Megújult városkép. Torda belvárosát is európai uniós pénzekből korszerűsítették
Fotó: Facebook/Primaria Turda
A legtöbb európai uniós pénzt lehívó kisebb romániai városok top 5-ös rangsorában négy erdélyi település található, azaz nemcsak a megyeszékhelyek „húzzák” felfelé a régiót a fejlődés útján. Torda és Vajdahunyad mellett a csupán negyedakkora Bethlen is több mint 50 millió eurós pluszforráshoz jutott az elmúlt ciklusban, de Fogarason is meglátszik a kiváló pályázócsapat munkája.
2024. augusztus 27., 18:372024. augusztus 27., 18:37
Erdélyi települések állnak az élen azon a listán, amelyet a nem megyeszékhelyként szolgáló, azaz kisebb városok által lehívott európai uniós pénzek alapján állítottak össze, valamennyi megyéből a legjobban teljesítőt „benevezve a versenybe”. Az első öt helyezett – amelyből négy erdélyi – összesen több mint 250 millió eurót zsebelt be a korábbi, 2023 decemberében lezárult, 2014–2020-as időszakra vonatkozó EU-pályázati ciklusban. Az európai alapok minisztériuma a Szabad Európa román nyelvű szerkesztőségének megkeresésére arról tájékoztatott, hogy
Cristian Matei polgármester a rádió honlapja szerint úgy fogalmazott, a 2000-es évek elején helyi tanácsosként döbbent rá, hogy a hiányos helyi költségvetést hatékonyan ki lehet egészíteni brüsszeli forrásokkal: utóbbiak jelentették „az egyetlen valós megoldást a fejlődésre”.
Aztán 2016-tól polgármesterként próbált minden lehetőséget megragadni, legfőképpen az utak, parkok, iskolák, kulturális célpontok felújítására, elektromos buszok vásárlására összpontosítottak. Bár az egész várost feltúrták, sok bosszúságot okozva a lakosoknak, egyes munkálatok minősége kívánnivalókat hagyott maga után, illetve sok volt a késés is, az elöljáró szerint megérte.
Az 50 ezer fős (3,5 százalékuk magyar) Hunyad megyei város 57 millió euróhoz jutott az uniós pályázatoknak köszönhetően.
A vajdahunyadi vár eddig is és ezután is kap EU-s támogatást
Fotó: Facebook/Primăria Hunedoara
A két településben közös, hogy municípiumok, azaz megyei jogú városok, akárcsak az egy ranggal magasabb közigazgatási besorolású megyeszékhelyek. A municípium rang általában a legalább 25 ezer fős lakossággal rendelkező, az urbanizációs folyamatban előrehaladott településeket illeti meg. Méretük miatt nagyobb pályázati összegekre jelentkezhetnek be, nagyobb önrészt biztosíthatnak, nagyobb apparátussal dolgozhatnak, ami gyorsabb, átfogóbb munkát eredményez, így esélyük is nagyobb a sikeres pénzlehívásra.
Nem véletlenül, hiszen a csaknem 10 százalékban magyarlakta Beszterce-Naszód megyei település jó ideje messze földön híres ügyes pályázócsapatáról, amelynek köszönhetően – önrészekkel együtt – az élmúlt évtizedben mintegy 70 millió eurót fektettek településfejlesztésre. Összehasonlításképpen a Szabad Európa megjegyzi: a háromszor nagyobb lakossággal rendelkező Galac megyei municípium, Tecuci például csupán kevesebb mint 10 millió eurót hívott le, vagy az erdélyi kisvárosnál kétszer nagyobb, Călărași megyei Oltenița csak kevesebb mint 5 millió eurót.
A Brüsszel által szívesen támogatott urbánusmobilitás-javítás 20 kilométernyi új kerékpárutat eredményezett Bethlenben és a hozzá tartozó falvakban, hét kilométeren át a Szamos mentén, amely révén nemcsak bicikliutat létesítettek, hanem elérhetővé tettek a kikapcsolódni vágyók számára egy addig kihasználatlan zöldterületet is. Nicolae Moldovan polgármester azt vallja: ha valaki szerint felesleges ilyen utakat építeni, az egyszerűen nem akar fejleszteni.
Bethlen és környéke legfőbb vonzereje a fügei szabadidőközpont
Fotó: Facebook/Nicolae Moldovan
Az elöljáró megerősítette, hogy a megyei rangú városokhoz képest hátrányban vannak, már csak azért is, mert több kiírásban 5 millió euróban maximálták az egyszerű városok által elérhető támogatást. Ám csapata kiválóan helyt állt a versenyben, amely az ügyességről is szól, hiszen sok esetben a leggyorsabb és legpontosabb iratcsomó-benyújtó kapja meg a pénzt.
Mint ismeretes, a Déstől 26 kilométerre keletre, a Nagy-Szamos partján fekvő Beszterce Naszód-megyei kisváros – a történelmi Bethlen család mellett –
A fürdőfejlesztés 2022 végén teljesedett ki, amikor átadták a Legacy elnevezésű rekreációs központot. Az ötmillió eurós támogatásból megvalósított, szociális feladatokat is ellátó élményfürdő – melybe a sérülékeny csoportok környékbeli tagjai ingyen léphetnek be – télen is kikapcsolódási lehetőséget biztosít a látogatóknak. A központ bejutott az Új európai Bauhaus nevű mozgalom építészeti versenyének tavalyi döntőjébe.
