„Nem csak lelkeket, az árva köveket is meg kell menteni” – Böjte Csaba a magyar műemlékek védelméről beszélt a Krónikának

Megmozgattam a kapcsolataimat, mindenkinek telefonáltam, hogy vegyék meg, vagy vegyük meg, aztán rászántam magam: kaptunk egy kis örökséget, és az alapítvány megvásárolta. Hogy ne legyen az, hogy összevegyüljön a Szent Ferenc Alapítványnak az árva gyerekek támogatására adott pénz az árva kövekre kapott összeggel, létrehoztuk a Szent László Alapítványt. Akkor jött a pandémia, és emlékszem – számomra ez egy csoda! –, amikor a koronavírus-járvány lecsillapodott,

Azonnal nekiálltunk, hogy megvásároljuk az ingatlant. A tulajdonos, egy néni, Aradon lakott, és az épületért nem kért semmit, mert az romhalmaz volt, de a területet négyzetméterenként eléggé drágán adta. Ez ugye A-kategóriás műemlék, és nem lehet csak úgy megvenni, Bukarestből, meg helyi múzeumoktól, önkormányzatoktól engedélyt kellett kérni, mivel elővásárlási jogunk volt rá. Erről lemondtak, és az utolsó pecsétes papírt 2020. október 5-én kaptuk meg, s másnap, október 6-án elmentünk Aradra, és kifizettük a vételárat. Elkezdtük az emlékmű újraállításának az engedélyeztetését is, ami hosszú évekbe telt, de Istennek legyen hála, idén augusztus 1-jére megkaptuk, hogy eredeti formájában, az eredeti szöveggel, táblákkal felállíthatjuk a piski csatatéren az emlékművet.

korábban írtuk

Újraavatták a piski csata áldozatainak emlékművét

Közel egy évszázaddal a lebontása után újból felavatták a piski csata emlékművét a Hunyad megyei Ópiskin, Böjte Csaba ferences szerzetes kezdeményezésére.

Két nagyszerű kolozsvári kőfaragó-restaurátor mestert találtunk, melléjük rendeltünk más munkásokat is, és szeptember elején állt az obeliszk, amit szeptember 13-án fel is tudtuk szentelni. Mind a négy oldalon volt felirat, azok a kőtáblák még nem készültek el,

és akkor azokat is fel fogjuk tudni helyezni.

– Hogyan haladnak az ott kialakítandó emlékhely munkálatai?

– Folyik az épületegyüttes felújítása. Ez egy 1700-as években épült ez a postahivatal. Akkoriban nem volt vasút, a leveleket, csomagokat, de az utasokat is postakocsi szállította, ott pedig egy lóváltó helyiség volt. Egyszer elmentem Budapesten a posta igazgatóságára, és olyan öröm volt számomra, amikor még a korabeli postahivatal vezetőjének a nevét is megtaláltuk. Szeretnénk egy termet ennek a postahivatalnak az emlékére felújítani, mert ilyen Erdélyben, de még Magyarországon se nagyon maradt fenn.

Mellette volt a csárda, azt is szeretnénk eredeti formájában felújítani. Az épület falai megvannak, a tetőt restauráltuk, és statikai szempontból is megfelel. Van két pince is, az egyikben a lótolvajokat tartották „hűvösön” annak idején. Nagyon örvendenék, hogyha az emberek átutazóban megállnának, elmondanának egy imát az elesett katonákért, azokért a célokért, amikért akkoriban harcoltak, majd egy jó kávét vagy – miért ne? - egy jó bort meginnának a csárdában.

Adná az Isten, hogy ez a műemléképület és mellette az emlékmű ténlyeg megújuljon.

korábban írtuk

„Magyar kézen” a piski csata helyszíne – Emlékparkot hoz létre Böjte Csaba új alapítványa

Megvásárolta a Böjte Csaba ferences szerzetes által alapított Szent László Alapítvány a piski csata Déva közelében lévő helyszínét. A kedden Piskin megemlékező Csaba atya közölte, emlékhellyé kívánják alakítani a környéket. 

Ez egy gyönyörű kéthektáros terület a Sztrigy folyó partján, elültettünk két éve 150 tölgyfát, úgyhogy reméljük, azok is elkezdenek lombosodni. Magát az emlékmű közvetlen környezetét szeretném futó rózsával beültetni. A régi istállók, kiszolgáló épületek falai megvannak, de arra nincs pénzünk, hogy azokat is felújítsuk, de szeretnénk ezeket a falakat konzerválni, és vörös rózsával szépen befuttatni. Hogy aki idejön, az lássa, az utókor értékeli őseit, a hősöket, azokat, akik életüket adták azokért az eszmékért, amiknek mi haszonélvezői vagyunk.

Böjte Csaba: mutassunk jövőt fiataljainknak

– Jelképes üzenetű az erdélyi magyarság, azon belül a piski, Hunyad megyei szórványmagyarság számára, hogy száz évvel a lerombolása után sikerült visszaállítani ezt az emlékművet?

– 2025 a Remény éve. Ezért én ezt az emlékművet a remény oszlopának neveztem. Hogy egy ilyen nagyon fontos, közel tíz méter magas emlékmű száz év után feltámad, és diadalmasan újból az ég felé mutat, ez nemcsak bennem, hanem mindannyiunkban a reményt, a bizalmat, a holnapba vetett hitet kell erősítse.

Tudatosan döntöttem úgy, hogy tanévkezdéskor, motoros találkozó, dübörgések közepette mondjuk el az áldást, az imát őseink sírjánál. Érezzék az őseink is, hogy hát mi élünk, és álmaink, terveink vannak. Imádkozunk értünk, de ugyanakkor az őket is kérjünk, hogy ott, a mennyek országában imádkozzanak értünk. Gondolom, a császári és honvédseregek elesett katonái is egy asztalnál ülnek, és visszagondolnak, hogy milyen bolondok voltunk, hogy egymást leöltük, de biztos, hogy a Jóisten megkegyelmezett nekünk, befogadta őket az ő országába.

emlékszem, jött egy idős néni, s mondta, hogy vásároljuk meg ezt a száz négyzetméteres épületet, amelynek bejárata felett a kőbe van vésve, hogy „Bethlen Farkas állíttatta ezt 1582-ben”. Tehát ezek nagyon értékes épületek!

Marosillyén ér össze az út Arad és Temesvár felől, összeszűkül, és egy négy kilométer hosszú falat épített az erdélyi fejedelemség, hogy a Lippáról meg Temesvárról érkező török sereget meg tudják állítani. Bethlen Gábor édesapja, Bethlen Farkas volt, aki ezt a munkát kivitelezte, és míg itt dolgozott, és védte a határt, megszületett a fia, Bethlen Gábor.

Petrozsényban is volt egy iskolaépület, amit az 1800-as években építettek a nővérek, 12 osztályos iskola és kolostor, s hál' Istennek azt is sikerült megmenteni. Most abban is gyerekek kacagnak, imádkoznak, sőt ott működik a magyar iskola.