
Fotó: Beliczay László
Nem érzi illetékesnek magát a Bákó megyei prefektúra az úzvölgyi katonai temetőben törvényes alap nélkül elhelyezett ortodox betonkeresztek eltávolításáról született bírósági ítéletek végrehajtása terén – vonható le a következtetés a kormányhivatal lapunknak elküldött válasza alapján.
2023. március 01., 20:162023. március 01., 20:16
2023. március 01., 20:292023. március 01., 20:29
A Krónika írásban fordult a moldvai megye prefektúrájához azok után, hogy a hazai igazságszolgáltatás jogerősen kimondta: törölni kell Dormánfalva (Dărmănești) városnak a sírkert fölötti tulajdonjogát, illetve el kell távolítani a négy évvel ezelőtt törvénytelenül felállított betonkereszteket. Tekintettel arra, hogy a román kormány Bákó megyei képviselete az úzvölgyi temető ügyében tárgyalt perekben peres félként vett részt, ugyanakkor a prefektus hatáskörébe tartozik a törvény betartatása, az intézmény álláspontja mindenképpen releváns a kérdésben.
Mindez a moldvai város eddigi viszonyulása ismeretében alaposan megkérdőjelezhető; Constantin Toma például lapunk többszöri megkeresésére sem reagált a Hargita megyei Csíkszentmárton kereseteinek helyt adó ítéletekre.
Válaszolt viszont írásban feltett kérdéseinkre a Bákó megyei prefektúra, amelytől többek között azt kérdeztük, milyen megoldást javasol a bírósági ítéletek végrehajtása érdekében, mely intézmények, önkormányzatok hatáskörébe tartozik a katonai temető eredeti állapotának visszaállítása, egyáltalán miként és mikor távolíthatják el a betonkereszteket a sírkertből. Lucian-Gabriel Bogdănel bákói prefektus lapunknak szerdán, ugyancsak írásban elküldött rövid válaszában közölte: kérdéseinkkel forduljunk Csíkszentmárton polgármesteri hivatalához és a Hargitai megyei prefektúrához.
Vagyis a Bákó megyei prefektúra ismételten megerősíti, hogy Dormánfalva önkormányzata 2019 márciusában törvénytelenül, a román kormány kilenc évvel korábbi határozatával szembemenve döntött úgy, hogy a város közvagyonává nyilvánítja az úzvölgyi katonatemetőt. A város ezt követően telekkönyveztette is a saját nevére a 7979 négyzetméteres területet, áprilisban pedig – szintén önkényesen – román parcellát alakított ki a Hargita és Bákó megye határán fekvő, elnéptelenedett Úzvölgye település sírkertjében.

Az úzvölgyi katonatemető ügyében született táblabírósági határozatot követően sokan pesszimisták, hogy végre lehet-e hajtani a jogerős döntést? Kis Júlia kolozsvári jogász elismeri, hogy a betonkeresztek eltávolítása nem lesz gyors sikertörténet.
A bákói prefektúra tehát a Hargita megyeieknek passzolja át a betonkeresztek eltávolításának ügyét. Ez az álláspont azért is furcsa, mivel a moldvai megye prefektusi hivatala felperesként vállalt szerepet a temetőfoglalás kapcsán indult perek egyikében. Kis Júlia, a felperes csíkszentmártoni önkormányzatot az alapfokon lezajlott perben képviselő kolozsvári ügyvéd korábban a Krónikának elmondta, az első fokú fokú bírósági döntés értelmében a betonkeresztek lebontása Dormánfalva polgármesteri hivatalát terheli, és mindezt a táblabíróság végleges verdiktje valószínűleg megerősíti, ennek indoklását azonban még nem közölték ki, márpedig csak ennek ismeretében lehet elindítani a végrehajtási eljárást.
Birtalan Sándor, Csíkszentmárton község RMDSZ-es polgármestere lapunknak nemrég elmondta, várják a bírósági végzés szövegét, amelynek ismeretében majd összeülnek a Mikó Imre Jogvédelmi Szolgálat és a Hargita Megyei Tanács jogászaival, és közösen keresik meg a legcélravezetőbb megoldást az úzvölgyi temető hosszú távú nyugalmának biztosítása érdekében.
Már csak azért sem, mivel a temetőben felállított betonkereszteknél eddig több megemlékezést szervező román nacionalista szervezetek elutasítják a keresztek eltávolításáról szóló bírósági döntést. Mihai Târnoveanu, a Nemzet Útja (Calea Neamului) szervezet elnöke közösségi oldalán posztolt videójában hívta Úzvölgyébe társait, „az összes nacionalista szervezetet”, az ortodox kolostorok papjait, hogy megakadályozzák a betonkeresztek lebontását. „A bírósági ítélet végrehajtásának napján, a keresztek eltávolításakor jelen leszünk, ahogy 2019-ben is ott voltunk a Hősök napján, és azóta minden évben” – szögezte le Târnoveanu.
Egyébként Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke – Birtalan Sándor polgármesterrel közösen – nemrég közölte, új helyet kell keresni az úzvölgyi katonatemetőben felállított betonkereszteknek, mégpedig anélkül, hogy ezeket tönkretennék. Elmondták azt is, hogy a rendezés érdekében felveszik a kapcsolatot Bákó Megye Tanácsával és Dormánfalva polgármesteri hivatalával is.

