Bem tábornok domborműve is felkerült a piski csata emlékművére
Fotó: Facebook/Nemzeti Örökség Intézete
A piski csata évfordulója alkalmából a Hunyad megyei Ópiskin megemlékeztek a 1849-es véres ütközet áldozatairól, és megkoszorúzták a több mint száz évvel ezelőtt lebontott, de Böjte Csaba ferences szerzetes kezdeményezésére tavaly újraállított kőobeliszket. A múlt szombati piski rendezvény az emlékmű újraavatása is volt egyben, hiszen felkerültek rá az eredeti szöveggel megegyező feliratok és egy Bem-dombormű is.
2026. február 11., 16:572026. február 11., 16:57
2026. február 11., 18:552026. február 11., 18:55
Az 1848–1849-es magyar forradalom és szabadságharc egyik legnagyobb emberveszteséggel járó ütközete a piski csata volt 1849. február 9-én Déva mellett, a Sztrigy folyó partján, a magyar honvédek és az osztrák császári seregek között.
A forradalmárok győzelmével zajló viadal Bem erdélyi hadjáratának fordulópontját jelentette. Súlyos veszteségeket szenvedtek a szabadságharcosok is, mintegy 1500 áldozata volt a véres összecsapásnak.
Az utókor az 1890-es években andezitből készült oszlopot emeltetett az áldozatok emlékére, de az első világháborút követő határmódosítás és a román közigazgatás bevezetése után, az 1920-as években lebontották. Néhai Schreiber István történelemtanár és helytörténész segítségével Böjte Csaba ferences szerzetes összegyűjtötte az obeliszk kődarabjait, és a helyi hatóságok jóváhagyásával újraállíttatta – ez is része a kialakítandó történelmi emlékparknak, amelyet a Böjte Csaba által létrehozott Szent László Alapítvány az egykori piski csárda és postahivatal rendbetételével emlék- és zarándokhelyként kíván működtetni.
A mintegy tíz méter magas emlékoszlop restaurálása tavaly fejeződött be, szeptemberben, a tanévkezdés előtti hétvégén pedig ünnepélyesen felavatták. Mostanra készültek el a négy eredeti bronztábla helyettesítő kőtáblák a Nemzeti Örökség Intézet közreműködésével, tovább egy Bem-dombormű is, amiket felhelyeztek az obeliszkre – ez alkalomból tartottak ünnepséget a múlt szombaton, két nappal a piski csata 177. évfordulója előtt.
Az eredeti bronz feliratok eltűntek, kőbe vésték az eredeti szövegeket
Fotó: Facebook/Nemzeti Örökség Intézete
Móczár Gábor, a Nemzeti Örökség Intézete főigazgatója az emlékműavatás alkalmából elmondott beszédében a történelmi eseményekhez kapcsolódó emlékhelyek és az ifjúságnevelés összekapcsolódásának fontosságát hangsúlyozta. Beszédében kitért arra is, hogy 1848–1849 emlékezetét, az idén kerek évfordulós Mohács vészt (500 éve), a nándorfehérvári diadalt (570 éve) és az 1956-ot forradalmat (70 éve tört ki) szervesen összekapcsolja a magyar szabadságért és önrendelkezésért vívott hősies küzdelem – számoltak be a NÖRI Facebook-oldalán.
Beszédet mondott továbbá Csikány Tamás hadtörténész és Fábry Szabolcs kolozsvári magyar konzul, műsorral készültek a dévai Téglás Gábor Iskolacsoport műemlékvédő diákjai, a Piski Emlékpark Őrei, akiknek feladata a hagyományőrzés, a hely történelmének és emlékezetének a megőrzése. Az eseményt Böjte Csaba, az emlékhelyet megmentő Szent László Alapítvány elnökének beszéde és áldása zárt, díszőrséget számos Kárpát-medencei huszár- és honvédhagyomány-őrző állt.
Fotó: Facebook/Nemzeti Örökség Intézete
A Dévai Szent Ferenc Alapítvány vezetőjeként árva, sanyarú sorsú gyerekek ezreit megmentő, életre nevelő Böjte Csaba ferences szerzetes az épített és szellemi örökség elkötelezett ápolója is. Jelenleg csíksomlyói lelkészként szolgál, előtte viszont több mint 30 évig Déván, Szászvároson és Hunyad megye más magyarlakta vidékein tevékenykedett.
Böjte Csaba ferences szerzetes
Fotó: Facebook/Nemzeti Örökség Intézete
„Nekünk nem az a dolgunk, hogy visszavonuljunk és feladjuk az állásainkat, hanem az értékeinket megőrizve, azokat esetleg újraállítva, gyerekeinknek, fiataljainknak mutassunk jövőt” – vallott tavaly szeptemberben a Krónikának adott interjúban arról, hogy mi vezérli.
A Dévai Szent Ferenc Alapítvány vezetőjeként árva, sanyarú sorsú gyerekek ezreit megmentő, életre nevelő szerzetes az épített és szellemi örökség elkötelezett ápolója is. Erről a tevékenységéről beszélt a Krónikának.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A nemzetpolitika célja, hogy minden magyar ember életminősége javuljon és a magyar nemzet megmaradjon, a külhoni magyarok megmaradásához pedig erős anyaország és erős nemzetpolitika kell – jelentette ki Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes Kolozsváron.
A március 15-i magyar állami kitüntetések idei díjazottjai között több erdélyi alkotó és szakember neve is szerepel.
Ismét benyújthatják a külhoni magyar oktatási intézményekbe járó diákok szülei a Szülőföldön magyarul program támogatási kérelmét. A 2025/2026-os tanévre diákonként bruttó 100 ezer forint jár, a jelentkezéseket elektronikus úton várják.
Sorsunk ma egyetlen döntésen múlik. Itt az idő hát, hogy mi, magyarok újra összefogjunk, és együtt, közösen védjük meg az elmúlt másfél évtized nemzetpolitikai eredményeit.
Közel 130 olyan magyar emlékjelet kutatott fel a Bánságban Bodó Barna temesvári politológus, amelyek az első világháború utáni román közigazgatás beavatkozása nyomán eltűntek vagy „átalakultak”.
Ilie Bolojan miniszterelnök pénteken figyelmeztette a Kolozsvár–Nagyvárad-vasútvonal villamosításán és korszerűsítésén dolgozó kivitelezőket, hogy négy hónap áll rendelkezésükre a munkálatok felgyorsítására a kritikus szakaszokon.
Hatalmas munkát végzett a magyar kormány a Királyhágómelléki Református Egyházkerülettel és a helyi magyar közösségekkel közösen azáltal, hogy teljesen természetes módon kapcsolódott a helyi törekvésekhez Soltész Miklós szerint.
Illegális fegyverek, lőszerek és pirotechnikai eszközök után kutattak a rendőrök három Brassó megyei ingatlanban. A házkutatások során több fegyvert, lőszert és egy körözött revolvert is találtak, egy 18 éves fiatalt pedig őrizetbe vettek.
Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc évfordulóján Erdély, a Partium és a Bánság számos településén ünnepi rendezvényekkel tisztelegnek a hősök emléke előtt. Március 15-én és az azt megelőző napokban gazdag programkínálattal várják az érdeklődőket.
Arad egyik új kertvárosi részében egyre nagyobb a feszültség: az ott lakók szerint annyira elszaporodtak az aranysakálok, hogy már félnek kiengedni gyerekeiket az utcára, éjszakánként pedig „kísérteties hangok” tartják rettegésben őket.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!