Hirdetés

Kisebb erdélyi városok is nagyot alkotnak

Megújult városkép. Torda belvárosát is európai uniós pénzekből korszerűsítették •  Fotó: Facebook/Primaria Turda

Megújult városkép. Torda belvárosát is európai uniós pénzekből korszerűsítették

Fotó: Facebook/Primaria Turda

A legtöbb európai uniós pénzt lehívó kisebb romániai városok top 5-ös rangsorában négy erdélyi település található, azaz nemcsak a megyeszékhelyek „húzzák” felfelé a régiót a fejlődés útján. Torda és Vajdahunyad mellett a csupán negyedakkora Bethlen is több mint 50 millió eurós pluszforráshoz jutott az elmúlt ciklusban, de Fogarason is meglátszik a kiváló pályázócsapat munkája.

Páva Adorján

2024. augusztus 27., 18:372024. augusztus 27., 18:37

Erdélyi települések állnak az élen azon a listán, amelyet a nem megyeszékhelyként szolgáló, azaz kisebb városok által lehívott európai uniós pénzek alapján állítottak össze, valamennyi megyéből a legjobban teljesítőt „benevezve a versenybe”. Az első öt helyezett – amelyből négy erdélyi – összesen több mint 250 millió eurót zsebelt be a korábbi, 2023 decemberében lezárult, 2014–2020-as időszakra vonatkozó EU-pályázati ciklusban. Az európai alapok minisztériuma a Szabad Európa román nyelvű szerkesztőségének megkeresésére arról tájékoztatott, hogy

a legtöbb pénzt Torda hívta le: mintegy 75 millió eurót, amely a helyi és bukaresti önrésszel, kötelező társfinanszírozásokkal kiegészülve 100 millió eurós beruházást jelentett az elmúlt 10 évben a Kolozs megyei városnak.

Hirdetés

Cristian Matei polgármester a rádió honlapja szerint úgy fogalmazott, a 2000-es évek elején helyi tanácsosként döbbent rá, hogy a hiányos helyi költségvetést hatékonyan ki lehet egészíteni brüsszeli forrásokkal: utóbbiak jelentették „az egyetlen valós megoldást a fejlődésre”.

Aztán 2016-tól polgármesterként próbált minden lehetőséget megragadni, legfőképpen az utak, parkok, iskolák, kulturális célpontok felújítására, elektromos buszok vásárlására összpontosítottak. Bár az egész várost feltúrták, sok bosszúságot okozva a lakosoknak, egyes munkálatok minősége kívánnivalókat hagyott maga után, illetve sok volt a késés is, az elöljáró szerint megérte.

A több mint 43 ezer lakost számláló, csaknem hat százalékban magyarlakta Tordát Vajdahunyad követi a rangsorban.

Az 50 ezer fős (3,5 százalékuk magyar) Hunyad megyei város 57 millió euróhoz jutott az uniós pályázatoknak köszönhetően.

A vajdahunyadi vár eddig is és ezután is kap EU-s támogatást •  Fotó: Facebook/Primăria Hunedoara Galéria

A vajdahunyadi vár eddig is és ezután is kap EU-s támogatást

Fotó: Facebook/Primăria Hunedoara

A két településben közös, hogy municípiumok, azaz megyei jogú városok, akárcsak az egy ranggal magasabb közigazgatási besorolású megyeszékhelyek. A municípium rang általában a legalább 25 ezer fős lakossággal rendelkező, az urbanizációs folyamatban előrehaladott településeket illeti meg. Méretük miatt nagyobb pályázati összegekre jelentkezhetnek be, nagyobb önrészt biztosíthatnak, nagyobb apparátussal dolgozhatnak, ami gyorsabb, átfogóbb munkát eredményez, így esélyük is nagyobb a sikeres pénzlehívásra.

Ezért is meglepő, hogy a lista harmadik helyére egy „sima” kisváros, az alig több, mint 11 ezer lakost számláló Bethlen tornászta fel magát a maga 55 millió eurójával.

