Fotó: Beliczay László
Nem érzi illetékesnek magát a Bákó megyei prefektúra az úzvölgyi katonai temetőben törvényes alap nélkül elhelyezett ortodox betonkeresztek eltávolításáról született bírósági ítéletek végrehajtása terén – vonható le a következtetés a kormányhivatal lapunknak elküldött válasza alapján.
2023. március 01., 20:162023. március 01., 20:16
2023. március 01., 20:292023. március 01., 20:29
A Krónika írásban fordult a moldvai megye prefektúrájához azok után, hogy a hazai igazságszolgáltatás jogerősen kimondta: törölni kell Dormánfalva (Dărmănești) városnak a sírkert fölötti tulajdonjogát, illetve el kell távolítani a négy évvel ezelőtt törvénytelenül felállított betonkereszteket. Tekintettel arra, hogy a román kormány Bákó megyei képviselete az úzvölgyi temető ügyében tárgyalt perekben peres félként vett részt, ugyanakkor a prefektus hatáskörébe tartozik a törvény betartatása, az intézmény álláspontja mindenképpen releváns a kérdésben.
Mindez a moldvai város eddigi viszonyulása ismeretében alaposan megkérdőjelezhető; Constantin Toma például lapunk többszöri megkeresésére sem reagált a Hargita megyei Csíkszentmárton kereseteinek helyt adó ítéletekre.
Válaszolt viszont írásban feltett kérdéseinkre a Bákó megyei prefektúra, amelytől többek között azt kérdeztük, milyen megoldást javasol a bírósági ítéletek végrehajtása érdekében, mely intézmények, önkormányzatok hatáskörébe tartozik a katonai temető eredeti állapotának visszaállítása, egyáltalán miként és mikor távolíthatják el a betonkereszteket a sírkertből. Lucian-Gabriel Bogdănel bákói prefektus lapunknak szerdán, ugyancsak írásban elküldött rövid válaszában közölte: kérdéseinkkel forduljunk Csíkszentmárton polgármesteri hivatalához és a Hargitai megyei prefektúrához.
Vagyis a Bákó megyei prefektúra ismételten megerősíti, hogy Dormánfalva önkormányzata 2019 márciusában törvénytelenül, a román kormány kilenc évvel korábbi határozatával szembemenve döntött úgy, hogy a város közvagyonává nyilvánítja az úzvölgyi katonatemetőt. A város ezt követően telekkönyveztette is a saját nevére a 7979 négyzetméteres területet, áprilisban pedig – szintén önkényesen – román parcellát alakított ki a Hargita és Bákó megye határán fekvő, elnéptelenedett Úzvölgye település sírkertjében.
Az úzvölgyi katonatemető ügyében született táblabírósági határozatot követően sokan pesszimisták, hogy végre lehet-e hajtani a jogerős döntést? Kis Júlia kolozsvári jogász elismeri, hogy a betonkeresztek eltávolítása nem lesz gyors sikertörténet.
A bákói prefektúra tehát a Hargita megyeieknek passzolja át a betonkeresztek eltávolításának ügyét. Ez az álláspont azért is furcsa, mivel a moldvai megye prefektusi hivatala felperesként vállalt szerepet a temetőfoglalás kapcsán indult perek egyikében. Kis Júlia, a felperes csíkszentmártoni önkormányzatot az alapfokon lezajlott perben képviselő kolozsvári ügyvéd korábban a Krónikának elmondta, az első fokú fokú bírósági döntés értelmében a betonkeresztek lebontása Dormánfalva polgármesteri hivatalát terheli, és mindezt a táblabíróság végleges verdiktje valószínűleg megerősíti, ennek indoklását azonban még nem közölték ki, márpedig csak ennek ismeretében lehet elindítani a végrehajtási eljárást.
