A piski csata emlékművének felszentelése. A kép szélén Böjte Csaba látható
Fotó: Facebook/Temesvári Rádió Magyar adása
A dél-erdélyi szórványvidéken számos magyar vonatkozású műemléket és emlékjelet vett „gondozásba” Böjte Csaba. A ferences szerzetes legutóbb – amiről a Krónika is beszámolt – a piski csata emlékművét állíttatta újra, de a jelenleg csíksomlyói lelkészként szolgáló, előtte viszont több mint 30 évig Déván, Szászvároson és Hunyad megye más magyarlakta vidékein tevékenykedő Böjte Csaba kezdeményezésére történelmi emlékparkot alakítanak ki az egykori piski csárda és postahivatal restaurálásával. Korábban felújíttatta Bethlen Gábor marosillyei szülőházát, dévai, szászvárosi, körösbányai és petrozsényi rendházakat, kolostorokat állíttatott helyre, és bocsátotta a magyar közösség szolgálatába. A Dévai Szent Ferenc Alapítvány vezetőjeként árva, sanyarú sorsú gyerekek ezreit megmentő, életre nevelő Böjte Csaba az épített és szellemi örökség elkötelezett ápolója is. Erről a tevékenységéről beszélt a Krónikának.
2025. szeptember 28., 08:462025. szeptember 28., 08:46
– Száz évvel a piski csata emlékművének a lebontása után sikerült az eredeti kövekből helyreállítani és a közelmúltban felszentelni az obeliszket. Mi ennek a története, hol és hogyan őrizék meg a kőtömböket?
– Schreiber István, isten nyugtassa, néhai történelem szakos tanár mondta tizenöt-húsz évvel ezelőtt, hogy megvannak ennek a kő emlékműnek a darabjai. Egy udvaron voltak, a földbe süllyedve, bozót nőtt rájuk. Azt gondoltam, hogy csak néhány kődarab van, de amikor elkezdtük onnan kibányászni, kiderült, hogy megvan mind az ötvenkilenc. Volt olyan is, amelyiket hétszáz méterrel odébb találtuk meg, például az obeliszk csúcsát. Ezek több mint ezer kilós kövek! Kemény munka volt, darut kellett bérelni…
A városvezetés nagylelkűen megengedte, hogy bevigyük a piski plébánia udvarára, majd a helybeli plébános és a kedves hírek összefogtak, és az obeliszk három vagy négy kőtömbjét, a felső részt fel is állították egy beton alapzatra, de hát az nem olyan volt, mint a mostani. A többi kő, az alsó öt méter, szanaszét volt. Keresztény kötelesség a halottakat eltemeti, és engem zavart – mint szászvárosi plébános Piskin mindig keresztül mentem Déva felé –, hogy ott van az az emlékmű, a csárda, a postahivatal, tudtam, hogy 1500 katona van ott eltemetve, de egyetlen kopjafa vagy kereszt sincs, ami emléket állítaná nekik.
1849. február 9-én Déva mellett, a Sztrigy folyó partján zajlott ütközet a magyar szabadságharcos honvédek és az osztrák császári seregek között. A forradalmárok győzelmével zajló csata Bem tábornok erdélyi hadjáratának fordulópontját jelentette. Az áldozatok emlékére az utókor emelt egy obeliszket, amit az első világháború után, az új román közigazgatás bevezetésekor leromboltak.
Megmozgattam a kapcsolataimat, mindenkinek telefonáltam, hogy vegyék meg, vagy vegyük meg, aztán rászántam magam: kaptunk egy kis örökséget, és az alapítvány megvásárolta. Hogy ne legyen az, hogy összevegyüljön a Szent Ferenc Alapítványnak az árva gyerekek támogatására adott pénz az árva kövekre kapott összeggel, létrehoztuk a Szent László Alapítványt. Akkor jött a pandémia, és emlékszem – számomra ez egy csoda! –, amikor a koronavírus-járvány lecsillapodott,
Azonnal nekiálltunk, hogy megvásároljuk az ingatlant. A tulajdonos, egy néni, Aradon lakott, és az épületért nem kért semmit, mert az romhalmaz volt, de a területet négyzetméterenként eléggé drágán adta. Ez ugye A-kategóriás műemlék, és nem lehet csak úgy megvenni, Bukarestből, meg helyi múzeumoktól, önkormányzatoktól engedélyt kellett kérni, mivel elővásárlási jogunk volt rá. Erről lemondtak, és az utolsó pecsétes papírt 2020. október 5-én kaptuk meg, s másnap, október 6-án elmentünk Aradra, és kifizettük a vételárat. Elkezdtük az emlékmű újraállításának az engedélyeztetését is, ami hosszú évekbe telt, de Istennek legyen hála, idén augusztus 1-jére megkaptuk, hogy eredeti formájában, az eredeti szöveggel, táblákkal felállíthatjuk a piski csatatéren az emlékművet.
Közel egy évszázaddal a lebontása után újból felavatták a piski csata emlékművét a Hunyad megyei Ópiskin, Böjte Csaba ferences szerzetes kezdeményezésére.
