
A nagykárolyi evangélikus templom építését 1823-ban fejezték be, az épület a jubileumra kívül megújult, szombaton ünnepel a közösség
Fotó: Fehér Attila
Jubileumi ünnepség és istentisztelet keretében szentelik újjá szombaton a 200 éve épült, felújított nagykárolyi evangélikus-lutheránus templomot. Az istenháza, a Szatmár környéki gyülekezet és a felújítás jelentőségéről Fehér Attila kolozsvári evangélikus lelkészt, esperes-főtanácsost kérdeztük, aki többek közt elmondta, fontosnak tartják, hogy Szatmár környékén is van egy kis „evangélikus sziget” a nagy „katolikus és református tengerben”. A templom érdekessége, hogy ott találhatóak a városban működő egykori híres Aranyszarvas fogadó barokk csillárjai és állólámpái – ebben a fogadóban ismerte meg Petőfi Szendrey Júliát.
2023. október 27., 18:402023. október 27., 18:40
2023. november 02., 13:102023. november 02., 13:10
Újjászentelik szombaton a 200 éves, felújított nagykárolyi evangélikus-lutheránus templomot, a jubileumi ünnepséget és hálaadó istentiszteletet 11 órától tartják. A Romániai Evangélikus-Lutheránus Egyházkerület, a Kolozsvári Evangélikus-Lutheránus Egyházmegye és a Nagykárolyi Evangélikus-Lutheránus Egyházközség szervezésében zajló rendezvényről, valamint a templom jelentőségéről Fehér Attila esperes-főtanácsos beszélt a Krónika megkeresésére.
A nagykárolyi evangélikus templom 150-200 fő befogadására alkalmas
Fotó: Fehér Attila
„Nagyon szép, 150-200 személyes templom a nagykárolyi. Nekünk, evangélikusoknak a környéken nincs óriási gyülekezetünk, viszont fontos, hogy jelen legyünk ott is. A nagykárolyi és szatmári gyülekezetnek összesen körülbelül 150 híve van, de ez mindig változó. Az ottani mindig is kis gyülekezet volt a nagy katolikus és református tengerben” – fejtette ki Fehér Attila. Kérdésünkre azt is elmondta, hogy a legfrissebb adatok szerint az elmúlt bő tíz évben a romániai evangélikusok száma nem változott jelentősen: míg a 2011-es népszámláláson 20168-an vallották magukat evangélikusnak, a 2022-es cenzus adatai szerint 20023 személy.
A barokk állólámpák is az egykori Aranyszarvas fogadóból kerültek az evangélikus egyház tulajdonába
Fotó: Fehér Attila
„Egyik templom sem különb a másiknál, mindeniknek megvan mégis a maga kincse. Úgy gondolom, hogy a nagykárolyiaknak is fontos, hogy az egyházkerületünknek és az evangélikus egyháznak van temploma a városban, de Nagykároly városának is sokat jelent ez az istenháza” – mondta Fehér Attila. Kitért arra, hogy az épület külső, egyszerű, állagmegőrző festésen ment át, a munkálatokat az egyház önerejéből valósította meg, hogy szép legyen az istenháza a 200. évfordulóra.
Fotó: Fehér Attila
„A nagykárolyi templom külön érdekessége, hogy a városban működő egykori híres Aranyszarvas fogadóból – ahol Petőfi megismerte Szendrey Júliát – hozzánk kerültek a barokk csillárok és állólámpák. Ezeket a Petőfi-csillároknak nevezik, hiszen az Aranyszarvas fogadót díszítették, amikor a költő és szerelme megismerkedett” – emelte ki Fehér Attila. Hozzátette, a csillárok az evangélikus templom tulajdonában vannak 1943-tól. „Nem tudjuk, hogy miért adták pont az evangélikusoknak, de hozzánk kerültek. A fogadó tulajdonosa evangélikus lehetett, de talán azért is kapta meg az egyház, mert Petőfi maga evangélikus volt.