Birtalan Sándor, Csíkszentmárton község RMDSZ-es polgármestere lapunknak nemrég elmondta, várják a bírósági végzés szövegét, amelynek ismeretében majd összeülnek a Mikó Imre Jogvédelmi Szolgálat és a Hargita Megyei Tanács jogászaival, és közösen keresik meg a legcélravezetőbb megoldást az úzvölgyi temető hosszú távú nyugalmának biztosítása érdekében.
Már csak azért sem, mivel a temetőben felállított betonkereszteknél eddig több megemlékezést szervező román nacionalista szervezetek elutasítják a keresztek eltávolításáról szóló bírósági döntést. Mihai Târnoveanu, a Nemzet Útja (Calea Neamului) szervezet elnöke közösségi oldalán posztolt videójában hívta Úzvölgyébe társait, „az összes nacionalista szervezetet”, az ortodox kolostorok papjait, hogy megakadályozzák a betonkeresztek lebontását. „A bírósági ítélet végrehajtásának napján, a keresztek eltávolításakor jelen leszünk, ahogy 2019-ben is ott voltunk a Hősök napján, és azóta minden évben” – szögezte le Târnoveanu.
Egyébként Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke – Birtalan Sándor polgármesterrel közösen – nemrég közölte, új helyet kell keresni az úzvölgyi katonatemetőben felállított betonkereszteknek, mégpedig anélkül, hogy ezeket tönkretennék. Elmondták azt is, hogy a rendezés érdekében felveszik a kapcsolatot Bákó Megye Tanácsával és Dormánfalva polgármesteri hivatalával is.
Újabb győzelem született az úzvölgyi katonatemető ügyében az erdélyi magyarság számára: a Bákó Megyei Törvényszék jogerősen törölte Dormánfalva (Dărmănești) városnak a sírkert fölötti tulajdonjogát.
Helyben hagyta a Bákó Megyei Táblabíróság pénteken az egy éve hozott alapfokú ítéletet, amely érvénytelenítette a temető román parcellájának az építési engedélyét, és a törvénytelen építmény lebontását rendelte el.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A határrendészek és a hegyimentők megmentettek vasárnap egy ukrán fiatalembert, aki a Máramarosi-havasokon keresztül lépte át a határt, és bevallása szerint egy hétig bolyongott a hegyekben.
Sziklákat helyezett el az önkormányzat Temesvár utcáin, az év elején, emiatt a Környezetvédelmi Őrség jókora, 105 000 lejes bírságot rótt ki rá.
Medve látogatott egy hotelbe Brassópojábán – adta hírül a helyi sajtó.
Jól halad a Temesvár és Lugos közötti vasútvonal felújítása – jelentette be szombaton Horațiu Cosma közlekedési államtitkár.
Kemény hangvételű bejegyzésben reagált Csoma Botond, az RMDSZ képviselőházi frakcióvezetője és szóvivője a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) magyargyűlölő politikusa, Dan Tanasă szombati kifakadására.
Nem hagyta szó nélkül a magyarellenes fellépéseiről hírhedt Dan Tanasă, hogy a román állam támogatásával újították fel az ezeréves magyar–román határon álló gyimesbükki Rákóczi-várat.
Több mint másfélszáz személy szorult orvosi segítségre a szombati csíksomlyói búcsú idején.
A műtrágyaárak robbanásszerű emelkedése és a marosvásárhelyi Azomureş vegyi üzem bezárása az elmúlt évek kormányainak felelőtlen politikájának eredménye, amelyek megakadályozták a román gáz feldolgozását, és Romániát drága importtól függő országgá tették.
Idén is több százezren érkeztek a pünkösdszombati csíksomlyói búcsúba a világ minden tájáról a Kis- és a Nagysomlyó-hegy közötti nyeregbe, a Hármashalom-oltár elé.
Az év végére a radnóti gáztüzelésű hőerőmű már áramot fog betáplálni az országos energiarendszerbe, miután a kormány e heti ülésén jóváhagyták az új energetikai csoportra vonatkozó szándéknyilatkozatot – közölte szombaton Ilie Bolojan.
Látogatottsági adatok
1 hozzászólás