
Bem tábornok domborműve is felkerült a piski csata emlékművére
Fotó: Facebook/Nemzeti Örökség Intézete
A piski csata évfordulója alkalmából a Hunyad megyei Ópiskin megemlékeztek a 1849-es véres ütközet áldozatairól, és megkoszorúzták a több mint száz évvel ezelőtt lebontott, de Böjte Csaba ferences szerzetes kezdeményezésére tavaly újraállított kőobeliszket. A múlt szombati piski rendezvény az emlékmű újraavatása is volt egyben, hiszen felkerültek rá az eredeti szöveggel megegyező feliratok és egy Bem-dombormű is.
2026. február 11., 16:572026. február 11., 16:57
Az 1848–1849-es magyar forradalom és szabadságharc egyik legnagyobb emberveszteséggel járó ütközete a piski csata volt 1849. február 9-én Déva mellett, a Sztrigy folyó partján, a magyar honvédek és az osztrák császári seregek között.
A forradalmárok győzelmével zajló viadal Bem erdélyi hadjáratának fordulópontját jelentette. Súlyos veszteségeket szenvedtek a szabadságharcosok is, mintegy 1500 áldozata volt a véres összecsapásnak.
Az utókor az 1890-es években andezitből készült oszlopot emeltetett az áldozatok emlékére, de az első világháborút követő határmódosítás és a román közigazgatás bevezetése után, az 1920-as években lebontották. Néhai Schreiber István történelemtanár és helytörténész segítségével Böjte Csaba ferences szerzetes összegyűjtötte az obeliszk kődarabjait, és a helyi hatóságok jóváhagyásával újraállíttatta – ez is része a kialakítandó történelmi emlékparknak, amelyet a Böjte Csaba által létrehozott Szent László Alapítvány az egykori piski csárda és postahivatal rendbetételével emlék- és zarándokhelyként kíván működtetni.
A mintegy tíz méter magas emlékoszlop restaurálása tavaly fejeződött be, szeptemberben, a tanévkezdés előtti hétvégén pedig ünnepélyesen felavatták. Mostanra készültek el a négy eredeti bronztábla helyettesítő kőtáblák a Nemzeti Örökség Intézet közreműködésével, tovább egy Bem-dombormű is, amiket felhelyeztek az obeliszkre – ez alkalomból tartottak ünnepséget a múlt szombaton, két nappal a piski csata 177. évfordulója előtt.
Az eredeti bronz feliratok eltűntek, kőbe vésték az eredeti szövegeket
Fotó: Facebook/Nemzeti Örökség Intézete
Móczár Gábor, a Nemzeti Örökség Intézete főigazgatója az emlékműavatás alkalmából elmondott beszédében a történelmi eseményekhez kapcsolódó emlékhelyek és az ifjúságnevelés összekapcsolódásának fontosságát hangsúlyozta. Beszédében kitért arra is, hogy 1848–1849 emlékezetét, az idén kerek évfordulós Mohács vészt (500 éve), a nándorfehérvári diadalt (570 éve) és az 1956-ot forradalmat (70 éve tört ki) szervesen összekapcsolja a magyar szabadságért és önrendelkezésért vívott hősies küzdelem – számoltak be a NÖRI Facebook-oldalán.
Beszédet mondott továbbá Csikány Tamás hadtörténész és Fábry Szabolcs kolozsvári magyar konzul, műsorral készültek a dévai Téglás Gábor Iskolacsoport műemlékvédő diákjai, a Piski Emlékpark Őrei, akiknek feladata a hagyományőrzés, a hely történelmének és emlékezetének a megőrzése. Az eseményt Böjte Csaba, az emlékhelyet megmentő Szent László Alapítvány elnökének beszéde és áldása zárt, díszőrséget számos Kárpát-medencei huszár- és honvédhagyomány-őrző állt.
Fotó: Facebook/Nemzeti Örökség Intézete
A Dévai Szent Ferenc Alapítvány vezetőjeként árva, sanyarú sorsú gyerekek ezreit megmentő, életre nevelő Böjte Csaba ferences szerzetes az épített és szellemi örökség elkötelezett ápolója is. Jelenleg csíksomlyói lelkészként szolgál, előtte viszont több mint 30 évig Déván, Szászvároson és Hunyad megye más magyarlakta vidékein tevékenykedett.
Böjte Csaba ferences szerzetes
Fotó: Facebook/Nemzeti Örökség Intézete
„Nekünk nem az a dolgunk, hogy visszavonuljunk és feladjuk az állásainkat, hanem az értékeinket megőrizve, azokat esetleg újraállítva, gyerekeinknek, fiataljainknak mutassunk jövőt” – vallott tavaly szeptemberben a Krónikának adott interjúban arról, hogy mi vezérli.

A Dévai Szent Ferenc Alapítvány vezetőjeként árva, sanyarú sorsú gyerekek ezreit megmentő, életre nevelő szerzetes az épített és szellemi örökség elkötelezett ápolója is. Erről a tevékenységéről beszélt a Krónikának.
Emlékévet hirdettek Kallós Zoltán szellemi örökségének bemutatására. A programsorozat célja, hogy a nagyközönség átfogó képet kapjon munkásságáról, és ismét reflektorfénybe kerüljön a magyar népzene, valamint a táncházmozgalom hagyománya.
A román szenátus szerdán megszavazta az RMDSZ által kidolgozott törvénytervezetet, amely 2026-ot Márton Áron-emlékévvé nyilvánítja, és egyben megemlékezik a püspök születésének 130. évfordulójáról is – tájékoztatott a szövetség sajtóirodája.
Hiába írták alá tavaly év végén a kivitelezési szerződést, várhatóan csak jövőre kezdődhet el a Szatmárnémetit Óvárival összekötő, a magyar határig tartó gyorsforgalmi út építése.
Két személy megsérült kedden este egy sepsiszentgyörgyi lakástűzben – közölte a Kovászna megyei katasztrófavédelmi felügyelőség (ISU).
A legnagyobb csángóföldi hagyományőrző eseményre készül a Moldvai Csángómagyarok Szövetsége (McsMSz), amely Bákóban tartja a farsangzáró, azaz húshagyó bált február 14-én.
Házi feladatnál, információkeresésnél, sőt lelki gondok esetén is mesterséges intelligenciához fordulnak a romániai kamaszok, miközben többségük sem az iskolában, sem más hiteles forrásból nem kap útmutatást az AI biztonságos és felelős használatáról.
Demeter András kulturális miniszter kedden bejelentette: visszavonják azt a minisztériumi kezdeményezést, amely a közszolgálati színházakban és koncertintézményekben napi munkaidő-jelentések bevezetését írta volna elő.
A bűnbanda tagjai 16 és 56 év közöttiek, köztük hat férfi és egy nő.
A városvezető korábbi bejelentése szerint a kedvezmény kompenzálná a helyi adók és illetékek drasztikus emelését, ezenkívül növelné a tömegközlekedés kihasználtságát, előnyben részesítené a környezetkímélőbb utazást a saját gépjárműhasználattal szemben.
Intenzív tankönyvíró képzést tartottak Kolozsváron a Babeș–Bolyai Tudományegyetem Biológia Karán, a három napos esemény célja volt, hogy élja, hogy átfogó képet nyújtson a tankönyvírás elméleti alapjairól és gyakorlati folyamatairól.
szóljon hozzá!