíróság jogerősen kimondta, hogy el kell távolítani a sírkertben felállított betonkereszteket és emlékművet, a Bákó megyei törvényszék pedig jogerősen törölte Dormánfalva sírkert fölötti tulajdonjogát.
Dormánfalva önkormányzata 2019 márciusában nyilvánította saját közvagyonává a katonatemetőt, és áprilisban önkényesen román parcellát alakított ki a Hargita és Bákó megye határán fekvő, elnéptelenedett Úzvölgye település sírkertjében. Korábban a temetőt a székelyföldi Csíkszentmárton község gondozta, és a magyar közösség magyar katonatemetőként tartotta számon.
Nem érzi illetékesnek magát a Bákó megyei prefektúra az úzvölgyi katonai temetőben törvényes alap nélkül elhelyezett ortodox betonkeresztek eltávolításáról született bírósági ítéletek végrehajtása terén – derül ki a kormányhivatal válaszából.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Hároméves restaurálás után ismét teljes pompájában várja a látogatókat a gernyeszegi Teleki-kastély. A Maros megyei barokk műemlék uniós támogatással újult meg: helyreállították történelmi értékeit, és korszerű infrastruktúrával is gazdagodott.
Nyomozás indult Kolozsváron, miután egy törökországi fogászati klinika egy szállodában akart fogászati tevékenységet végezni.
Alin Tişe, a Kolozs Megyei Tanács nemzeti liberális párti (PNL) politikusként megválasztott elnöke csütörtökön kijelentette, hogy nem érzi magát képviselve a pártja „nehézsúlyú” vezetői által.
Alapjaiban megrázta a romániai szociális ellátórendszert a Bihar megyében engedélyek nélkül működtetett menhelyek körüli, a szervezett bűnözés elleni ügyészség eljárása nyomán kirobbant botrány. A Krónika helyszíni riportja.
Paradox helyzet alakult ki a Szeben megyei Muzsnán: bár június közepén leomlott az erődtemplomot övező középkori várfal egy szakasza, azóta nem csökkent, hanem éppen nőtt a látogatók száma.
Nem rendezik meg idén a Közösségi Párbeszéd Tábort, amelyet a tavalyi induláskor a szervezők a Tusványos egyfajta alternatívájaként, ugyanakkor nem ellenrendezvényként hirdettek meg.
Egyre több nem uniós állampolgár érkezik jön az országba, és ez alól Erdély, a székelyföldi megyék sem képeznek kivételt.
Sem a parajdi önkormányzat, sem a prefektúra nem kapott értesítést arról, hogy az EU szolidaritási alapjából Romániának árvízvédelmi célokra megítélt 14,3 millió euróból mennyi pénz jut a bányakatasztrófa nyomán kritikus helyzetbe került Parajd számára.
Újabb különleges épülettel gazdagodik a kolozsvári Romulus Vuia Néprajzi Park: megkezdődött az első zsidó lakóház újjáépítése, amely a jövőben a szabadtéri múzeum állandó kiállításának részeként mutatja be az erdélyi zsidó közösségek épített örökségét.
Két, egy 1940-ben és egy 1941-ben elhelyezett időkapszula került elő a csíksomlyói kegytemplom jobb oldali tornyának gömbjéből.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!