Két nagyszerű kolozsvári kőfaragó-restaurátor mestert találtunk, melléjük rendeltünk más munkásokat is, és szeptember elején állt az obeliszk, amit szeptember 13-án fel is tudtuk szentelni. Mind a négy oldalon volt felirat, azok a kőtáblák még nem készültek el,
és akkor azokat is fel fogjuk tudni helyezni.
– Hogyan haladnak az ott kialakítandó emlékhely munkálatai?
– Folyik az épületegyüttes felújítása. Ez egy 1700-as években épült ez a postahivatal. Akkoriban nem volt vasút, a leveleket, csomagokat, de az utasokat is postakocsi szállította, ott pedig egy lóváltó helyiség volt. Egyszer elmentem Budapesten a posta igazgatóságára, és olyan öröm volt számomra, amikor még a korabeli postahivatal vezetőjének a nevét is megtaláltuk. Szeretnénk egy termet ennek a postahivatalnak az emlékére felújítani, mert ilyen Erdélyben, de még Magyarországon se nagyon maradt fenn.
Mellette volt a csárda, azt is szeretnénk eredeti formájában felújítani. Az épület falai megvannak, a tetőt restauráltuk, és statikai szempontból is megfelel. Van két pince is, az egyikben a lótolvajokat tartották „hűvösön” annak idején. Nagyon örvendenék, hogyha az emberek átutazóban megállnának, elmondanának egy imát az elesett katonákért, azokért a célokért, amikért akkoriban harcoltak, majd egy jó kávét vagy – miért ne? - egy jó bort meginnának a csárdában.
Adná az Isten, hogy ez a műemléképület és mellette az emlékmű ténlyeg megújuljon.
Megvásárolta a Böjte Csaba ferences szerzetes által alapított Szent László Alapítvány a piski csata Déva közelében lévő helyszínét. A kedden Piskin megemlékező Csaba atya közölte, emlékhellyé kívánják alakítani a környéket.
Ez egy gyönyörű kéthektáros terület a Sztrigy folyó partján, elültettünk két éve 150 tölgyfát, úgyhogy reméljük, azok is elkezdenek lombosodni. Magát az emlékmű közvetlen környezetét szeretném futó rózsával beültetni. A régi istállók, kiszolgáló épületek falai megvannak, de arra nincs pénzünk, hogy azokat is felújítsuk, de szeretnénk ezeket a falakat konzerválni, és vörös rózsával szépen befuttatni. Hogy aki idejön, az lássa, az utókor értékeli őseit, a hősöket, azokat, akik életüket adták azokért az eszmékért, amiknek mi haszonélvezői vagyunk.
– Jelképes üzenetű az erdélyi magyarság, azon belül a piski, Hunyad megyei szórványmagyarság számára, hogy száz évvel a lerombolása után sikerült visszaállítani ezt az emlékművet?
– 2025 a Remény éve. Ezért én ezt az emlékművet a remény oszlopának neveztem. Hogy egy ilyen nagyon fontos, közel tíz méter magas emlékmű száz év után feltámad, és diadalmasan újból az ég felé mutat, ez nemcsak bennem, hanem mindannyiunkban a reményt, a bizalmat, a holnapba vetett hitet kell erősítse.
Tudatosan döntöttem úgy, hogy tanévkezdéskor, motoros találkozó, dübörgések közepette mondjuk el az áldást, az imát őseink sírjánál. Érezzék az őseink is, hogy hát mi élünk, és álmaink, terveink vannak. Imádkozunk értünk, de ugyanakkor az őket is kérjünk, hogy ott, a mennyek országában imádkozzanak értünk. Gondolom, a császári és honvédseregek elesett katonái is egy asztalnál ülnek, és visszagondolnak, hogy milyen bolondok voltunk, hogy egymást leöltük, de biztos, hogy a Jóisten megkegyelmezett nekünk, befogadta őket az ő országába.
Lelkek megmentője. A dévai gyermekotthon néhány lakójával október 6-i zarándoklaton, az Arad megyei Világoson
Fotó: Pataky Lehel Zsolt
Kis Szent Teréz mondta, hogy ha a mennyei országban nem tudna több jót tenni, mint itt a Földön, az neki pokol lenne. Hát adja az Isten, hogy az elesett fiatal katonák imádkozzanak, hogy a mai fiatalok, gyerekek a maguk harcát, ha nem is egymás ellen, hanem a szorzótábla, meg az iskola kihívásaival szemben diadalmasan megvívják.
– Csaba testvér munkássága nem csak az egyházi szolgálatból, illetve a karitatív tevékenységből, a szegénysorsú gyerekek megsegítéséből áll, hanem az elmúlt több mint harminc évben a dél-erdélyi szórványért, a magyarságért, és a magyar emlékjelek, illetve műemlékek helyreállításáért, ápolásáért is dolgozott. Milyen más magyar vonatkozású emlékjeleket mentettek meg, illetve várnak még megmentésre Hunyad megyében?
