Emelődarus kocsi segített letenni Darányi János néhai főorvos szobrának talapzatát
Fotó: Pataky Lehel Zsolt
Elkészült az aradi Darányi János-szobor talapzata, és az andezit tömbből faragott posztamenst csütörtök kora délután elhelyezték a magyar református bölcsőde udvarán, ahol átmenetileg a néhai főorvos elveszettnek hitt mellszobrát is őrzik. Darányit a „szegények orvosának” is nevezték, az utókor már 1901-ben emlékművet állított tiszteletére, de ezt a román hatóságok 1934-ben eltávolították, és csak tavalyelőtt került elő a múzeum raktárából. A kórházalapító orvos szobrát a volt városi kórház udvarán fogják felállítani.
2025. július 31., 17:492025. július 31., 17:49
Darányi János a Heves megyei Andornakon született 1819. július 6-án, és Aradon hunyt el 1889. május 12-én. Tanulmányait Pesten, Miskolcon és Egerben végezte, azután Bécsbe ment. Az 1848-as szabadságharcban eleinte a 49. honvédzászlóalj főorvosa, a Budai vár bevételekor osztályos főorvos, végül a komáromi összes kórházak igazgató főorvosa volt. 1858-ban Arad főorvosa lett, 1860-ban a megyei kórház igazgató főorvosa is volt, majd 1861-től 1881. március végéig az általa alapított és róla elnevezett magánkórházat vezette. 1883 áprilisában főorvosi tevékenységének 25 éves jubileuma alkalmával a Ferenc József-rend lovagkeresztjét kapta.
ami ma a Török Zsolt-park nevet viseli (a volt Gyermekpark), de 1934-ben lebontották, és azóta a múzeumnak és a filharmóniának is otthont adó Kultúrpalota alagsorában tárolták. Sokáig azt hitték, hogy elveszett, de 2023 őszén, a Kultúrpalota felújításakor – Csiky Gergely és Fábián Gábor eredeti mellszobraival együtt – ez is előkerült.
A szobor, amikor még eredeti helyén állt
Fotó: szoborlap.hu
Péró Tamás, az Arad megyei tanács RMDSZ-es alelnöke (akkor még csak önkormányzati képviselője) kezdeményezésére a múzeum a magyar közösségnek adományozta az alkotásokat, amelyek közül a drámaíró Csiky Gergely szobrát a róla elnevezett magyar főgimnázium udvarán állították fel, a Fábián Gábor néhai református főgondnok, író, műfordító és országgyűlési képviselő szobrát a református esperesi hivatal vagy a belvárosi egyházközség parókiájának udvarán fogják majd elhelyezni.
Az andezitből faragott talapzatot egyelőre a Csiky Gergely Főgimnáziumhoz tartozó magyar református bölcsőde udvarán rakták le, ott tárolják Darányi János mellszobrát is. A tervek szerint a régi városi kórház udvarán fog majd állni, ami közterület ugyan, de még is csak zárt, védett tér.
„Mivel nem magánterület, szükség van engedélyekre a felállításhoz, s ezt a folyamatot már elindítottuk. Ott felújítási munkálatok és tereprendezés zajlik, de amikor befejezik, és az engedélyeket is megkapjuk, a magyar közösség készen áll majd arra, hogy felállíthassuk a szobrot” – nyilatkozta a megyei tanács alelnöke.
Több, az 1920-as és ’30-as években lebontott magyar vonatkozású köztéri szobrot szolgáltattak vissza az aradi magyar közösségnek a közelmúltban. A műalkotásokat egyházi vagy oktatási intézmények udvarán helyezték el, vagy helyezik el a közeljövőben.
Az RMDSZ-es tisztségviselő elmondta azt is, hogy a talapzat elkészítésének költségeit közadakozásból és egy meg nem nevezett mecénás adományából fedezték. Péró Tamás elégedettségének adott hangot, hogy egyre több magyar vonatkozású műalkotás kerül vissza köztérre Aradon, még ha nem is mind az eredeti helyére.
„Büszkék lehetnek erre a magyarok. De emellett épp olyan fontos, hogy ne csak elmenjünk az értékek mellett, hanem látogassuk, népszerűsítsük, ajánljuk másoknak is. Fontos az ereklyemúzeum vagy a magyar képtár látogatása is.
Az én szüleimnek nem adatott meg, hogy ezeket láthassák, de az én fiamnak, a mi gyermekeinknek, a mi közösségünknek hétköznapi dolog, hogy a Szabadság-szobor áll, és ezek az szobrok is a helyükre kerülnek. Nem minden esetben vannak tisztában, hogy e mögött mennyi munka áll, de nem is szükséges, hiszen a magyar közösség választott tisztségviselőinek mindenkori feladata, hogy ezt a munkát elvégezzék” – mondta.