Nem véletlenül, hiszen a csaknem 10 százalékban magyarlakta Beszterce-Naszód megyei település jó ideje messze földön híres ügyes pályázócsapatáról, amelynek köszönhetően – önrészekkel együtt – az élmúlt évtizedben mintegy 70 millió eurót fektettek településfejlesztésre. Összehasonlításképpen a Szabad Európa megjegyzi: a háromszor nagyobb lakossággal rendelkező Galac megyei municípium, Tecuci például csupán kevesebb mint 10 millió eurót hívott le, vagy az erdélyi kisvárosnál kétszer nagyobb, Călărași megyei Oltenița csak kevesebb mint 5 millió eurót.

A Brüsszel által szívesen támogatott urbánusmobilitás-javítás 20 kilométernyi új kerékpárutat eredményezett Bethlenben és a hozzá tartozó falvakban, hét kilométeren át a Szamos mentén, amely révén nemcsak bicikliutat létesítettek, hanem elérhetővé tettek a kikapcsolódni vágyók számára egy addig kihasználatlan zöldterületet is. Nicolae Moldovan polgármester azt vallja: ha valaki szerint felesleges ilyen utakat építeni, az egyszerűen nem akar fejleszteni.

Bethlen és környéke legfőbb vonzereje  a fügei szabadidőközpont •  Fotó: Facebook/Nicolae Moldovan Galéria

Bethlen és környéke legfőbb vonzereje a fügei szabadidőközpont

Fotó: Facebook/Nicolae Moldovan

Az elöljáró megerősítette, hogy a megyei rangú városokhoz képest hátrányban vannak, már csak azért is, mert több kiírásban 5 millió euróban maximálták az egyszerű városok által elérhető támogatást. Ám csapata kiválóan helyt állt a versenyben, amely az ügyességről is szól, hiszen sok esetben a leggyorsabb és legpontosabb iratcsomó-benyújtó kapja meg a pénzt.

Mint ismeretes, a Déstől 26 kilométerre keletre, a Nagy-Szamos partján fekvő Beszterce Naszód-megyei kisváros – a történelmi Bethlen család mellett –

manapság fürdőfejlesztéseiről is nevezetes: a fügei strandot a 2010-es évek eleje óta bővítgetik, mára üdülőközponttá nőtte ki magát.

A fürdőfejlesztés 2022 végén teljesedett ki, amikor átadták a Legacy elnevezésű rekreációs központot. Az ötmillió eurós támogatásból megvalósított, szociális feladatokat is ellátó élményfürdő – melybe a sérülékeny csoportok környékbeli tagjai ingyen léphetnek be – télen is kikapcsolódási lehetőséget biztosít a látogatóknak. A központ bejutott az Új európai Bauhaus nevű mozgalom építészeti versenyének tavalyi döntőjébe.

Amint arról beszámoltunk, közben európai mintaprojekt is megvalósulhat Bethlenben: a fügei fürdőfejlesztéseket követő, azokat kiegészítő, mintegy 25 millió eurós összköltségvetésből megvalósítandó úgynevezett Erdélyi Urbánus Kertet számos más uniós település „leutánozhatja”.

korábban írtuk

Brüsszelben „virágzott ki” az Erdélyi Urbánus Kert – A fürdőfejlesztéssel párban jár az újabb grandiózus projekt
Brüsszelben „virágzott ki” az Erdélyi Urbánus Kert – A fürdőfejlesztéssel párban jár az újabb grandiózus projekt

Európai szinten is példamutató fejlesztéseket valósítanak meg Bethlenben, ahol az elmúlt években mintegy 60 millió eurót pályáztak meg sikeresen különböző beruházásokra, jelenleg is tucatnyi projekt kivitelezése van folyamatban.