Amint arról beszámoltunk, közben európai mintaprojekt is megvalósulhat Bethlenben: a fügei fürdőfejlesztéseket követő, azokat kiegészítő, mintegy 25 millió eurós összköltségvetésből megvalósítandó úgynevezett Erdélyi Urbánus Kertet számos más uniós település „leutánozhatja”.
Európai szinten is példamutató fejlesztéseket valósítanak meg Bethlenben, ahol az elmúlt években mintegy 60 millió eurót pályáztak meg sikeresen különböző beruházásokra, jelenleg is tucatnyi projekt kivitelezése van folyamatban.
nemrég készült, éppen az uniós pénzek felhasználását boncolgató interjúnkban. „Nyilván vannak települések, amelyek ügyesek, gyorsabbak, jól mozognak. Ilyen például Szamosbethlen Beszterce-Naszód megyében, hogy ne csak nagyvárosokról beszéljek. Ott is kész csoda, mi történik: kultúrotthontól kezdve a tömbházak energiahatékonnyá tételén keresztül, iskolafelújításokon, elektromos buszok vásárlásán át egészen a helyi kórházat érintő befektetésekig, számtalan beruházás megvalósult” – fogalmazott Hegedüs Csilla.
Nem alszik jobban Hegedüs Csilla, amióta a volt kormányfőhelyettes, miniszter, álamtitkár szakított a politikával, és a többmilliárd eurós uniós támogatásokat „helyben” kezelő Északnyugati Regionális Fejlesztési Ügynökség vezetőségében vállalt szerepet.
Visszatérve a nem megyeszékhelyként szolgáló városok toplistájára, a harmadik helyezett Bethlent a Dâmbovița megyei Pucioasa követi, amely – főleg az e téren nem túl aktív Kárpátokon túli településeknek példát mutatva – 13 ezer lakosú kisvárosként 41 millió eurót hívott le különböző fejlesztésekre. A top 5 utolsó helyére Fogaras fért fel: a 26 ezer fős, 2,2 százalékban magyarlakta municípium az elmúlt támogatási ciklusban 39 millió euróhoz jutott.
Fogarason is meglátszik az uniós források felhasználása
Fotó: Facebook/Primăria Făgăraș
Egyébként a Szabad Európa a legkevesebb EU-s pénzt lehívó városok top 5-ös listáját is közölte: a sereghajtó a 9 ezer lakosú Mehedinți megyei Strehaia 2 millió euróval, majd a már említett Oltenița (Călărași megye, 22 ezer lakos) következik 5 millióval, illetve Ianca (Brăila, 8900 lakos) 6 millióval és Segarcea (Dolj, 7300) 7 millióval.
Miközben Torda 30 sikeres pályázattal büszkélkedhet, Strehaia csupán kettővel. A Kolozs megyei város a jelenleg futó 2021-2027-es regionális operatív programokban, illetve az országos helyreállítási terv (PNRR) során is többtucat pályázatot nyújtott be, azaz továbbra is az „élbolyban” marad.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az aradi evangélikus templom több mint műemléképület: a lélek háza – hangzott el a szombati ünnepi istentiszteleten, amelyet a templomszentelés 120. és az egyházközség hivatalos megalapítása 180. évfordulója alkalmából tartottak.
Rendőrségi források szerint pisztolyt találtak a hatóságok a keddi fővárosi gazdatüntetésen történt erőszakos cselekmények egyik feltételezett felbujtójának autójában.
Miközben Erzsébetvároson az Apafi-kastély esélyt kap a megújulásra, az örökséget magáénak érző közösség létszáma folyamatosan csökken. Így nemcsak az a kérdés, mikorra újulnak meg a falak, hanem az is, kik és milyen tartalommal töltik majd meg őket.
54 millió euró értékű szerződést írt alá a NATO-szabványú 12,7 x 99 mm-es lőszeralkatrészek gyártására tervezett, egyedi gyártású speciális gépek beszerzésére a kudzsiri fegyvergyár.
Elkészült Temesváron a Forradalom útja, amely a nacionálkommunista rendszer bukásához vezető 1989-es eseményeknek állít emléket, ugyanakkor az önkormányzat elvesztette a projektre igényelt uniós támogatást.
Öt kutatás indul az erdélyi magyar értelmiség 1944 és 1952 közötti történetének, a korszak kulturális és intézményi hálózatainak, valamint a kommunista diktatúra hatalomgyakorlásának és az értelmiségi életutakra gyakorolt hatásának a vizsgálatára.
Több mint ötven település közösségei találkoznak, sátrakat állítanak, hagyományos ételekkel kínálják egymást, miközben népviseletbe öltözött gyermekek, fiatalok és idősek vonulnak végig Zilahon.
Zöld jelzést kapott a projekt: Brassó egyik legfontosabb műemléke, a Fekete templom udvara egy lépéssel közelebb került a helyi önkormányzat és az Evangélikus Egyház által előkészített gyökeres átalakuláshoz.
Éles verseny bontakozott ki az erdélyi légikikötők között, a Kolozsvári Nemzetközi Repülőtér szerint a marosvásárhelyi reptérnek juttatott önkormányzati támogatások már érzékelhetően befolyásolják a mindkét városból elérhető járatok utasforgalmát.
Erdély több megyéjében is látni házalókat, illetve az utcán potenciális vevőket leszólító, edénykészleteket kínáló kereskedőket, akik gyenge minőségű termékeiket próbálják áron felül rásózni a gyanútlan emberekre.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!