
Bem tábornok domborműve is felkerült a piski csata emlékművére
Fotó: Facebook/Nemzeti Örökség Intézete
A piski csata évfordulója alkalmából a Hunyad megyei Ópiskin megemlékeztek a 1849-es véres ütközet áldozatairól, és megkoszorúzták a több mint száz évvel ezelőtt lebontott, de Böjte Csaba ferences szerzetes kezdeményezésére tavaly újraállított kőobeliszket. A múlt szombati piski rendezvény az emlékmű újraavatása is volt egyben, hiszen felkerültek rá az eredeti szöveggel megegyező feliratok és egy Bem-dombormű is.
2026. február 11., 16:572026. február 11., 16:57
2026. február 11., 18:552026. február 11., 18:55
Az 1848–1849-es magyar forradalom és szabadságharc egyik legnagyobb emberveszteséggel járó ütközete a piski csata volt 1849. február 9-én Déva mellett, a Sztrigy folyó partján, a magyar honvédek és az osztrák császári seregek között.
A forradalmárok győzelmével zajló viadal Bem erdélyi hadjáratának fordulópontját jelentette. Súlyos veszteségeket szenvedtek a szabadságharcosok is, mintegy 1500 áldozata volt a véres összecsapásnak.
Az utókor az 1890-es években andezitből készült oszlopot emeltetett az áldozatok emlékére, de az első világháborút követő határmódosítás és a román közigazgatás bevezetése után, az 1920-as években lebontották. Néhai Schreiber István történelemtanár és helytörténész segítségével Böjte Csaba ferences szerzetes összegyűjtötte az obeliszk kődarabjait, és a helyi hatóságok jóváhagyásával újraállíttatta – ez is része a kialakítandó történelmi emlékparknak, amelyet a Böjte Csaba által létrehozott Szent László Alapítvány az egykori piski csárda és postahivatal rendbetételével emlék- és zarándokhelyként kíván működtetni.
A mintegy tíz méter magas emlékoszlop restaurálása tavaly fejeződött be, szeptemberben, a tanévkezdés előtti hétvégén pedig ünnepélyesen felavatták. Mostanra készültek el a négy eredeti bronztábla helyettesítő kőtáblák a Nemzeti Örökség Intézet közreműködésével, tovább egy Bem-dombormű is, amiket felhelyeztek az obeliszkre – ez alkalomból tartottak ünnepséget a múlt szombaton, két nappal a piski csata 177. évfordulója előtt.
Az eredeti bronz feliratok eltűntek, kőbe vésték az eredeti szövegeket
Fotó: Facebook/Nemzeti Örökség Intézete
Móczár Gábor, a Nemzeti Örökség Intézete főigazgatója az emlékműavatás alkalmából elmondott beszédében a történelmi eseményekhez kapcsolódó emlékhelyek és az ifjúságnevelés összekapcsolódásának fontosságát hangsúlyozta. Beszédében kitért arra is, hogy 1848–1849 emlékezetét, az idén kerek évfordulós Mohács vészt (500 éve), a nándorfehérvári diadalt (570 éve) és az 1956-ot forradalmat (70 éve tört ki) szervesen összekapcsolja a magyar szabadságért és önrendelkezésért vívott hősies küzdelem – számoltak be a NÖRI Facebook-oldalán.
Beszédet mondott továbbá Csikány Tamás hadtörténész és Fábry Szabolcs kolozsvári magyar konzul, műsorral készültek a dévai Téglás Gábor Iskolacsoport műemlékvédő diákjai, a Piski Emlékpark Őrei, akiknek feladata a hagyományőrzés, a hely történelmének és emlékezetének a megőrzése. Az eseményt Böjte Csaba, az emlékhelyet megmentő Szent László Alapítvány elnökének beszéde és áldása zárt, díszőrséget számos Kárpát-medencei huszár- és honvédhagyomány-őrző állt.
Fotó: Facebook/Nemzeti Örökség Intézete
A Dévai Szent Ferenc Alapítvány vezetőjeként árva, sanyarú sorsú gyerekek ezreit megmentő, életre nevelő Böjte Csaba ferences szerzetes az épített és szellemi örökség elkötelezett ápolója is. Jelenleg csíksomlyói lelkészként szolgál, előtte viszont több mint 30 évig Déván, Szászvároson és Hunyad megye más magyarlakta vidékein tevékenykedett.
Böjte Csaba ferences szerzetes
Fotó: Facebook/Nemzeti Örökség Intézete
„Nekünk nem az a dolgunk, hogy visszavonuljunk és feladjuk az állásainkat, hanem az értékeinket megőrizve, azokat esetleg újraállítva, gyerekeinknek, fiataljainknak mutassunk jövőt” – vallott tavaly szeptemberben a Krónikának adott interjúban arról, hogy mi vezérli.

A Dévai Szent Ferenc Alapítvány vezetőjeként árva, sanyarú sorsú gyerekek ezreit megmentő, életre nevelő szerzetes az épített és szellemi örökség elkötelezett ápolója is. Erről a tevékenységéről beszélt a Krónikának.
Marosvásárhely lakosságának egyharmada buszokkal közlekedik – számolt be a Marosvásárhelyi Rádió.
Elhunyt Fodor József pápai prelátus, általános helynök, nagyprépost – közölte pénteken a Nagyváradi Római Katolikus Egyházmegye közösségi oldalán.
Folyamatos az érdeklődés a levélszavazás iránt Magyarország kolozsvári főkonzulátusán, ahol ezekben a napokban egymást váltják azok az erdélyi magyar választópolgárok, akik személyesen szeretnék leadni voksukat a magyarországi országgyűlési választáson.
Egy rendőr megsérült csütörtökön, amikor egy verekedéshez riasztották a Maros megyei Felsőrépa községben; az incidens során a rendőr kénytelen volt használni a fegyverét, és az agresszort lábon lőtte.
Az úgynevezett székely AI-stratégia kidolgozásában, megvalósításában is segédkezik prof. dr. Kovács Levente, az Óbudai Egyetem rektora, akinek pályája Temesvárról indult.
Egy modern villamos motorvonat mindössze 81 perc alatt tette meg az Ópiski és Segesvár közötti 169 kilométeres vasúti távot – három megállással együtt.
A Kolozsvár és magyar határ közötti vasútvonal újabb, a Révi-szorost is magába foglaló Kissebes és Élesd közötti szakaszán is elkezdődtek a villamosítási és felújítási munkálatok.
A rák ne „halálos ítélet”, hanem egy kontrollálható, krónikus állapot legyen – ezen dolgozik Prof. Dr. Kovács Levente, az Óbudai Egyetem rektora, akinek pályája Temesvárról indult.
A közel-keleti háború sok román állampolgár nyaralási terveit felborította, a feszült helyzet érintette azok utazását, akik például Izraelbe akartak repülni közvetlenül a konfliktus kitörése után.
A román és az európai bűnüldöző szervek közötti együttműködés az elmúlt években látványosan megerősödött.
szóljon hozzá!