Bem tábornok domborműve is felkerült a piski csata emlékművére
Fotó: Facebook/Nemzeti Örökség Intézete
A piski csata évfordulója alkalmából a Hunyad megyei Ópiskin megemlékeztek a 1849-es véres ütközet áldozatairól, és megkoszorúzták a több mint száz évvel ezelőtt lebontott, de Böjte Csaba ferences szerzetes kezdeményezésére tavaly újraállított kőobeliszket. A múlt szombati piski rendezvény az emlékmű újraavatása is volt egyben, hiszen felkerültek rá az eredeti szöveggel megegyező feliratok és egy Bem-dombormű is.
2026. február 11., 16:572026. február 11., 16:57
2026. február 11., 18:552026. február 11., 18:55
Az 1848–1849-es magyar forradalom és szabadságharc egyik legnagyobb emberveszteséggel járó ütközete a piski csata volt 1849. február 9-én Déva mellett, a Sztrigy folyó partján, a magyar honvédek és az osztrák császári seregek között.
A forradalmárok győzelmével zajló viadal Bem erdélyi hadjáratának fordulópontját jelentette. Súlyos veszteségeket szenvedtek a szabadságharcosok is, mintegy 1500 áldozata volt a véres összecsapásnak.
Az utókor az 1890-es években andezitből készült oszlopot emeltetett az áldozatok emlékére, de az első világháborút követő határmódosítás és a román közigazgatás bevezetése után, az 1920-as években lebontották. Néhai Schreiber István történelemtanár és helytörténész segítségével Böjte Csaba ferences szerzetes összegyűjtötte az obeliszk kődarabjait, és a helyi hatóságok jóváhagyásával újraállíttatta – ez is része a kialakítandó történelmi emlékparknak, amelyet a Böjte Csaba által létrehozott Szent László Alapítvány az egykori piski csárda és postahivatal rendbetételével emlék- és zarándokhelyként kíván működtetni.
A mintegy tíz méter magas emlékoszlop restaurálása tavaly fejeződött be, szeptemberben, a tanévkezdés előtti hétvégén pedig ünnepélyesen felavatták. Mostanra készültek el a négy eredeti bronztábla helyettesítő kőtáblák a Nemzeti Örökség Intézet közreműködésével, tovább egy Bem-dombormű is, amiket felhelyeztek az obeliszkre – ez alkalomból tartottak ünnepséget a múlt szombaton, két nappal a piski csata 177. évfordulója előtt.
Az eredeti bronz feliratok eltűntek, kőbe vésték az eredeti szövegeket
Fotó: Facebook/Nemzeti Örökség Intézete
Móczár Gábor, a Nemzeti Örökség Intézete főigazgatója az emlékműavatás alkalmából elmondott beszédében a történelmi eseményekhez kapcsolódó emlékhelyek és az ifjúságnevelés összekapcsolódásának fontosságát hangsúlyozta. Beszédében kitért arra is, hogy 1848–1849 emlékezetét, az idén kerek évfordulós Mohács vészt (500 éve), a nándorfehérvári diadalt (570 éve) és az 1956-ot forradalmat (70 éve tört ki) szervesen összekapcsolja a magyar szabadságért és önrendelkezésért vívott hősies küzdelem – számoltak be a NÖRI Facebook-oldalán.
Beszédet mondott továbbá Csikány Tamás hadtörténész és Fábry Szabolcs kolozsvári magyar konzul, műsorral készültek a dévai Téglás Gábor Iskolacsoport műemlékvédő diákjai, a Piski Emlékpark Őrei, akiknek feladata a hagyományőrzés, a hely történelmének és emlékezetének a megőrzése. Az eseményt Böjte Csaba, az emlékhelyet megmentő Szent László Alapítvány elnökének beszéde és áldása zárt, díszőrséget számos Kárpát-medencei huszár- és honvédhagyomány-őrző állt.
Fotó: Facebook/Nemzeti Örökség Intézete
A Dévai Szent Ferenc Alapítvány vezetőjeként árva, sanyarú sorsú gyerekek ezreit megmentő, életre nevelő Böjte Csaba ferences szerzetes az épített és szellemi örökség elkötelezett ápolója is. Jelenleg csíksomlyói lelkészként szolgál, előtte viszont több mint 30 évig Déván, Szászvároson és Hunyad megye más magyarlakta vidékein tevékenykedett.
Böjte Csaba ferences szerzetes
Fotó: Facebook/Nemzeti Örökség Intézete
„Nekünk nem az a dolgunk, hogy visszavonuljunk és feladjuk az állásainkat, hanem az értékeinket megőrizve, azokat esetleg újraállítva, gyerekeinknek, fiataljainknak mutassunk jövőt” – vallott tavaly szeptemberben a Krónikának adott interjúban arról, hogy mi vezérli.
A Dévai Szent Ferenc Alapítvány vezetőjeként árva, sanyarú sorsú gyerekek ezreit megmentő, életre nevelő szerzetes az épített és szellemi örökség elkötelezett ápolója is. Erről a tevékenységéről beszélt a Krónikának.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Alin Tişe, a Kolozs Megyei Tanács nemzeti liberális párti (PNL) politikusként megválasztott elnöke csütörtökön kijelentette, hogy nem érzi magát képviselve a pártja „nehézsúlyú” vezetői által.
Alapjaiban megrázta a romániai szociális ellátórendszert a Bihar megyében engedélyek nélkül működtetett menhelyek körüli, a szervezett bűnözés elleni ügyészség eljárása nyomán kirobbant botrány. A Krónika helyszíni riportja.
Paradox helyzet alakult ki a Szeben megyei Muzsnán: bár június közepén leomlott az erődtemplomot övező középkori várfal egy szakasza, azóta nem csökkent, hanem éppen nőtt a látogatók száma.
Nem rendezik meg idén a Közösségi Párbeszéd Tábort, amelyet a tavalyi induláskor a szervezők a Tusványos egyfajta alternatívájaként, ugyanakkor nem ellenrendezvényként hirdettek meg.
Egyre több nem uniós állampolgár érkezik jön az országba, és ez alól Erdély, a székelyföldi megyék sem képeznek kivételt.
Sem a parajdi önkormányzat, sem a prefektúra nem kapott értesítést arról, hogy az EU szolidaritási alapjából Romániának árvízvédelmi célokra megítélt 14,3 millió euróból mennyi pénz jut a bányakatasztrófa nyomán kritikus helyzetbe került Parajd számára.
Újabb különleges épülettel gazdagodik a kolozsvári Romulus Vuia Néprajzi Park: megkezdődött az első zsidó lakóház újjáépítése, amely a jövőben a szabadtéri múzeum állandó kiállításának részeként mutatja be az erdélyi zsidó közösségek épített örökségét.
Két, egy 1940-ben és egy 1941-ben elhelyezett időkapszula került elő a csíksomlyói kegytemplom jobb oldali tornyának gömbjéből.
Több mint tizenöt évvel az első álmok, tervek megszületése után hivatalosan is megnyílt kedden Kolozsváron a Magyar Ifjúsági Központ.
Több mint 100 ezer lejjel és csaknem 30 ezer euróval károsítottak meg egy 73 éves Kolozs megyei nőt azok a csalók, akik telefonon rendőröknek és a Román Nemzeti Bank alkalmazottainak adták ki magukat.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!