A barokk csillár az egykori híres Aranyszarvas fogadóból került az evangélikus egyházhoz. Ebben a fogadóban ismerte meg Petőfi Szendrey Júliát
Fotó: Fehér Attila
A szombati ünnepség keretében a közönség Adorjáni Dezső Zoltán püspök, Koszta István püspökhelyettes, Zelenák József esperes, Fehér Attila esperes-főtanácsos és Illyés Sándor lelkész szavait hallgathatja meg. Az istentiszteletet követően mutatják be Makay Tamás nagykárolyi születésű, Podmaniczky-díjas műépítész könyvét: Confessio - Konfirmáció – A nagykárolyi evangélikus gyülekezet 200 éves temploma. Az eseményen fellép a sepsiszentgyörgyi Cantate Ifjúsági és Gyerekkórus.
Fotó: Fehér Attila
Fotó: Fehér Attila

Milyen kihívásokkal néz szembe manapság az egyház, miként lehetne erősíteni a fiatalokban a közösséghez tartozást – többek közt ezekről a témákról esett szó a Magyar Evangélikus Tanácskozó Testületnek (METT) a hét végén Kolozsváron tartott ülésén.

Fűszervajas csigát, fokhagymás kolbászt, Pilvax mokkalikőrt, diákkenyeret – azaz Petőfi kedvelt ételeit, italait készítette el lelkésztársainak Fehér Attila evangélikus lelkész.
Ha minden a várakozások szerint halad, hamarosan elkezdődhet a marosvásárhelyi körgyűrű egyik fontos szakaszának építése – adta hírül Horațiu Cosma, a közlekedési minisztérium államtitkára.
Hét pontban rögzítette a Fidesz választási vereségében közrejátszó okokat Fodor Gábor liberális politikus a Krónikának, rámutatva arra is, hogyan „ásta meg magának a gödröt” a volt kormánypárt.
Januártól megszűnik az aradi székhelyű Nyugati Jelen című regionális hetilap Böszörményi Zoltán, az újság tulajdonosa szerint. A kiadó a múlt héten pénteken Tusványoson jelentette be, hogy nem tudja tovább fenntartani az öt megyében terjesztett lapot.
Nyolc házkutatást tartottak kedden több Maros megyei településen annak az öt személynek az ingatlanjaiban, akiket azzal gyanúsítanak, hogy nagy mennyiségű halat fogtak ki jogtalanul egy mezőségi magántóból.
Csütörtöktől nyugat felől egy fokozatosan erősödő hőhullám éri el Romániát, amely várhatóan augusztus 3–6. között tetőzik – közölte az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM).
Jól haladnak az Nagyszebent Nagylakkal összekötő A1-es jelzésű dél-erdélyi autópálya még hiányzó, alagutakat is magában foglaló szakaszának építésével – tudatta szerdán a temesvári regionális út- és hídkarbántáró igazgatóság (DRDP).
Július 25. és 27. között kisebb szeizmikus rezgéseket észleltek a parajdi sóbánya környékén, ami egyidejűleg a Korond-patak sótartalmának emelkedésével járt – közölte az Országos Sóipari Társaság (Salrom).
Megnyitná a látogatók előtt Erdély egyik leglátványosabb barlangját, a Humpleu-barlangot (más néven Firei-völgyi Nagy-barlang) a Kolozs megyei önkormányzat – írta kedden a Monitorulcj.ro hírportál.
Rémálommá vált egy Szatmár megyei diákcsoport franciaországi kirándulása: a Nizzában nyaraló tanulók személyi okmányok, pénz és poggyász nélkül maradtak, miután ismeretlenek feltörték az autóbuszukat.
Bár az előző évekhez képest mintegy 35–40 százalékkal kisebb költségvetésből gazdálkodnak a szervezők, idén is megrendezik a Vásárhelyi Forgatagot.
szóljon hozzá!