Egyébként a bethleni EU-s pályázatokat Hegedüs Csilla, az erdélyi megyéket „pénzelő” Északnyugati Regionális Fejlesztési Ügynökség megbízott igazgatója is példaként említette

nemrég készült, éppen az uniós pénzek felhasználását boncolgató interjúnkban. „Nyilván vannak települések, amelyek ügyesek, gyorsabbak, jól mozognak. Ilyen például Szamosbethlen Beszterce-Naszód megyében, hogy ne csak nagyvárosokról beszéljek. Ott is kész csoda, mi történik: kultúrotthontól kezdve a tömbházak energiahatékonnyá tételén keresztül, iskolafelújításokon, elektromos buszok vásárlásán át egészen a helyi kórházat érintő befektetésekig, számtalan beruházás megvalósult” – fogalmazott Hegedüs Csilla.

korábban írtuk

Jól irányzott eurómilliárdok Erdélynek: Hegedüs Csilla Brüsszel győzködéséről, a magyar épített örökség élővé tételéről
Jól irányzott eurómilliárdok Erdélynek: Hegedüs Csilla Brüsszel győzködéséről, a magyar épített örökség élővé tételéről

Nem alszik jobban Hegedüs Csilla, amióta a volt kormányfőhelyettes, miniszter, álamtitkár szakított a politikával, és a többmilliárd eurós uniós támogatásokat „helyben” kezelő Északnyugati Regionális Fejlesztési Ügynökség vezetőségében vállalt szerepet.

Visszatérve a nem megyeszékhelyként szolgáló városok toplistájára, a harmadik helyezett Bethlent a Dâmbovița megyei Pucioasa követi, amely – főleg az e téren nem túl aktív Kárpátokon túli településeknek példát mutatva – 13 ezer lakosú kisvárosként 41 millió eurót hívott le különböző fejlesztésekre. A top 5 utolsó helyére Fogaras fért fel: a 26 ezer fős, 2,2 százalékban magyarlakta municípium az elmúlt támogatási ciklusban 39 millió euróhoz jutott.

Fogarason is meglátszik az uniós források felhasználása •  Fotó: Facebook/Primăria Făgăraș Galéria

Fogarason is meglátszik az uniós források felhasználása

Fotó: Facebook/Primăria Făgăraș

Egyébként a Szabad Európa a legkevesebb EU-s pénzt lehívó városok top 5-ös listáját is közölte: a sereghajtó a 9 ezer lakosú Mehedinți megyei Strehaia 2 millió euróval, majd a már említett Oltenița (Călărași megye, 22 ezer lakos) következik 5 millióval, illetve Ianca (Brăila, 8900 lakos) 6 millióval és Segarcea (Dolj, 7300) 7 millióval.

A listára egy bánsági település, Buziásfürdő (Temes, 6800) is „felfért” 9 millió eurós uniós támogatással.

Miközben Torda 30 sikeres pályázattal büszkélkedhet, Strehaia csupán kettővel. A Kolozs megyei város a jelenleg futó 2021-2027-es regionális operatív programokban, illetve az országos helyreállítási terv (PNRR) során is többtucat pályázatot nyújtott be, azaz továbbra is az „élbolyban” marad.

Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Hirdetés
Hirdetés

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. január 16., péntek

Kelemen Hunor szerint meg kell követni a választókat az adóemelések miatt

Elnézést kell kérni az emberektől Kelemen Hunor RMDSZ-elnök szerint a kormány által foganatosított adóemelések miatt. A szövetség politikusai hosszú ideje azt hangoztatják, hogy nem értenek egyet az adóemelésekkel.

Kelemen Hunor szerint meg kell követni a választókat az adóemelések miatt
Hirdetés
2026. január 16., péntek

Gyermekvállalást és szűrési programokat támogató egészségfejlesztés indult Szatmárnémetiben is

Európai uniós támogatással újabb egészségfejlesztési program indult Szatmárnémetiben és Hódmezővásárhelyen.