Újabb győzelem született az úzvölgyi katonatemető ügyében az erdélyi magyarság számára: a Bákó Megyei Törvényszék jogerősen törölte Dormánfalva (Dărmănești) városnak a sírkert fölötti tulajdonjogát.

Helyben hagyta a Bákó Megyei Táblabíróság pénteken az egy éve hozott alapfokú ítéletet, amely érvénytelenítette a temető román parcellájának az építési engedélyét, és a törvénytelen építmény lebontását rendelte el.
Mennyibe kerül ma kimondani az igent, és visszahozza-e az árát egy lakodalom? Egyre többe kerül esküvőt szervezni Romániában, miközben a fiatalok már egészen másként gondolkodnak a nagy napról.
Alapjaiban megrázta a romániai szociális ellátórendszert a Bihar megyében engedélyek nélkül működtetett menhelyek körüli, a szervezett bűnözés elleni ügyészség eljárása nyomán kirobbant botrány. A Krónika helyszíni riportja.
Paradox helyzet alakult ki a Szeben megyei Muzsnán: bár június közepén leomlott az erődtemplomot övező középkori várfal egy szakasza, azóta nem csökkent, hanem éppen nőtt a látogatók száma.
Nem rendezik meg idén a Közösségi Párbeszéd Tábort, amelyet a tavalyi induláskor a szervezők a Tusványos egyfajta alternatívájaként, ugyanakkor nem ellenrendezvényként hirdettek meg.
Egyre több nem uniós állampolgár érkezik jön az országba, és ez alól Erdély, a székelyföldi megyék sem képeznek kivételt.
Sem a parajdi önkormányzat, sem a prefektúra nem kapott értesítést arról, hogy az EU szolidaritási alapjából Romániának árvízvédelmi célokra megítélt 14,3 millió euróból mennyi pénz jut a bányakatasztrófa nyomán kritikus helyzetbe került Parajd számára.
Újabb különleges épülettel gazdagodik a kolozsvári Romulus Vuia Néprajzi Park: megkezdődött az első zsidó lakóház újjáépítése, amely a jövőben a szabadtéri múzeum állandó kiállításának részeként mutatja be az erdélyi zsidó közösségek épített örökségét.
Két, egy 1940-ben és egy 1941-ben elhelyezett időkapszula került elő a csíksomlyói kegytemplom jobb oldali tornyának gömbjéből.
Több mint tizenöt évvel az első álmok, tervek megszületése után hivatalosan is megnyílt kedden Kolozsváron a Magyar Ifjúsági Központ.
Több mint 100 ezer lejjel és csaknem 30 ezer euróval károsítottak meg egy 73 éves Kolozs megyei nőt azok a csalók, akik telefonon rendőröknek és a Román Nemzeti Bank alkalmazottainak adták ki magukat.
1 hozzászólás