A két darabból álló talapzatot a csíkszeredai Dóczy Gránit kőfaragó műhelyben készítették, mintegy másfél méter magas, hozzávetőleg 1200 kilogramm, és vulkanikus eredetű kőzetből, andezitből faragták-csiszolták ki. A cég saját bányájából származik. Felirata Román és magyar nyelvű:
Fotó: Pataky Lehel Zsolt
A negyedik generációs kőfaragó műhely vezetője, Dóczy Ildikó szerint hosszú évekre nyúlik vissza az együttműködés az aradi magyar közösséggel. „Az első felkérés még a Szabadság-szobor újraállításának idejében érkezett, akkor édesapám, néhai Dóczy András kőfaragó vezette a műhelyt, és őt kérték meg, hogy az szobor oszlopocskáit és a talapzat néhány hiányzó elemét pótolja. Az új Fábián Gábor-szobor talapzatát is mi készítettük (ezt a szobrot 2008-ban állították fel a református templom előtt, abban a hitben, hogy a régi szobor már nem kerülhet elő – szerk. megj.), azután Csiky Gergely mellszobrának a talapzatát is tőlünk rendelték” – magyarázta érdeklődésünkre a cégvezető, akinek nemcsak apja, hanem nagyapja és dédapja is kőfaragó volt.
A szobor a bölcsőde udvarán, egy fészerben várja a restaurálást és felállítást
Fotó: Pataky Lehel Zsolt
A műhelynek sok ipari megrendelése van, többek között lépcsőburkolatokat vagy ablakpárkányokat készítenek, de a művészeti jellegű munkáknak örvendenek igazán.
A néhai főorvos szobra azzal is kötődik Aradhoz, hogy Tóth András szobrászművész keze munkája, aki nem más, mint a magyar líra legelégikusabb költőjének, az Aradon született Tóth Árpádnak az édesapja.
– mesélte a talapzat átvételénél jelenlévő Fekete Károly, az aradi Kölcsey Egyesület alelnöke, az RMDSZ megyei szervezete művelődési szakbizottságának elnöke.
Dóczy Ildikó, a kőfaragó műhely vezetője, Fekete Károly, a Kölcsey Egyesület alelnöke és Péró Tamás, az Arad megyei tanács alelnöke
Fotó: Pataky Lehel Zsolt
Az egykori aradi magyar köztéri alkotások közül Darányi János szobrát „az utolsó még vissza nem került” szobornak nevezte Fekete Károly, leszámítva a Kossuth-szobrot, amelynek a sorsáról semmit nem tudnak. „Reméljük, az is vissza fog kerülni” – fogalmazott bizakodva.
Március 15. nemcsak az 1848–1849-es forradalom és szabadságharc kitörésének évfordulója, hanem az aradi Ereklyemúzeum megnyitásának is: 131 évvel ezelőtt ezen a napon nyílt meg először a relikviagyűjtemény, ami az Arad Megyei Múzeum alapját jelenti.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Hiába a drasztikusabb fellépés, az állatok kilövése vagy elaltatása, továbbra sem tűntek el a nagyvadak Brassó utcáiról.
Hatalmas szabadtéri konyhává vált vasárnap Nagyszalonta főtere, ahol rekordkísérletként 5100 liter gulyást főztek bölényhúsból a hajdúváros alapításának 420. évfordulója tiszteletére.
Már a végéhez közelednek a munkálatok az észak-erdélyi autópálya Magyarnádas és Magyarzsombor közötti szakaszán.
Kevesen tudják, hogy Kós Károly készítette a Kolozsvár melletti „magyar sziget”, Györgyfalva kultúrotthonának eredeti terveit, ám az épület már átadásakor is alig tükrözte elképzeléseit.
Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács a nemzetközi fórumok és jogsegélyszolgálatok tájékoztatásával és bevonásával próbál gátat szabni a nagyváradi premontrei rendház körül kialakult egyház- és magyarellenes eseményeknek.
Orvosi premiernek számít, hogy elvégezték Kolozsváron az első robotsebészeti beavatkozást a Prof. Dr. Ion Chiricuță Onkológiai Intézetben.
Hamarosan elkészül az észak-erdélyi autópálya egyik Szilágy megyei, Magyarzsombor és Vaskapu közötti szakasza.
Kilőttek egy medvét Brassó területén – közölte pénteken a város önkormányzata.
Balesetet szenvedett a hadsereg három Piranha 5 típusú páncélozott szállítójárműve csütörtök este.
Romániában a barnamedve-állomány kérdése az elmúlt évtizedben súlyos társadalmi és közbiztonsági konfliktussá vált. A növekvő számú medvetámadás, az emberi áldozatok, valamint a politikai és szakmai szereplők közötti vita élesé teszi a helyzetet.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!