– Nem lehet csak lelkeket menteni, hanem az árva a köveket is meg kell menteni. Déván egy omladozó kolostort sikerült felújítani, és a gyerekek otthonává tenni. Emellett a szászvárosi kolostort is sikerült megmenteni, felújítani, Körösbányán ugyanúgy van egy Hunyadi korabeli gótikus templom, amit újra fedtünk és a mellette lévő kolostort is próbáljuk megmenteni. Táborozó helyként működtetjük, úgyhogy lehet ott kopogtatni. Ezek mind patinás, történelmi épületek.
emlékszem, jött egy idős néni, s mondta, hogy vásároljuk meg ezt a száz négyzetméteres épületet, amelynek bejárata felett a kőbe van vésve, hogy „Bethlen Farkas állíttatta ezt 1582-ben”. Tehát ezek nagyon értékes épületek!
Bethlen Gábor szülőháza Marosillyén
Fotó: Facebook/Böjte Csaba
A történészek is elfogadják, hogy Bethlen Gábor valóban Marosillyén született, ebben az épületben. Nemcsak, hogy sikerült felújítani, hanem látogatóközpontot alakítottunk ki benne, és nagyon sokan, akik átutaznak Marosillyén, megállnak és koszorút helyeznek el, gyertyát gyújtanak, imádkoznak. Egyik hajdani diákunk, Varga Csaba nagy szeretettel fogadja a látogatókat, beöltözik korabeli ruhákba, és elmeséli ennek a műemléknek a történetét, és elmondja azt, hogy
Marosillyén ér össze az út Arad és Temesvár felől, összeszűkül, és egy négy kilométer hosszú falat épített az erdélyi fejedelemség, hogy a Lippáról meg Temesvárról érkező török sereget meg tudják állítani. Bethlen Gábor édesapja, Bethlen Farkas volt, aki ezt a munkát kivitelezte, és míg itt dolgozott, és védte a határt, megszületett a fia, Bethlen Gábor.
Petrozsényban is volt egy iskolaépület, amit az 1800-as években építettek a nővérek, 12 osztályos iskola és kolostor, s hál' Istennek azt is sikerült megmenteni. Most abban is gyerekek kacagnak, imádkoznak, sőt ott működik a magyar iskola.
Az árva köveket is meg kell menteni. A piski csata emlékművének restaurálási munkálatai idén augusztusban
Fotó: Facebook/Böjte Csaba
Ez nagyon fontos, mert önmagában véve egy üres épületnek nagy értelme nincsen. Akkor van annak értelme, hogyha azt látogatják, hogyha abban élet van, abban gyerekek nőnek fel, kacagnak, és Istent és embert szeretni tudják. Hogyha valaki bármelyik épületet szeretné meglátogatni, Csaba testvér és a dél-erdélyi gyerekek szívesen, szeretettel körbe vezetik, és megmutatjuk ezeket a műemlékeket.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A Temes Megyei Törvényszék felfüggesztett börtönbüntetésre ítélte Ilie Cheșát, Arad volt alpolgármesterét, miután a PSD-s politikus elismerte felelősségét az Európai Ügyészség által indított, uniós forrásokkal kapcsolatos csalási ügyben.
Bízunk benne, hogy az újonnan megalakuló országgyűlési többség és a jövőbeli magyar kormány kiemelt figyelemmel fogja illetni a külhoni magyar közösségek nemzetstratégiai ügyeit – szögezi le az Erdélyi Magyar Szövetség (EMSZ) országos elnöksége.
Kiadta a minisztérium a környezetvédelmi engedélyt a Buzău és Kovászna megye területén, a Nagy-Bászka folyón épülő Surduc-Siriu vízerőmű-beruházáshoz.
Óránként 224 kilométeres sebességgel vezető 21 éves sofőrt füleltek le a közlekedési rendőrök az A1-es autópálya Râmnicu Vâlcea és Déva közötti szakaszán.
Előzetes letartóztatásba helyeztek egy 46 éves Arad megyei férfit, aki két éven át szexuális erőszakot követett el élettársa kislánya ellen. A gyermek anyja is vizsgálati fogságba került, mivel tudott a bűncselekményekről, de nem avatkozott közbe.
Izrael bukaresti nagykövetsége szerdán elítélte a szászrégeni zsidó temetőben vasárnap történt sírgyalázást, és azt írta, bíznak benne, hogy a román hatóságok fellépnek az elkövetők gyors azonosítása és felelősségre vonása érdekében.
Tűz ütött ki szerdán egy nagyszebeni garzonlakásban. Huszonhat személynek kellett elhagynia a tömbházat, hárman kórházba kerültek.
Az aradi önkormányzat célja, hogy a jelenleg rendezetlen telek helyén egy új, nagy kapacitású parkoló szolgálja majd a környéket és a Szabadság-szoborhoz látogató turistákat.
Az RMDSZ elnöke, Kelemen Hunor kedden a magyarországi választások eredményével kapcsolatban kijelentette, hogy fontos a román és a magyar kormány közötti szoros együttműködés fenntartása.
Bírálja az RMDSZ-nek a magyarországi választásokkal kapcsolatos álláspontját, a Fidesz támogatását a szövetség volt elnöke. Markó Béla szerint az RMDSZ jelenlegi vezetősége hibázott, ezért változásra van szükség az alakulat háza táján.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!