Gyermekvállalást és szűrési programokat támogató egészségfejlesztés indult Szatmárnémetiben is
2026. január 16., péntek

Vidéken, anyanyelven is elmondhatók a panaszok a Kolozs megyei egészségügyi karaván keretében

Kolozs megyei egészségügyi karavánt indít a KIFOR az egyik kincses városi klinikával közösen: a kezdeményezés célja, hogy vidéki településekre is eljuttassa a megelőzéshez szükséges tudást és alapvető egészségügyi szolgáltatásokat.

Vidéken, anyanyelven is elmondhatók a panaszok a Kolozs megyei egészségügyi karaván keretében
2026. január 16., péntek

Nem találtak újabb leprás eseteket, újranyitott a kolozsvári masszázsszalon

Kolozsváron nem találtak új leprás esetet és gyanús beteget a hatóságok annak az epidemiológiai vizsgálatnak keretében, amelyet egy luxus SPA két ázsiai származású alkalmazottjának decemberi leprás megbetegedése után indítottak.

Nem találtak újabb leprás eseteket, újranyitott a kolozsvári masszázsszalon
Hirdetés
2026. január 16., péntek

A tandíjemelések ellen tüntettek a BBTE diákjai

Néhány tucat diák tüntetett csütörtök este a kolozsvári BBTE főépülete előtt a következő tanévtől esedékes tandíjemelések miatt. A tiltakozó diákok szerint az egyetem vezetésének döntései nemcsak a jövőbeli hallgatókat érintik.

A tandíjemelések ellen tüntettek a BBTE diákjai
2026. január 16., péntek

Elmenekült a halálos baleset után: 24 órára őrizetbe vették a 38 éves erdélyi sofőrt

Csütörtök este őrizetbe vettek a Kolozs megyei Egeres községben egy 38 éves, Krassó-Szörény megyei sofőrt, aki a délelőtti órákban halálos közlekedési balesetet okozott a Gyerőfalva és Körösfő közötti országúton, majd elmenekült a baleset helyszínéről.

Elmenekült a halálos baleset után: 24 órára őrizetbe vették a 38 éves erdélyi sofőrt
2026. január 15., csütörtök

Mérgükre nincs is ellenszer, mégis veszélyes hüllőket tartott a tömbházlakásban a nagyiékkal élő fiatal

Illegális hüllő- és póktenyészetet fedeztek fel a Bihar megyei környezetőrök és rendőrök egy vaskohsziklási tömbházlakásban, egy 12 négyzetméteres szobában.

Mérgükre nincs is ellenszer, mégis veszélyes hüllőket tartott a tömbházlakásban a nagyiékkal élő fiatal
Hirdetés
2026. január 15., csütörtök

Szárnyakat adnak a fiataloknak: ingyenes pilóta- és ejtőernyős képzések indulnak

A fiatalok számára 2026 első felében ingyenes pilóta- és ejtőernyős képzési lehetőséget kínál a Romániai Repülőklub a kolozsvári „Traian Dârjan” Területi Repülőklubon keresztül.

Szárnyakat adnak a fiataloknak: ingyenes pilóta- és ejtőernyős képzések indulnak
2026. január 15., csütörtök

Újra „felmelegítették” a szamosfalvi fürdőt

Visszakerült a napirendre a szamosfalvi fürdő újjáélesztésének projektje: előrelépés történt a kolozsvári turisztikai fejlesztést érintő zonális területrendezési terv elfogadtatási folyamatában.

Újra „felmelegítették” a szamosfalvi fürdőt
2026. január 15., csütörtök

Gyermekek éve: a legkisebbek felé fordul a református egyház

Az Erdélyi Református Egyházkerület 2026-ot a gyermekek évének nyilvánította, mert meggyőződése szerint az egyház jövője a legfiatalabb nemzedék hitben való megszólításán és megtartásán múlik. A gyermekek éve keretében számos rendezvényt szerveznek.

Gyermekek éve: a legkisebbek felé fordul a református egyház
Hirdetés
Hirdetés