Bem tábornok domborműve is felkerült a piski csata emlékművére
Fotó: Facebook/Nemzeti Örökség Intézete
A piski csata évfordulója alkalmából a Hunyad megyei Ópiskin megemlékeztek a 1849-es véres ütközet áldozatairól, és megkoszorúzták a több mint száz évvel ezelőtt lebontott, de Böjte Csaba ferences szerzetes kezdeményezésére tavaly újraállított kőobeliszket. A múlt szombati piski rendezvény az emlékmű újraavatása is volt egyben, hiszen felkerültek rá az eredeti szöveggel megegyező feliratok és egy Bem-dombormű is.
2026. február 11., 16:572026. február 11., 16:57
2026. február 11., 18:552026. február 11., 18:55
Az 1848–1849-es magyar forradalom és szabadságharc egyik legnagyobb emberveszteséggel járó ütközete a piski csata volt 1849. február 9-én Déva mellett, a Sztrigy folyó partján, a magyar honvédek és az osztrák császári seregek között.
A forradalmárok győzelmével zajló viadal Bem erdélyi hadjáratának fordulópontját jelentette. Súlyos veszteségeket szenvedtek a szabadságharcosok is, mintegy 1500 áldozata volt a véres összecsapásnak.
Az utókor az 1890-es években andezitből készült oszlopot emeltetett az áldozatok emlékére, de az első világháborút követő határmódosítás és a román közigazgatás bevezetése után, az 1920-as években lebontották. Néhai Schreiber István történelemtanár és helytörténész segítségével Böjte Csaba ferences szerzetes összegyűjtötte az obeliszk kődarabjait, és a helyi hatóságok jóváhagyásával újraállíttatta – ez is része a kialakítandó történelmi emlékparknak, amelyet a Böjte Csaba által létrehozott Szent László Alapítvány az egykori piski csárda és postahivatal rendbetételével emlék- és zarándokhelyként kíván működtetni.
A mintegy tíz méter magas emlékoszlop restaurálása tavaly fejeződött be, szeptemberben, a tanévkezdés előtti hétvégén pedig ünnepélyesen felavatták. Mostanra készültek el a négy eredeti bronztábla helyettesítő kőtáblák a Nemzeti Örökség Intézet közreműködésével, tovább egy Bem-dombormű is, amiket felhelyeztek az obeliszkre – ez alkalomból tartottak ünnepséget a múlt szombaton, két nappal a piski csata 177. évfordulója előtt.
Az eredeti bronz feliratok eltűntek, kőbe vésték az eredeti szövegeket
Fotó: Facebook/Nemzeti Örökség Intézete
Móczár Gábor, a Nemzeti Örökség Intézete főigazgatója az emlékműavatás alkalmából elmondott beszédében a történelmi eseményekhez kapcsolódó emlékhelyek és az ifjúságnevelés összekapcsolódásának fontosságát hangsúlyozta. Beszédében kitért arra is, hogy 1848–1849 emlékezetét, az idén kerek évfordulós Mohács vészt (500 éve), a nándorfehérvári diadalt (570 éve) és az 1956-ot forradalmat (70 éve tört ki) szervesen összekapcsolja a magyar szabadságért és önrendelkezésért vívott hősies küzdelem – számoltak be a NÖRI Facebook-oldalán.
Beszédet mondott továbbá Csikány Tamás hadtörténész és Fábry Szabolcs kolozsvári magyar konzul, műsorral készültek a dévai Téglás Gábor Iskolacsoport műemlékvédő diákjai, a Piski Emlékpark Őrei, akiknek feladata a hagyományőrzés, a hely történelmének és emlékezetének a megőrzése. Az eseményt Böjte Csaba, az emlékhelyet megmentő Szent László Alapítvány elnökének beszéde és áldása zárt, díszőrséget számos Kárpát-medencei huszár- és honvédhagyomány-őrző állt.
Fotó: Facebook/Nemzeti Örökség Intézete
A Dévai Szent Ferenc Alapítvány vezetőjeként árva, sanyarú sorsú gyerekek ezreit megmentő, életre nevelő Böjte Csaba ferences szerzetes az épített és szellemi örökség elkötelezett ápolója is. Jelenleg csíksomlyói lelkészként szolgál, előtte viszont több mint 30 évig Déván, Szászvároson és Hunyad megye más magyarlakta vidékein tevékenykedett.
Böjte Csaba ferences szerzetes
Fotó: Facebook/Nemzeti Örökség Intézete
„Nekünk nem az a dolgunk, hogy visszavonuljunk és feladjuk az állásainkat, hanem az értékeinket megőrizve, azokat esetleg újraállítva, gyerekeinknek, fiataljainknak mutassunk jövőt” – vallott tavaly szeptemberben a Krónikának adott interjúban arról, hogy mi vezérli.
A Dévai Szent Ferenc Alapítvány vezetőjeként árva, sanyarú sorsú gyerekek ezreit megmentő, életre nevelő szerzetes az épített és szellemi örökség elkötelezett ápolója is. Erről a tevékenységéről beszélt a Krónikának.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Hiába a drasztikusabb fellépés, az állatok kilövése vagy elaltatása, továbbra sem tűntek el a nagyvadak Brassó utcáiról.
Hatalmas szabadtéri konyhává vált vasárnap Nagyszalonta főtere, ahol rekordkísérletként 5100 liter gulyást főztek bölényhúsból a hajdúváros alapításának 420. évfordulója tiszteletére.
Már a végéhez közelednek a munkálatok az észak-erdélyi autópálya Magyarnádas és Magyarzsombor közötti szakaszán.
Kevesen tudják, hogy Kós Károly készítette a Kolozsvár melletti „magyar sziget”, Györgyfalva kultúrotthonának eredeti terveit, ám az épület már átadásakor is alig tükrözte elképzeléseit.
Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács a nemzetközi fórumok és jogsegélyszolgálatok tájékoztatásával és bevonásával próbál gátat szabni a nagyváradi premontrei rendház körül kialakult egyház- és magyarellenes eseményeknek.
Orvosi premiernek számít, hogy elvégezték Kolozsváron az első robotsebészeti beavatkozást a Prof. Dr. Ion Chiricuță Onkológiai Intézetben.
Hamarosan elkészül az észak-erdélyi autópálya egyik Szilágy megyei, Magyarzsombor és Vaskapu közötti szakasza.
Kilőttek egy medvét Brassó területén – közölte pénteken a város önkormányzata.
Balesetet szenvedett a hadsereg három Piranha 5 típusú páncélozott szállítójárműve csütörtök este.
Romániában a barnamedve-állomány kérdése az elmúlt évtizedben súlyos társadalmi és közbiztonsági konfliktussá vált. A növekvő számú medvetámadás, az emberi áldozatok, valamint a politikai és szakmai szereplők közötti vita élesé teszi a helyzetet.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!