Világiakkal nem versenghet az egyház, lelki többletet kell nyújtania – Magyar evangélikus gyülekezetek képviselői Erdélyben

Fehér Attila kérdésünkre elmondta, Romániában 23 500 evangélikust tartanak nyilván – vannak köztük román, német és szlovák ajkúak is –, ebből 20 ezren magyarok. Azt is elmondta, hogy Európában (Skandináviában), az Egyesült Államokban, Dél-Amerikában, Ausztráliában vannak olyanok, akik nem tisztán evangélikusok, hanem „protestánsok”, vagyis „vegyes” felekezetűek. „Skandináviában már nagyon vegyes, tehát ott nincs úgy, hogy vagy evangélikus vagy református, ott az úgynevezett protestáns szövetségbe járnak. A becsléseink szerint a magyar evangélikusok száma a világon 350 ezerre tehető, ebbe beletartozik Magyarország is” – mondta el az esperes.

„Kirchknopf Gusztáv evangélikus lelkészről hallottunk előadást, akiről úgy tartjuk, hogy egyházunk első ki nem mondott vezetője, püspöke volt: a trianoni döntés után az Erdélybe szakadt gyülekezeteket megpróbálta egyetlen egyházba tömöríteni, és megszervezni az egyházi testületet. De ez az állami hatalmaknak nem nagyon tetszett, és pont száz éve, 1923-ban toloncolták őt ki az országból” – mutatott rá az esperes.

Kiemelte, értekezések hangzottak el az épített örökségről, annak védelméről, a rendszerváltás utáni fenntarthatóságáról – többek között Lupescu Radu történész tartott előadást.

Érzékenyek a fiatalok a szociális munka iránt

„Az elmúlt években nagy mértékű felújítások történtek, a magyar kormány támogatásával, részben EU-s projekteknek köszönhetően, így sok felújított templomot, egyházi ingatlant mutattak be az előadók. Ezek a felújítások igen fontosak a tekintetben, hogy legyen ahol kellőképpen megélnünk a lelki, egyházi életünket, ugyanakkor a műemlékek védelmének fontosságára is felhívták a figyelmet az előadók” – emelte ki Fehér Attila. Felelevenítette: Fabiny Tamás, a Magyarországi Evangélikus Egyház elnök-püspöke arról beszélt, hogy tovább kell adni, meg kell tölteni élettel az örökséget, amit az elődöktől és az egyházunktól kaptunk.

Hozzátette, természetesen az egyház nem „zárkózik ki” a világból, a világban van, és világias rendezvényeket is szerveznek, de nem szabad megfeledkeznie arról a „lelki pluszról”, amit a társadalomba bevihet, amit az ifjaknak nyújthat. „Talán a szociális munka az egyik fő tevékenység, amire igen fogékonyak, érzékenyek a fiatalok, hiszen megtapasztalják ennek fontosságát ők is. Ha ezen a területen bevonjuk őket, akkor úgy érzem, meg tudnak minket ismerni. Tehát olyan tevékenységeket kell kibontanunk, ami kimondottan az egyház specifikuma, ami a mi profilunkkal kapcsolatos, hogy ezen keresztül ismerjék meg az egyház küldetését” – fejtette ki az esperes.

Számok tükrében: hogyan tovább?

Fehér Attila arra is kitért, hogy az ülés keretében az egyház és a jövő témájában Bálint Róbert unitárius lelkész, szociológus, doktorandusz tartott előadást a tavalyi romániai népszámlálás eredményeiről.

Hozzátette, ez annak is betudható, hogy az evangélikus egyház igen komolyan vette a cenzus kérdését, idejében felkészítették a lelkészeket, értesítették a gyülekezeteket, segítettek a híveknek. „A jövőképről is hangsúlyosan szó esett az ülésen, hogy hogyan megyünk tovább – akár a cenzus adatainak fényében. Vannak nemzetiségi változások is minden felekezetnél, kérdések merültek fel, hogy ezt miként fogjuk kezelni, mik a lehetőségeink. Ezen a téren inkább költői kérdések hangzottak el, semmint konkrét válaszok –

Mint mondta, működnek a magyar kormány által támogatott óvodáik, beindították ezeket az intézményeket, ahol konkrét munkát, tevékenységet tudnak végezni.

Bárkit szívesen fogadnak az evangélikusok

„Ha valaki szimpatizál azzal, amit mi, evangélikusok csinálunk, szeretettel fogadjuk, csatlakozzon a munkánkhoz, ugyanúgy, ahogy a többi felekezet is felhívja magára a figyelmet és végzi a küldetését. Az ifjúsággal való rendszeres foglalkozás fontos: bevezetni a gyerekeket, beléjük nevelni – ugyanúgy, ahogy a családban is belenevelik a gyerekbe, hogy miért tanuljon, miként tanuljon.

A Magyar Evangélikus Tanácskozó Testület jövő évi, soron következő ülését Szlovéniában tartják.